Laczkó-Vass Róbert Székelyudvarhelyen

A Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze most két új könyvével érkezik a Városi Könyvtárba. A szerzőnek a kolozsvári Exit Kiadó gondozásában jelennek meg a Nyitott szemmelVilágjáró beszélgetések című kötetei. A legfrissebb beszélgetőkönyvről és a Felix culpa című verskötetéről faggatja most Somai László ügyvéd, világjáró és P. Buzogány Árpád, az est házigazdája a szerzőt. Continue reading “Laczkó-Vass Róbert Székelyudvarhelyen”

Párhuzamos ÁL(la)MOK?

Párhuzamosan élünk egymással, egymás között, elbeszélünk egymás mellett. Még a vegyes házasságok is  inkább arra valók, hogy valamelyik beolvadjon, mintsem egymást gazdagítsák, öntudatuk erősödjék. Nincs kölcsönösség, nincs átjárás. Sem irodalomban, sem művészetben. Continue reading “Párhuzamos ÁL(la)MOK?”

Időszerű-e SÜTŐ ANDRÁS életműve?

Több helyszínen is megemlékeztek arról, hogy jeles írónk idén töltötte volna 90. életévét. Ehhez kapcsolódott A gyertya könnye című előadás is, amelyet dr. Ferenczy Ferenc nyugalmazott főállatorvos, Székelyudvarhely korábbi polgármestere és az író emlékét ápoló baráti társaság szervezésében láthattunk Székelyudvarhelyen. Meggyőződhettünk arról, amit ezidáig is tudtunk, hogy Sütő András műve időtálló, minden egyes sora aktuális és semmit nem veszített egykori érvényéből. Sajnos, azok a gondok és szorongások, amelyekről gyakran írt a totalitárius rendszer éveiben, meg annak utána, az új demokrácia hajnalán, mind-mind jelen vannak mai életünkben. Utóéletével Sütő így kortársunkká válhat az elkövetkező időkben is. Continue reading “Időszerű-e SÜTŐ ANDRÁS életműve?”

KODÁLY-EMLÉKÉV és a hiányos kórusmozgalom

„Ma a Kolozs megyei általános és középiskolákban alig létezik karéneklés. Megdöbbentett, amikor két éve a megyei gyermekkórus-versenyre csak két magyar kórus nevezett be. Hol vannak Kolozsvár többi gyermekkarai? Márpedig a zenei tevékenységek közül a karéneklés fejleszti a legjobban a koncentrációt, a figyelmet, a csapatmunkát, a közösségérzetet, a felelősségérzetet. És jelent egyben örömforrást!” – írja a Művelődés friss lapszáma vezércikkében dr. Gergely Zoltán, a Kolozsvári Folklórintézet népzenekutatója, a Kolozsvári Református Kollégium zenetanára. Continue reading “KODÁLY-EMLÉKÉV és a hiányos kórusmozgalom”

Hírünk a nagyvilágban

A folyóirat decemberi lapszáma azt vizsgálja, hogyan vélekedtek a történelem folyamán a magyarságról külhonból. Milyen kép alakult ki rólunk történetírók, külföldi utazók, tudósok, írók láttatásában – a honfoglalás korától a Kádár-rendszer végóráiig? Dzsajháni, a kiváló buharai tudós és Bölcs Leó bizánci császár indít, Borbándi Gyula, valamint Méray Tibor zárja az összeállítást. Continue reading “Hírünk a nagyvilágban”

EZER ÉV ERDÉLYBEN – 100 (vagy 95) év Romániában

„Romániának nincsenek közös nagy eredményei, ezeket kell pótolni magyarellenességgel” – mondja Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke közellenség, amióta kimondta: a magyarok nem ünneplik 1918. december 1-jét. A politikus a határon túli magyarokat megtámadó Gyurcsány Ferencnek is üzen. A Heti Válasz számára Ablonczy Bálint készített interjút a politikussal. Az interjú eredeti címe: Ezer év Erdélyben, száz év Romániában, amelyen kicsit változtattunk, mert nem egészen indokolt a többség számára sem a nagy ünneplés, szó sincs itt és most, vagy 2018-ban semmiféle kerek számról.  Continue reading “EZER ÉV ERDÉLYBEN – 100 (vagy 95) év Romániában”

Ünnep, amely NEM egyesít

„Sok román honfitársam felháborodását fejezi ki amiatt, hogy az országban élő magyarok nem örvendeznek ilyenkor, sőt jobbára végzetesnek, gyásznapnak tartják december 1-ét, Romániai nemzeti ünnepét… Elemezzük csak komolyabban ezt a kérdést…” – olvassuk Tudor Duică közismert kolozsvári publicista sorait. Frissen megjelent írásának fordításával veszünk részt a román nemzeti ünnep értelmezésében és értékelésében. Ez a kezdeményezés egy olyan gondolatsort, esetleg diskurzust is elindíthat a többségben és a kisebbségben egyaránt, amely segítheti jövőbeni együttélést és az együttélést. Continue reading “Ünnep, amely NEM egyesít”

Királyok, házasság, diplomácia

Egészen fura “házasságdiplomáciai” szabályok voltak érvényben. Nem volt olyan egyszerű a királyi csemeték élete. Nem úgy történt, hogy a főúri sarja csak úgy elnyerte valamely királykisasszony kezét, szerelmét, s csatolt árúként adták véle a fele királyságot… Induljunk Mátyástól, a majdani igazságos nagy királyunktól. Neki már 12 évesen volt eljegyzett menyasszonya: apja, a törökverő kormányzó, Hunyadi János megegyezett Cillei Ulrikkal, hogy Mátyás feleségül veszi majd leányát, Cillei Erzsébetet. Igen ám, de a menyasszony 1455-ben hirtelen meghalt, így az esküvő elmaradt. Innentől kezdve egészen fura frigyek kísérték Mátyás, majd fia életét… Tovább

DSC01045
Vajdahunyad várának nyugati oldala napjainkban – Simó Márton felvétele

Címképen: Mátyás király, mint a kolozsvári szoborcsoport központi alakja – Fadrusz János rajza (1902).

Mészáros Sándor Sunyó

Spirituális napló és lelki iránytű

2017. november 29-én, szerdán, 18.30 órától a Györkös Mányi Albert Emlékházban Fodor Nagy Éva Az égből küldött napló (Veronika spirituális naplója és útmutatások lelki irányítóinktól) című, a Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent kötetét bemutatja Dáné Melinda Csilla és H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója. Közreműködik Rekita Rozália színművész. Continue reading “Spirituális napló és lelki iránytű”

FÖLSZÁLLOTT A PÁVA – lezajlott a második elődöntő

Újabb hat produkció jutott a Fölszállott a páva 5. évadában a középdöntőbe a péntek esti második, a Duna televízióban élőben közvetített elődöntőből. A zsűri döntése alapján a középdöntőben folytathatja a versengést a Pendely Énekegyüttes, az Ördöngös Zenekar, szóló tánc kategóriában Fodor Mátyás, a táncegyüttesek közül pedig a Kalotaszeg Legénytársulat. Rajtuk kívül szabadkártyát kapott a zsűritől Glonczi Rodrigo és a Nógrád Táncegyüttes, így ők is a továbbjutók között vannak. Continue reading “FÖLSZÁLLOTT A PÁVA – lezajlott a második elődöntő”