A 8. SICULUS fesztivál más volt, mégis igazi. Sajátos körülmények között, de igazi zenei élményekkel tűzdelve zajlott szeptember 4-6. között a 8. SICULUS fesztivál Székelyudvarhelyen. A szervezők számára nem szabott gátat a jelenlegi különleges helyzet sem, ám a szükséges korlátozásokat mind betartották. “SZÉKELYUDVARHELY – 8. SICULUS FESZTIVÁL (3.)” olvasásának folytatása
Szombaton, a fesztivál második napján sem mondható el, hogy tolongott volna a közönség a Patkóban. A rendezvénysorozat átalakult amolyan ad hoc találkahellyé, ahol jól megférnek egymás mellett a kisgyermekes anyukák, az elszánt nyugdíjasok, akik részben az újdonságok végett, részben pedig nosztalgiázásból tűnnek fel a szalmabálákból kialakított “amfiteátrumban”. “SZÉKELYUDVARHELY – 8. SICULUS FESZTIVÁL (2.)” olvasásának folytatása
Az Összetartozás éve adta az apropóját annak a lovas zarándokútnak, amely az egész Kárpát-medencét átölelő akció részeként valósulhatott meg az elmúlt három hétben. Ki-ki saját országán belül a történelmi Magyarország határait járta be lóháton, több száz kilométeren. “LÓHÁTON A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG HATÁRVONALÁN – ZARÁNDOKLAT AZ ÖSSZETARTOZÁS ÉVÉBEN” olvasásának folytatása
Település a mai Romániában, Bukovinában, Suceava megyében. Román neve: Dornești. Magyar telepesközség, amelyet 1764-ben Ezemberg császári tábornok alapított a székely határőrvidék szervezésekor a Moldvába menekültekből. Ekkor 40 család érkezett ide, akik falujukat Hadik András grófról, a magyarság pártfogójáról nevezték el Hadikfalvának, aki II. József császártól megszerezte a letelepedési mentességet. “CHARTA XXI. – HADIKFALVA – KiMitTud (121.)” olvasásának folytatása
Minden járványügyi szabály betartása mellett, idén szeptember 4-6. között szervezi meg a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont az idei SICULUS fesztivált a Márton Áron téren. A július 20-i határidővel meghirdetett versenyfesztiválra 16 erdélyi zenekar nevezett be Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Temesvárról, Brassóból, Nagyváradról, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Szatmárnémetiből, Szilágykrasznáról, Magyarlapádról. “SZÉKELYUDVARHELY – 8. SICULUS FESZTIVÁL” olvasásának folytatása
Falu Szilágy megyében, a mai Romániában. Közigazgatásilag Haraklányhoz tartozik. Románul Guruslău, németül Grosslau. A trianoni békeszerződésig a Magyar Királyság része volt, Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott. “CHARTA XXI. – MAGYARGOROSZLÓ – KiMitTud (120.)” olvasásának folytatása
A revíziós politikát folytató Magyarország az első sikeren, majd Kárpátalja maradék, jobbára hegyvidéki területeinek katonai visszafoglalásán felbuzdulva igyekezett a hazai közvéleményt talán legjobban foglalkoztató Erdély problematikáját is megoldani. Ehhez továbbra is kedvezett a nemzetközi helyzet. “NYOLCVAN ÉVES A BÉCSI DÖNTÉS” olvasásának folytatása
A július 18-án újraindult gyűjtés alapján az látszik, hogy Ausztriából, Németországból, Spanyolországból, Svédországból és Szlovéniából arányaiban többen csatlakoztak a székelyek ügyéhez, míg Észtországból, Horvátországból, Lettországból és Litvániából eddig kevesen írták alá az online petíciót. “ÍRDALÁ.HU – ÚJABB EZREK A SZÉKELY PETÍCIÓ MELLETT” olvasásának folytatása
Visszafogottabban, a járványügyi előírásoknak megfelelően, szerényebb körülmények közepette ünnepelt idén a székely anyaváros. Összesen 250 résztvevőt vártak a Márton Áron térre, ahol az előírt távolság betartása mellett ennyi széket tudtak elhelyezni. “SZENT ISTVÁN-NAP – SZÉKELYUDVARHELY” olvasásának folytatása
Falu Szilágy megyében, Szilágysomlyótól mintegy 8 km-re északra. Közigazgatásilag Sarmasághoz tartozik. Románul: Ilișua. A Tövisháton, Szilágysomlyótól északra, Somlyógyőrtelek, Szilágylompért és Szilágybadacsony közt fekvő település.Körülbelül 15 kilométerre van Szilágynagyfalutól, amelyet Arany János Toldi Miklós falujaként jelölt meg. A 20. század elején Selymesilosva Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott. 1940 és 1944 között ismét Magyarország része. “CHARTA XXI. – SELYMESILOSVA – KiMitTud (117.)” olvasásának folytatása
