Folytatódhat a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) aláírásgyűjtése – hívta fel a figyelmet Varga Judit, a Magyar Kormány igazságügyi minisztere csütörtök este a Facebook-oldalán. Ezt írta a politikus: az Európai Parlament plenáris ülése megszavazta az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó rendeletmódosítást. “FOLYTATHATJA AZ ALÁÍRÁSGYŰJTÉST A SZÉKELY NEMZETI TANÁCS” olvasásának folytatása
Falu a mai Maros megyében, román neve Ozd, németül Thürendorf. Közigazgatásilag Magyarbükkös községhez tartozik. Marosludastól 13 km-re délre, az Ózd-patak völgyfőjében fekszik. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott. “CHARTA XXI. – MAGYARÓZD – KiMitTud (103.)” olvasásának folytatása
Település a mai Romániában. Román neve Cristur; Erdélyben, Hunyad megyében. Közigazgatásilag ma a megye székvárosához, Dévához tartozik. Mint a helységnevekben általában, a Keresztúr itt is arra utal, hogy egykori templomát a Szent Kereszt tiszteletére szentelték. Írásos feljegyzésben először 1302-ben de S. Cruce alakban említették, majd 1365-ben Kyriztur, 1367-ben pedig Kerezthur. “CHARTA XXI. – CSERNAKERESZTÚR – KiMitTud (99.)” olvasásának folytatása
A Székelyföld-szerte közismert történeti grafikus ebben a beszélgetésben, amely a tervezett, élő népfőiskolai előadások helyett videó-felvételről tekinthető meg, pályájáról vall, azokról a vargabetűkről, amelyek az életét befolyásolták. “SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (2.) – GYÖNGYÖSSY JÁNOS – ARS POETICA” olvasásának folytatása
A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont 2020-ban is meghirdeti SICULUS fesztivál versenyfelhívását, az erdélyi zenekarok seregszemléjét. A Székelyudvarhely múltjához is tartozó zenei fesztivál célja: fórumot teremteni a saját szerzeményt magyar nyelven előadó hazai zenekarok felkarolására. “SZÉKELYUDVARHELY – SICULUS 8. – VERSENYFELHÍVÁS” olvasásának folytatása
A visszafogottság dacára is a legnagyobb templomban, az Úr szabad ege alatt zajlott a búcsús szentmise és a körmenet. A sokunk jelenlétében és ünnepi szándékaink „összegzésével” tartott szertartás, a temető kapujának kétszeri átlépése, a monstrancia bevitele a túlvilág jelképes kapuján és visszahozatala a látható világba – hiszen a negyedik evangéliumolvasás és az áldásosztás már a templom udvarán történhetett –, ily módon a remény, a megmaradás jelképévé nemesedett. “SZÉKELYUDVARHELY – REMÉNY A BÚCSÚ” olvasásának folytatása
Nyolcvan éves lenne Plugor Sándor (1940-1999) erdélyi festő- és grafikusművész. Születésének évfordulóján, március 4-én nyílt meg a Magyar Művészeti Akadémia által rendezett emlékkiállítás a Pesti Vigadóban, amely alkalomból a változatos életmű legfontosabb alkotásaival ismerkedhetett volna meg a közönség. Ha nincs ez a járvány… “PLUGOR SÁNDOR 80.” olvasásának folytatása
A székelyudvarhelyi főesperesi kerület búcsúja a szabadtéri szentmisével, a négy égtáj irányába felállított oltárokkal és a körmenettel mindig kiemelkedően ünnepélyes alkalom. Egyrészt a tavaszi ünnepkört zárja, másrészt pedig az Oltáriszentség valóságosságáról győzi meg a híveket. “SZÉKELYUDVARHELY – CSENDES ÚRNAPJA” olvasásának folytatása
Korábbi neve Szinyérváralja (1907-ig), románul Seini, németül Warolli vagy Leuchtenburg, város a mai Romániában, Máramaros megyében. Neve a Szinyér vára alatti települést jelöli, a vár pedig valószínűleg patakról vette nevét, amely feltételezhetően szláv eredetű is lehet. A Szamos jobb partján, Máramaros megye nyugati peremén fekszik, Nagybányától 26 km-re északnyugatra, Szatmárnémetitől 36 km-re délkeletre. 1948-ig Szatmár vármegyéhez, illetve megyéhez tartozott, 1968-ban csatolták Máramaros megyéhez. 1988-ban kapott városi címet. “CHARTA XXI. – SZINÉRVÁRALJA – KiMitTud (94.)” olvasásának folytatása
A Biblia szerint Ábrahám kivonult ősei földjéről, mert az Úrnak tervei voltak vele. Nagy néppé tenni, jellé a többi nép számára. Mózesnek pedig az a dolga, hogy bevezesse népét az ígéret földjére. Nekünk, magyaroknak is ez a küldetésünk itt a Kárpát-medencében… “SEBESTYÉN PÉTER – AZ ÍGÉRET FÖLDJE” olvasásának folytatása
