INTERKULTURALITÁS, IMAGOLÓGIA A KORUNKBAN

A mentális képek kutatása, a másság értelmezéseinek követése egyre aktuálisabb egy olyan társadalomban és interkulturális mediális közegben, ahol a másságok érintésközelbe kerülnek. Az imagológia interdiszciplináris jellegű, filozófiai, pszichológiai, szociológiai és irodalomtudományi szempontokat egyaránt érvényesítő módszer szerint vizsgálja a kérdéskört.

A folyóirat áprilisi lapszámának írásai művészeti alkotásokban (irodalmi művekben, filmekben) elemzik a megjelenített mentális képeket illetve az interkulturális viszonyrendszert, amelyben ezek létrejönnek, és amelyek fogadtatásukat is befolyásolják.

A Kornk áprilisi számának címoldala

A cikkek olyan témákat érintenek, mint az Iowai Nemzetközi Íróprogram, a kulturális emlékezet rései, a középkor-képzeteink alakulása, Henrik Ibsen és riválisai, Kazuo Ishiguro művészete vagy Radu Jude Arany Medve-díjas filmrendező munkái. Szerzők: Asztalos Veronka Örsike, Balázs Imre József, Bence Erika, Beretvás Gábor, Blénesi Éva, Fehér Imola, Gömöri György, Holicska István, Keszeg Anna, László Szabolcs, Medgyesi Emese, Gellu Naum, Pap József, Pieldner Judit, Pócs Veronika, Rabocskai Zsófia, T. Szabó Levente, Tapodi Zsuzsa, Tárnok Attila, Tompa Andrea, Válas Péter, Várallyay Gyula, Vojna Andrea Zsuzsanna.

A szerkesztőség közlése nyomán

FEKETE MÁRCIUS – AMIKOR BALTÁVAL RONTOTTAK A MAGYAROKRA

Harmincegy év után lassan összeáll az a cinikus sakkjátszma, mely az 1990. március 16-21. között Marosvásárhelyen végrehajtott, az új román hatalom szereplői által kiprovokált véres provokáció és pogrom mögött húzódott. A több napos, halálos áldozatokat is követelő zavargássorozat hozzájárult ahhoz, hogy megváltozzon Marosvásárhely etnikai összetétele és szétzúzta azokat a perspektívákat, melyet egy virágzó egyetemi központ és egy békés, többszínű, élhető megyeszékhely jelentett volna az ott élőknek – olvasható a HÍRADÓ.hu portál cikkében.

Nem sokáig tartott az 1989. decemberi, romániai forradalmat követő nemzeti egység keleti szomszédunknál. Hamar felszínre törtek az előző rendszer erői, magukat ügyesen átmentő csoportjai… https://www.bocskairadio.org/fekete-marcius-amikor-baltaval-rontottak-a-magyarokra/

Címkép: MTI/ archívum

KISS MANYI – THÁLIA LEGRAKONCÁTLANABB TÜNDÉRE

Sepsiszentgyörgyön Háromszéki csillagok néven indít kültéri kiállítássorozatot a Magyar Kulturális Intézet – Sepsiszentgyörgy, partnerségben az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel, valamint a Vadon Egyesülettel. Az első kiállítás megnyitására 2021. március 12-én 16 órakor kerül sor, apropóját a zágoni gyökerű Kiss Manyi színésznő születésének 110. évfordulója szolgáltatja. “KISS MANYI – THÁLIA LEGRAKONCÁTLANABB TÜNDÉRE” olvasásának folytatása

ÖSSZEGZÉS AZ ÉLET/JEL (4.) TANÁCSKOZÁST KÖVETŐEN

A koronavírus-járvány több alkalommal is ellehetetlenítette, hogy megtartsuk Szentegyházán az „újraindító” beszélgetések következő állomását. Már akkor „a maga folyamatában” a Bánja-e a székely? című riportsorozatba kívántuk beilleszteni ezt kísérletet, de aztán kénytelenek voltunk más településeken vizsgálódni. Most a Nyikómentéről kanyarodtunk vissza ide, a Hargita lábához. “ÖSSZEGZÉS AZ ÉLET/JEL (4.) TANÁCSKOZÁST KÖVETŐEN” olvasásának folytatása

GLORIA VICTIS!

A Cseh Tamás (1943-2009) életművében található egyetlen induló éppen a dicsőséges és a belső ellenséggel is küzdő, a nagyhatalmak és a belső kommunista ellenség által is halálra ítélt Székely Hadosztály indulója. “GLORIA VICTIS!” olvasásának folytatása

MAGYAR MIGRÁNSOK, EMIGRÁNSOK A KORUNKBAN

A történelmi Magyarország végső etnikai arculatát a török kiűzése utáni évtizedekben nyerte el, amikor jelentős sváb, román és délszláv lakosság érkezett az országba. A későbbiekben hozzájuk csatlakozott a főleg Keletről érkező zsidóság. A 19. században érdemi bevándorlásról nem beszélhetünk. Annál jelentősebb volt a gazdaságilag motivált kivándorlás, amely elsőszámú célpontjává az Egyesült Államok vált. A kivándorlók kisebb része visszatért, többségük azonban örökre az Újvilágban maradt. “MAGYAR MIGRÁNSOK, EMIGRÁNSOK A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

TRIANON 100. – GYEKE (149.)

Falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. Románul: Geaca. A Mezőség belső részén, az ún. Tóvidéken fekszik, Kolozsvártól 60 km-re északkeletre. A DJ109C megyei úton közelíthető meg. 1876-tól Kolozs vármegyéhez tartozott. A második bécsi döntéskor a határ román oldalára került, ezért sok magyar lakosa költözött át Feketelakra és Melegföldvárra. “TRIANON 100. – GYEKE (149.)” olvasásának folytatása

SZÁZ ÉVES A SZÉKELY HIMNUSZ – MEGEMLÉKEZÉS CSANÁDY GYÖRGY SÍRJÁNÁL

A székelyudvarhelyi belvárosi református temetőben a Székely Himnusz költője sírjánál tartottak megemlékezést. Immár tizenegyedik esztendeje vált hagyománnyá, hogy Csanády György (1895-1952) születése napján szerveznek emlékünnepséget a székely anyaváros vezetői és civil szervezeteinek képviselői és magánszemélyek. “SZÁZ ÉVES A SZÉKELY HIMNUSZ – MEGEMLÉKEZÉS CSANÁDY GYÖRGY SÍRJÁNÁL” olvasásának folytatása

TRIANON 100. – FEJÉRD (147.)

Falu a mai Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Románul: Feiurdeni, 1924-ig Feiurd. A 19. század elején járási székhely volt Kolozs vármegyében. Közigazgatásilag ma Kajántó községhez tartozik. “TRIANON 100. – FEJÉRD (147.)” olvasásának folytatása

TRIANON 100. – BOGÁRTELKE (146.)

Falu Romániában Kolozs megyében, közvetlenül a Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal mellett fekszik, a nádasdaróci megállóval szemben. Románul Băgara. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.
1299-ben Bogárteluke néven, 1397-ben Bogártelke, 1399-ben Bogárteluke, 1609-ben Bogártelke néven írják. “TRIANON 100. – BOGÁRTELKE (146.)” olvasásának folytatása