PÁKEI LAJOS – Egy építész a múlt századforduló korából

Az Erdélyi Múzeum Egylet gondozásában megjelent kötet egy repertórium-adattár, amely félezer oldalon veszi számba az építész több, mint ezer tételből álló reánk maradt, de az elmúlt, lassan száz év alatt szétszóródott örökségét a Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltárától, a budapesti gyűjteményekig. “PÁKEI LAJOS – Egy építész a múlt századforduló korából” olvasásának folytatása

SIKLKÓDI SOKADALOM – Izgalmas hétvége – Bánja-e székely (5.2.)

Úgy terveztük, hogy ebben a falujáró sorozatban – egy járással – készítjük el mind az öt település bemutatását – írásunk első része a Hargita Népében ITT olvasható -, azonban menet közben értesültünk, hogy ezen a hétvégén, szombaton, július 27-én Küsmöd testvértelepülése, Kondoros kezdeményezésére, Siklódon szervezik a Siklódi Sokadalom nevű rendezvényt. Ez a program is olyan értékőrző, olyan „rávilágításos” esemény, mint amilyen egy hónappal ezelőtt a III. Sóvidék Népviseletben találkozó volt. Épp a szép környezet, az énlakinál és a kőrispatakinál is markánsabb népi építészeti hagyaték késztette a szervezőket, hogy ide telepítsék ezt a pazar kínálatú Sokadalmat… “SIKLKÓDI SOKADALOM – Izgalmas hétvége – Bánja-e székely (5.2.)” olvasásának folytatása

FELSZENTELTÉK ATYHA ÚJ TEMPLOMÁT

A három évvel ezelőtt történt tragikus villámcsapás nyomán keletkezett tűzvész romba döntötte az alig kétszáz lelkes település templomát. A plébánosi teendőket ellátó Adorján Imre atya, aki nyugdíjas lelkészként alig másfél hónappal azelőtt került a faluba, igen komoly feladatot kapott a Gondviseléstől. Akárcsak a maroknyi egyházközség is. A romok eltávolítása után azonnal hozzáláttak az újjáépítés lehetséges útjának megtalálásához, hiszen önerőből képtelenség lett volna ezt a több millió lejes beruházást megvalósítani. Sikerült is pár nap, pár hét alatt mozgósítani a Kárpát-medence magyarságát, akik felekezeti hovatartozásuktól függetlenül álltak az atyhaiak mellé. Komoly segítséget nyújtott a községi, a megyei tanács, illetve a román és a magyar állam is. “FELSZENTELTÉK ATYHA ÚJ TEMPLOMÁT” olvasásának folytatása

SZÉKELYDERZS – Tudományos konferencia és várfesztivál

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet főtámogatásával, annak vezetője, Szász Jenő elnök úr fővédnöksége alatt, továbbá a Magyarságkutató Intézet és a Communitas Alapítvány anyagi hozzájárulásával, a székelyderzsi erődtemplomban található falképek keletkezése 600. és a kenyérmezei csata 540. évfordulója tiszteletére háromnapos rendezvénysorozatot szervez a helyi unitárius egyházközség és a székelyudvarhelyi Arany Griff Rend. “SZÉKELYDERZS – Tudományos konferencia és várfesztivál” olvasásának folytatása

Gondos atyafiak unokái – BÁNJA-E A SZÉKELY? (4.1.)

Homoródalmás egymagában képez községet. Volt egy rövid intermezzo 1988-1989-ben, amikor a már működő falurombolási projekt keretében rövid időre Lövétéhez csatolták, de a rendszerváltást követően azonnal függetlenedett. Pontosabban a helyi adminisztráció visszaállítása képezte akkor a reformkorszak kiindulási pontját… “Gondos atyafiak unokái – BÁNJA-E A SZÉKELY? (4.1.)” olvasásának folytatása

SIKLÓDI EPILÓGUS

Egyesületünk most jutott el arra a szintre, hogy részben feldolgozza a Sóvidék Népviseletben III. találkozó gazdag fotóanyagát. Örömmel vettük Dávid Botond barátunk önzetlen segítségét, aki a népi viseletek elkötelezett fényképészeként jött el a találkozóra, és a lehető legjobb minőségben igyekezett dokumentálni az eseményeket. Ebből a kollekcióból teszünk közzé most egy reprezentatív válogatást. “SIKLÓDI EPILÓGUS” olvasásának folytatása

A FORMÁT KERESŐ KÖZSÉG – Bánja-e a székely (3.1) – LÖVÉTE

A település mondhatni exponenciálisan változó képén markánsan látszik a sokféle hatás. Vannak pozitív, ám negatív előjelű folyamatok is egyaránt. Lövétét a családi összetartás, a sokgyermekes, többgenerációs együttélés jellemezte korábban: 1910-ben 3434-en lakták, s a növekedési tendencia az első világháborút követően sem torpant meg 3581 (1930), 3801 (1940), 3961 (19566), 4267 (1966), 4283 (1977), hogy aztán 1992-re 3841, majd 2002-ben 3523 főre csökkenjen, majd 3439-re a legutóbbi népszámláláskor (2011), ma 3301 ember lakja (2019 június). “A FORMÁT KERESŐ KÖZSÉG – Bánja-e a székely (3.1) – LÖVÉTE” olvasásának folytatása

HARMÓNIÁBAN A KÖRNYEZETTEL – Bánja-e a székely (2.) – OROSZHEGY

Ezt a községet méltán tartják sikeresnek. A rendszerváltás óta eltelt három évtizedben komoly fejlődésen ment keresztül. Ami hátrányt jelentett, az ebben az időszakban fokozatosan jórészt előnnyé vált, a pozitívumok pedig felerősödtek, és együttesen helyezik jövőt ígérő pályára Oroszhegyet… “HARMÓNIÁBAN A KÖRNYEZETTEL – Bánja-e a székely (2.) – OROSZHEGY” olvasásának folytatása

ZETEVÁRALJA – Konferencia a falukép és az életmód változásairól

Az Élő Székelyföld Munkacsoport és Egyesület, a sorban immár negyedik tanácskozás fő munkarendi pontjaként a hagyományos gazdálkodási formák megszűnése utáni munkamódszeri változásokat és az életvitel által felmutatott új építészeti hatásokat kívánta bemutatni. Bár maga az építészi vonal nem bontakozhatott ki a maga teljességében, az előadások témái szervesen kapcsolódtak egymáshoz, valóságosan nyitották és „fejlesztették” az alapgondolatot… “ZETEVÁRALJA – Konferencia a falukép és az életmód változásairól” olvasásának folytatása

NÉPI MESTERSÉGBEMUTATÓK HARGITA MEGYÉBEN

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont májusban Hargita megye négy térségében szervez mesterségbemutatókat. A program célja olyan mesterségek megismertetése a megyében lakó diákokkal, amelyek az adott régióban jellemzőek, de a mai ember számára kevésbé ismertek, illetve felkelteni a diákok érdeklődését a népi mesterek által végzett alkotómunka iránt. “NÉPI MESTERSÉGBEMUTATÓK HARGITA MEGYÉBEN” olvasásának folytatása