Jeles faluja a Mezőségnek, a Kolozsvárhoz közeli részen, Kolozsvártól mintegy 30 km-re észak-északkeletre. Községközpont, románul Bonțida, németül Bonisbruck. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Kolozsvári járásához tartozott. “TRIANON 100 – BONCHIDA – KiMitTud (133.)” olvasásának folytatása
Riportunk előző részében a „falu” és a „város” határán jártunk. A kapcsolódást vizsgáltuk a két településrész között, ahogy közeledünk a városi rész főutcáján – a korábbi Öntők, a mai Berényi Margit utca –, ahol a a Strand és az Ifjúsági utcáktól csatlakoznak, véget ér az alsó római katolikus egyházközség adminisztratív kiterjedése, innentől felfelé – a településen és a patak, vagyis a Vargyas-csatorna mentén már az egykori Szentegyházas-Oláhfalu, azaz, „Nagyfalu” belterületén járunk. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (18.3.) – HARMADIK NEKIFUTÁS – AZ EGYKORI SZENTEGYHÁZAS-OLÁHFALUBAN” olvasásának folytatása
Falu a mai Romániában, Erdélyben, a Székelyföldön, Kovászna megyében. Kézdivásárhelytől 32 km-re délkeletre, Kovásznától 13 km-re délkeletre, a Háromszéki-havasokban, egy magas fennsíkon a Nagy-Bászka völgytágulatában, a Kupán-, Taplica- és Rozsdás-patakok találkozásánál fekszik. 1017 m-es tengerszint feletti magasságban. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. “TRIANON 100 – KOMMANDÓ – KiMitTud (131.)” olvasásának folytatása
A Magyar Tudomány Napja jegyében az idei sivár körülmények dacára is megtartják az Erdélyi Múzeum Egylet (EME) szervezésében a hagyományos interdiszciplináris konferenciát, amely illeszkedve a jelen elvárásaihoz és előírásaihoz, jórészt a virtuális térben, több napon át zajlik 2020. november 20. és 28. között. “KOLOZSVÁR – JÖVŐFORMÁLÓ TUDOMÁNY” olvasásának folytatása
Falu a Maros mentén, községközpont. Románul Sânpaul, németül Paulsdorf, cigányul Sînpala. Marosvásárhelytől 19 km-re délnyugatra a Maros bal partján a Kolozsvár-Marosvásárhely országút mellett fekszik. Tőle 4,6 km távolságban van a nemzetközi repülőtér. A község a Marosvásárhely Elővárosi Övezet része. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásához tartozott. “CHARTA XXI. – KERELŐSZENTPÁL – KiMitTud (129.)” olvasásának folytatása
Ez a mostani konferencia szervesen illeszkedik a Charta XXI korábbi hasonló rendezvényeihez (Arad 2017, Budapest 2019) de még inkább ahhoz a szinte már megszámlálhatatlan próbálkozáshoz, amelyek célja az erdélyi románság és magyarság közeledése, illetve Magyarország és Románia közötti jobb megértés volt. “EGYÜTT AZ ÚTON – ONLINE” olvasásának folytatása
A mai Maros és Hargita megye határán fekvő település közigazgatásilag Etédhez tartozik, de néprajzilag a Sóvidék része. Szovátától és Parajdtól légvonalban mintegy tíz kilométerre délnyugatra található. Makfalvánál letérve, Szolokmán át közelíthető meg, illetve a 135-ös megyei úton Székelykeresztúr, Etéd, Küsmöd irányából érkezhetünk ide. Székelykeresztúrtól 32, Makfalvától 16 kilométerre van. “CHARTA XXI. – SIKLÓD – KiMitTud (128.)” olvasásának folytatása
Minap hívott fel telefonon egyik kedves ismerősöm, az immár nyugdíjas, de rendkívül tevékeny társadalomkutató Oláh Sándor, hogy figyelmembe ajánljon egy könyvet: az Örökség és kötelék című kötet Szabó Gyula írónak állít emléket, és a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot éppen az író születésének 90. évfordulóján. “SZABÓ GYULA EMLÉKEZETE” olvasásának folytatása
A lapszám a kurátori szemlélet fogalmát, a kurátori szerep lehetőségeit járja körbe, annak nemzetközi szakirodalmát, helyi gyakorlatait tolmácsolja az erdélyi kiállításkészítésben, muzeológiában, archiválásban érintettek felé. Az utóbbi évtizedekben a kurátor szerepköre átalakult, a kutatóval vagy a művésszel egyenértékű lett, ezzel együtt a múzeumok is a megőrző, archiváló intézményből a részvételre buzdító, alternatív oktatási formákká nőtték ki magukat. “KIÁLLÍTÁSPOÉTIKÁK A NOVEMBERI KORUNKBAN” olvasásának folytatása
