Falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. Románul: Geaca. A Mezőség belső részén, az ún. Tóvidéken fekszik, Kolozsvártól 60 km-re északkeletre. A DJ109C megyei úton közelíthető meg. 1876-tól Kolozs vármegyéhez tartozott. A második bécsi döntéskor a határ román oldalára került, ezért sok magyar lakosa költözött át Feketelakra és Melegföldvárra. “TRIANON 100. – GYEKE (149.)” olvasásának folytatása
A székelyudvarhelyi belvárosi református temetőben a Székely Himnusz költője sírjánál tartottak megemlékezést. Immár tizenegyedik esztendeje vált hagyománnyá, hogy Csanády György (1895-1952) születése napján szerveznek emlékünnepséget a székely anyaváros vezetői és civil szervezeteinek képviselői és magánszemélyek. “SZÁZ ÉVES A SZÉKELY HIMNUSZ – MEGEMLÉKEZÉS CSANÁDY GYÖRGY SÍRJÁNÁL” olvasásának folytatása
Falu a mai Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Románul: Feiurdeni, 1924-ig Feiurd. A 19. század elején járási székhely volt Kolozs vármegyében. Közigazgatásilag ma Kajántó községhez tartozik. “TRIANON 100. – FEJÉRD (147.)” olvasásának folytatása
Falu Romániában Kolozs megyében, közvetlenül a Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal mellett fekszik, a nádasdaróci megállóval szemben. Románul Băgara. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.
1299-ben Bogárteluke néven, 1397-ben Bogártelke, 1399-ben Bogárteluke, 1609-ben Bogártelke néven írják. “TRIANON 100. – BOGÁRTELKE (146.)” olvasásának folytatása
Ebben az évben Erdélyben is elindítják ezt a programot, amely a Vajdaságban már rendkívül eredményesen segítette a régió vállalkozói közösségét az elmúlt két évben. “MENTORKÉPZÉS ERDÉLYI FIATALOK SZÁMÁRA” olvasásának folytatása
Az iskola nem csupán Ottlik Géza nagyhatású regényében, de a valós, sőt virtuális világban is mindig a határon volt, és van a jelenben is. Ez a határ nem egyenlő a perifériával, hanem olvasatunkban sokkal inkább két elválasztott területet egyszerre választ szét, és köt össze. Ottliknál például a gyermekkort a felnőtt léttel. “ISKOLÁRÓL A KORUNKBAN” olvasásának folytatása
Székelyföld abban a különleges helyzetben van, hogy nem önálló ország, még önrendelkezéssel sem bír, de két himnusza is van. Az egyiket, az ’Óh én édes jó Istenem, oltalmazóm, segedelmem’ kezdetűt, még magyar értelmiségi körökben is „ősi” székely himnuszként emlegetik és 14. századinak vélik. Az „új” Székely Himnusz az igazságtalan trianoni döntés után, 1921-es, illetve az 1922-es évben született. “SZÁZ ÉVES A SZÉKELY HIMNUSZ” olvasásának folytatása
Kissé nehezen, körülményesen a koronavírus korlátozásai miatt, de sikerült az Angyalok a Mezőségen szeretetakció. “ANGYALOK A MEZŐSÉGEN” olvasásának folytatása
Tekintettel a járványügyi helyzetre, szándékosan nem hirdettük meg szélesebb körben azt a programot, amelyet a Zétavár Panzió És Kemping éttermébe szerveztünk. Sebestyén Péter Daloskönyvét P. Buzogány Árpád író, művelődésszervező ismertette, majd a már bejáratott koreográfia szerint, közös éneklésben terebélyesedett ki az együttlét. “SEBESTYÉN PÉTERREL ZETEVÁRALJÁN” olvasásának folytatása
Falu a mai Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében, Kalotaszegen. A kalotaszegi Alszeg legkisebb települése. Románul: Stana. Bánffyhunyadtól 18 km-re északkeletre fekszik. Gépkocsival Zsobok felől, földúton közelíthető meg. A 14. századig Bihar, ezután 1920-ig, majd 1940 és 1944 között ismét Kolozs vármegyéhez tartozott. 1968-ban csatolták Szilágy megyéhez, elvágva hagyományos vonzásközpontjától, Bánffyhunyadtól. “CHARTA XXI. – SZTÁNA – KiMitTud (142.)” olvasásának folytatása
