BÁNJA-E A SZÉKELY? (10.2.) – Egyenleg a kör bezárásakor – HOMORÓDSZENTMÁRTON

Kétségtelen, hogy a viszonylag terjedelmes és a települések arculatát kutató, felmutató riportsorozatunk homoródszentmártoni epizódjai hasznosak voltak. Egyrészt sikerült ráirányítani a figyelmet az értékekre, sikerült tudatosítanunk a helyiekben – vagy legalábbis emlékeztetnünk arra –, hogy mennyire fontos az esztétikum, az épített környezet, amely épp úgy hozzátartozik az identitásunkhoz, mint az anyanyelv, a vallás, a népszokások, a népdal és a népzene, s amely segít minket abban, hogy valóban otthonunk legyen ez a táj, amelyben élünk. Tizenkét, illetve tizenhárom településről van szó, hiszen Bükkfalvát is teljes értékű entitásként értelmeztük. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (10.2.) – Egyenleg a kör bezárásakor – HOMORÓDSZENTMÁRTON” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY (10.1.) – Szép példák, értékek elmúlása – LÓKOD, KÉNOS, HOMORÓDSZENTMÁRTON

Úgy jártuk be a helyet, hogy a községközpontot és a két „felső” falut, Lókodot és Kénost a végére hagytuk. Többfajta faluképpel találkoztunk, láthattuk, hogy itt-ott vannak próbálkozások arra vonatkozóan, hogy védjék és megfelelő esztétikai elvárások szerint alakítsák a hagyományos faluképet. Gyakran látszik az anyagiak hiánya. Viszont ahol pénz van, ott azonnal jelentkezik az idegen színekben és formákban való tobzódás is. “BÁNJA-E A SZÉKELY (10.1.) – Szép példák, értékek elmúlása – LÓKOD, KÉNOS, HOMORÓDSZENTMÁRTON” olvasásának folytatása

NÉGY FALUBAN – A Homoród-mente „alföldjén” – BÁNJA-E A SZÉKELY (9.)

A község e négy települése kissé elkülönül Homoródszentmárton többi helységétől. Ha olyan lenne a helyzet és a közigazgatási beosztás, akár különálló önkormányzati egységként is megállná a helyét. Hogyha nem szólt volna bele a központi vezetés annak idején, és nem csatolják 1968-ban ezt a négy falut Szentmártonhoz, talán ma más összkép rajzolódna ki előttünk. Az utóbbi években viszonylag sokat költöttek a megyei utakra, jó az összeköttetés Oklánd (131-es megyei út), Homoródjánosfalva, Homoróddaróc felé( 132B) – a Homoród-mentének ez a része Brassó megyéhez tartozik, amellyel majd egy következő írásunkban foglalkozunk –, és úgy tűnik, hogy hamarosan sor kerül a Székelydálya, illetve Kányád felé tartó útszakasz (133) modernizálására is. “NÉGY FALUBAN – A Homoród-mente „alföldjén” – BÁNJA-E A SZÉKELY (9.)” olvasásának folytatása

IVÓ – ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ FEDETT LOVARDA UDVARHELYSZÉKEN

A tulajdonos és az üzemeltető vállalkozás, az ELK FARM Kft. menedzsmentje hívta meg szombat délre a lovassport szerelmeseit és a sajtó képviselőit az Ivói Lovasparkba, ahol egy impozáns épület átadására és megáldására került sor. A fedett lovarda a csíkszeredai Architectura Kft. tervei alapján készült, a benne levő pálya, ahol minden évszakban és bármilyen időjárási viszonyok közt lehet majd lovagolni 40 x 20 m-es, a teljes épület maga 56 x 22 m kiterjedésű, irodahelyiségeket, öltözőt, zuhanyzót, mellékhelyiségeket, kávézót, lelátót foglal magába. “IVÓ – ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ FEDETT LOVARDA UDVARHELYSZÉKEN” olvasásának folytatása

A FALUKÉP VÁLTOZÁSAIRÓL

Kevés a becsülete az épített örökségnek – főleg a falvainkban –, úgyhogy egy jó ismerősöm, egy lelkes építész-palánta nagy lelkesedéssel készítette el egy általa jól ismert régi ház felújítási tervét. Lélekben és papíron komfortosította. Arra gondolt, hogy belakja a padlásteret, és szinteltolásokat is alkalmaz, és belső feljáratokkal, lépcsőkkel, többfunkciós terek segítségével korszerű és egyedi lakóhelyet hoz létre, ahová öröm lesz hazatérni. Szép volt a rajz, s a látványterv is. “A FALUKÉP VÁLTOZÁSAIRÓL” olvasásának folytatása

BÁGY – KICSI, ÉS A LEHETŐSÉGEIT ALIG LÁTÓ FALU – BÁNJA-E A SZÉKELY (8.2.)

Messziről felrémlik előttünk a Bágyi-tető. A két összetéveszthetetlen, csupasz hegyorom. A bágyi csicsek. A nagyobb, a Várhegy 856 m. A kisebb a Dimény-hegy pár méterrel alacsonyabb, és nagyobb része már Lókodhoz tartozik. Alatta, a hegy ölében a falu. Az odavezető műút négy kilométeren át kanyarog fel a szelíd szerpentinen, s bár eléggé keskeny, a célnak tökéletesen megfelel, és – úgy tűnik – kifogástalan minőségű, pár éve jól bírja az időjárás viszontagságait. Másik előnye, hogy nem ér véget a falu végén, mint oly sok településen, hanem továbbszalad a templom, majd az impozáns kultúrház és az emeletes iskola mellett, s balra kanyarodva jön vissza, aztán – hurkot írva – az alsó úton torkollik a központi vegyesboltnál a főútba. Ily módon gyakorlatilag befutja és összeköti a nem túl bonyolult utcaszerkezetet, annak fősodrát, és csak néhány sikátort, zsákutcát hanyagol. “BÁGY – KICSI, ÉS A LEHETŐSÉGEIT ALIG LÁTÓ FALU – BÁNJA-E A SZÉKELY (8.2.)” olvasásának folytatása

BÜKKFALVA – OROSZ DEJAVŰ – BÁNJA-E A SZÉKELY (8.1.)

Tulajdonképpen nem is falu. Csak egy-két utca. Inkább egy. Így tartják számon az önkormányzatnál. Viszont a tény, hogy a „bükk” előtaghoz hagyományosan odatoldják a „fala” megnevezést, ami azt jelzi, hogy mégiscsak volt, illetve ma is van némi településjellege. És külön áll. Elkülönülten fekszik Szentmártontól dél-keleti irányban. Bágy pedig magaslati fekvése miatt különös ebben a községben. Azt mondják, hogy ott másfajta, „hegyi” emberek laknak. Színtiszta református közösség. Ez alkalommal ezt a két települést járjuk végig, keresve az építészeti értékeket, de ugyanakkor bepillantunk a hétköznapokba is. “BÜKKFALVA – OROSZ DEJAVŰ – BÁNJA-E A SZÉKELY (8.1.)” olvasásának folytatása

EPILÓGUS EGY RIPORTHOZ – A falukép megmenthető – BÁNJA-E A SZÉKELY (7.4.)

László János vállalkozó meghívására Abásfalván járt az Élő Székelyföld Munkacsoport és munkatársai, szimpatizánsai, illetve azok a közéleti szereplők, akiknek fontos a népi építészeti örökség megőrzése. A falulátogatás során az említett vállalkozó bemutatta azokat a házakat, amelyet az elmúlt években vásárolt és újított fel, megőrizve régi formájukat. Ezt követően kerekasztal beszélgetésre került sor a közbirtokosság gyűléstermében. “EPILÓGUS EGY RIPORTHOZ – A falukép megmenthető – BÁNJA-E A SZÉKELY (7.4.)” olvasásának folytatása

GYEPES ÉS HOMORÓDKEMÉNYFALVA – Homorószentmárton község megközelítése – BÁNJA-E A SZÉKELY (7.2.)

Gyepesben az igazán értékes – akár százötven-kétszáz éves – bennvalókat nem a főutca, azaz a Külső út, hanem a keletnek félre eső Belső út, illetve a Fűzfaliget és a Csonka falurészben kell keresni. “GYEPES ÉS HOMORÓDKEMÉNYFALVA – Homorószentmárton község megközelítése – BÁNJA-E A SZÉKELY (7.2.)” olvasásának folytatása

Homoródszentmárton megközelítése – BÁNJA-E A SZÉKELY? (7.1.)

Terveink szerint négy nekifutással fogjuk „abszolválni” ebben a riportsorozatban ezt a községet. Ezzel a járással a keleti régióban kezdünk, amelyben négy falut találunk. Homoródremete viszonylag késői alapítású – római katolikus sziget –, látványosan ötvözik régi épületei a hegyaljai székely és a szászos jellegű építkezés formakincsét, Gyepes, Homoródkeményfalva, Abásfalva pedig úgyszintén hagyományos házai és gazdasági épületei sokaságáról, a kőből történő építkezés formáinak jellegzetes példáival szolgál, de olyan kimunkált stílusbeli sokoldalúság által, amelynek mindenképp magas szintű védettséget kellene élveznie. “Homoródszentmárton megközelítése – BÁNJA-E A SZÉKELY? (7.1.)” olvasásának folytatása