EPILÓGUS EGY RIPORTHOZ – A falukép megmenthető – BÁNJA-E A SZÉKELY (7.4.)

László János vállalkozó meghívására Abásfalván járt az Élő Székelyföld Munkacsoport és munkatársai, szimpatizánsai, illetve azok a közéleti szereplők, akiknek fontos a népi építészeti örökség megőrzése. A falulátogatás során az említett vállalkozó bemutatta azokat a házakat, amelyet az elmúlt években vásárolt és újított fel, megőrizve régi formájukat. Ezt követően kerekasztal beszélgetésre került sor a közbirtokosság gyűléstermében. “EPILÓGUS EGY RIPORTHOZ – A falukép megmenthető – BÁNJA-E A SZÉKELY (7.4.)” olvasásának folytatása

GYEPES ÉS HOMORÓDKEMÉNYFALVA – Homorószentmárton község megközelítése – BÁNJA-E A SZÉKELY (7.2.)

Gyepesben az igazán értékes – akár százötven-kétszáz éves – bennvalókat nem a főutca, azaz a Külső út, hanem a keletnek félre eső Belső út, illetve a Fűzfaliget és a Csonka falurészben kell keresni. “GYEPES ÉS HOMORÓDKEMÉNYFALVA – Homorószentmárton község megközelítése – BÁNJA-E A SZÉKELY (7.2.)” olvasásának folytatása

Homoródszentmárton megközelítése – BÁNJA-E A SZÉKELY? (7.1.)

Terveink szerint négy nekifutással fogjuk „abszolválni” ebben a riportsorozatban ezt a községet. Ezzel a járással a keleti régióban kezdünk, amelyben négy falut találunk. Homoródremete viszonylag késői alapítású – római katolikus sziget –, látványosan ötvözik régi épületei a hegyaljai székely és a szászos jellegű építkezés formakincsét, Gyepes, Homoródkeményfalva, Abásfalva pedig úgyszintén hagyományos házai és gazdasági épületei sokaságáról, a kőből történő építkezés formáinak jellegzetes példáival szolgál, de olyan kimunkált stílusbeli sokoldalúság által, amelynek mindenképp magas szintű védettséget kellene élveznie. “Homoródszentmárton megközelítése – BÁNJA-E A SZÉKELY? (7.1.)” olvasásának folytatása

OKLÁND – Utak és lehetőségek – BÁNJA-E A SZÉKELY? (6.2.)

Jó lenne, ha a látogató, amint erre közeledik, s igyekszik visszahelyezni magát egy hét-nyolcszáz évvel ezelőtti korba, nem egy 21. századi, a természetestől és a hagyományostól elrugaszkodott, kiürült, koncepciótlanul lecsupaszított és átépített környezetet, vagy romhalmazt látna. “OKLÁND – Utak és lehetőségek – BÁNJA-E A SZÉKELY? (6.2.)” olvasásának folytatása

SEPTIMIU BORBIL – HERGLOTZ KERESZTÚTJA

Barátaim, tudjátok meg, hogy én még azokhoz tartozom, akik látták a Dunát a Vaskapunál élni, még mielőtt felépült volna a duzzasztógát, és – bár eltelt közben egy fél évszázad (kisgyerekként 1969-ben jártam arra a szüleimmel) – pár akkori kép örökre belém ivódott. Emlékszem a régi földút porára, a víz alant habosan örvénylő árjára, amint a hatalmas folyam győzedelmesen, szédítő iramban zúdul át a köveken, de szórványos emlékeim közt a legélénkebben talán annak a töröknek a tekintete maradt meg bennem, aki átvitt minket Ada-Kaleh szigetére, és a két tank, amely ott állomásozott a régi Orsova felé fordulva, taposva, rombolva az ódon házakat. Ki tudja, talán ismeritek ezeket a részleteket ti is, akik most e sorokat olvassátok, talán értitek is, amit mondani szeretnék. Ha nem, akkor… ez van! “SEPTIMIU BORBIL – HERGLOTZ KERESZTÚTJA” olvasásának folytatása

OKLÁND – Utak és lehetőségek? – BÁNJA-E A SZÉKELY? (6.1.)

A község három faluja Homoródújfalu, Oklánd és Homoródkarácsonyfalva tulajdonképpen az utóbbi években került ki abból az elzártságból, amelyben a rossz utak tartották. Bár korábban is műút haladt át a község központján, s a két beosztott falu is alig 1-2 kilométernyire található a 131-es jelű megyei úttól – ez vezet át Erdővidék felé –, mégis gyakran esett szó a hátrányos helyzetről, amely a visszaesést okozza. “OKLÁND – Utak és lehetőségek? – BÁNJA-E A SZÉKELY? (6.1.)” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – Használatba vették a Vallásszabadság Imatermét

Hogyha van lelkesedés, akkor a Székelyudvarhelyi Belvárosi Unitárius Egyházközségnél hatalmas és töretlen a lendület. A parókia alagsorában levő pince évtizedekig kihasználatlan volt. Bő egy esztendővel ezelőtt döntött úgy a keblitnács, hogy bár sokat költöttek a templom, a lelkészi lakás és az irodák felújítására, ezt a helyiséget is szolgálatba kívánják állítani. “SZÉKELYUDVARHELY – Használatba vették a Vallásszabadság Imatermét” olvasásának folytatása

PÁKEI LAJOS – Egy építész a múlt századforduló korából

Az Erdélyi Múzeum Egylet gondozásában megjelent kötet egy repertórium-adattár, amely félezer oldalon veszi számba az építész több, mint ezer tételből álló reánk maradt, de az elmúlt, lassan száz év alatt szétszóródott örökségét a Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltárától, a budapesti gyűjteményekig. “PÁKEI LAJOS – Egy építész a múlt századforduló korából” olvasásának folytatása

SIKLKÓDI SOKADALOM – Izgalmas hétvége – Bánja-e székely (5.2.)

Úgy terveztük, hogy ebben a falujáró sorozatban – egy járással – készítjük el mind az öt település bemutatását – írásunk első része a Hargita Népében ITT olvasható -, azonban menet közben értesültünk, hogy ezen a hétvégén, szombaton, július 27-én Küsmöd testvértelepülése, Kondoros kezdeményezésére, Siklódon szervezik a Siklódi Sokadalom nevű rendezvényt. Ez a program is olyan értékőrző, olyan „rávilágításos” esemény, mint amilyen egy hónappal ezelőtt a III. Sóvidék Népviseletben találkozó volt. Épp a szép környezet, az énlakinál és a kőrispatakinál is markánsabb népi építészeti hagyaték késztette a szervezőket, hogy ide telepítsék ezt a pazar kínálatú Sokadalmat… “SIKLKÓDI SOKADALOM – Izgalmas hétvége – Bánja-e székely (5.2.)” olvasásának folytatása

FELSZENTELTÉK ATYHA ÚJ TEMPLOMÁT

A három évvel ezelőtt történt tragikus villámcsapás nyomán keletkezett tűzvész romba döntötte az alig kétszáz lelkes település templomát. A plébánosi teendőket ellátó Adorján Imre atya, aki nyugdíjas lelkészként alig másfél hónappal azelőtt került a faluba, igen komoly feladatot kapott a Gondviseléstől. Akárcsak a maroknyi egyházközség is. A romok eltávolítása után azonnal hozzáláttak az újjáépítés lehetséges útjának megtalálásához, hiszen önerőből képtelenség lett volna ezt a több millió lejes beruházást megvalósítani. Sikerült is pár nap, pár hét alatt mozgósítani a Kárpát-medence magyarságát, akik felekezeti hovatartozásuktól függetlenül álltak az atyhaiak mellé. Komoly segítséget nyújtott a községi, a megyei tanács, illetve a román és a magyar állam is. “FELSZENTELTÉK ATYHA ÚJ TEMPLOMÁT” olvasásának folytatása