SZÉKELYUDVARHELY – Konferencia a népi építészetről

A Miszla Art Kulturális Központ (Tolna megye, Magyarország) tart konferenciát a székely anyavárosban 2018. október 12-én, 9.00 órától kezdődően a Városháza Szent István termében. A Falukép és illeszkedés a vidék népi építészetében téma mentén jeles székelyföldi és anyaországi építészek adnak elő és tanácskoznak. A rendezvény nyilvános és ingyenes.  Continue reading “SZÉKELYUDVARHELY – Konferencia a népi építészetről”

Tanulmányút tájházas szakembereknek

Tizenkettedik éve, hogy a megyénkbeli tájházvezetők, néprajzi gyűjtemények kezelői számára szervez szakmai találkozót a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. Október 12-én, pénteken a Tájházak és néprajzi gyűjtemények szerepe Hargita megyében elnevezésű szakmai tanulmányúton a gyergyóremetei tájházat látogatják meg a szakemberek, Laczkó-Szentmiklósi Endre, a tájház gondnokának kalauzolásával. Continue reading “Tanulmányút tájházas szakembereknek”

MÁTYÁS KIRÁLY EMLÉKÉV – programok a Forrásközpontnál

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont idén is csatlakozott az Európa Tanács által indított Európai Örökség Napok méltó megünnepléséhez. Akárcsak tavaly, idén is ismeretterjesztő jellegű buszos kirándulást és egy rajzversenyt, illetve kiállítás szervezését tervezte az intézmény, azzal a céllal, hogy a felnövekvő nemzedékkel megismertesse a kulturális örökségünket, felhívja a figyelmet az örökség megőrzésének, védelmének szükségességére, idén azonban a Mátyás király-emlékév szellemében is szerveződött ez a program. Continue reading “MÁTYÁS KIRÁLY EMLÉKÉV – programok a Forrásközpontnál”

ORBÁN JÓZSEF – A királyi szobrász

Az udvarhelyszéki Bágyban született 1895-ben, majd édesanyjával Jásfalvára ment, ahol nevelőapja György Lőrinc lett, aki tisztességesen viselte gondját. Már kisgyerekkorában nagyon szeretett agyagból különböző figurákat formálni. A szomszéd Jakab Albert ezt meglátta, és rögtön Hargita Nándor a Kő- és Agyagipari Szakiskola igazgatója figyelmébe ajánlotta, aki azonnal felvette az iskolába. Mindvégig ösztöndíjas tanuló volt. Continue reading “ORBÁN JÓZSEF – A királyi szobrász”

XXI. Népi Építészeti Tanácskozás – BÉKÉS

A több mint három évtizedes múltra visszatekintő Békési Népi Építészeti Tanácskozás mára a magyarországi falvak épített örökségének megőrzéséért küzdő szakemberek és civil szervezetek talán legnagyobb, de mindenképpen legnépszerűbb szakmai fórumává nőtte ki magát. A megrendezés egykori, két évenkénti ciklusa 2010-ben helyreállt, úgyhogy idén ismét esedékes ez a találkozó. Continue reading “XXI. Népi Építészeti Tanácskozás – BÉKÉS”

A SZÉKELY HÁZ – egy új folyóiratról

Az Élő Székelyföld Egyesület és Munkacsoport tagsága úgy gondolja, hogy szükség van egy olyan időszaki kiadványra, amely a hagyományos székelyföldi faluképpel, a falvainkon található épített örökséggel, annak megőrzésével, és részben a székely vidékhez tartozó tárgyi és szellemi hagyatékkal is foglalkozik. Continue reading “A SZÉKELY HÁZ – egy új folyóiratról”

Tanácskozás az épített kulturális örökségről – SZÉKELYDERZS

Az Európa Tanács az 2018-as évet a Kulturális Örökség Európai Évének nyilvánította, amelyhez számos tagállamban, sok ezer helyszínen csatlakoznak. Hargita Megye Tanácsa alárendelt intézménye, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont a székelyderzsi polgármesteri hivatallal, az unitárius egyházközséggel és a székelymuzsnai Viharsarok Egyesülettel partnerségben 2018. június 27-én, szerdán kultúrház-igazgatók, közművelődési szakemberek, civil szervezetek vezetőinek szakmai találkozóját szervezi meg Székelyderzsben. Continue reading “Tanácskozás az épített kulturális örökségről – SZÉKELYDERZS”

KAPUPÉNZ RESTELKEDŐ MAGDOLNÁNAK

De hát, Magdolna, elment a szép eszetek, mondta Lokody Gáspár plébános, amikor látta, hogy mi folyik az útkereszteződésben. Az atya mindenesetre Dél-Erdély felől jött, gyalog, porosan, erősen lerámolódva, már nem tudni, hogy a Balázsfalva környéki Tűr plébániájáról érkezett-e, vagy éppen a jilavai börtönből szabadult. Continue reading “KAPUPÉNZ RESTELKEDŐ MAGDOLNÁNAK”

MIT ÉR A KENDŐI PÁLINKA?

Beszélték, hogy nem pantallót, hanem székely harisnyát visel a jegyző. Beszélték, hogy a jegyző fia rakja meg a szekeret, jól érti a saroktűrést. Beszélték, hogy a Kacsó családban minden fiú tanul: Sándorból író lesz, a marosvécsi Helikon tagja, Dénesből katonatiszt, Lászlóból, aki egyetemi hallgatóként rakja a szekeret, feszt a korszerűtlen székely gazdálkodást ócsárolja, miközben orvosnak tanul. Később, ő, dr. Kacsó László a tengerentúli Clevalendben folytatja orvosi praxisát, fontos, magyarul írt gyerekgyógyászati könyveket ír az erdélyi Hasznos Könyvtár számára, sokszor gondol haza. Ha úgy adódik, jön családot, rokonokat látogat. Continue reading “MIT ÉR A KENDŐI PÁLINKA?”

MISZLA – II. Nemzetközi Regionális Népi Építészeti Tanácskozás – konferencia

A vidék népi építészete gazdag és rohamos átalakuláson megy keresztül, mely nem kíméli az épületeket és településszerkezeteket. Így szükség és szakmai igény is mutatkozik arra, hogy minél teljesebb képet kapjunk a még meglévő értékekről, miközben azokat a kedvezőtlen változásokat is fel kell tárni, melyek az értékek eltűnését idézik elő. Erre a feladatra irányul az április 26. és 27. között tervezett regionális, népi építészettel foglalkozó konferencia. Continue reading “MISZLA – II. Nemzetközi Regionális Népi Építészeti Tanácskozás – konferencia”