APOSTOLFEJEDELMEK – PÉTER ÉS PÁL

Két különböző karakter. Két eltérő jellem. Nem értettek egyet mindenben, de mindkettőjüket ugyanazon Krisztus hívta. Össze is különböztek, de egyazon Krisztusról beszéltek. Össze is találkoztak. A vértanúságban is. De más módon. Péter nem lett különb attól, hogy apostolfejedelem, Pál sem lett felsőbbrendűbb, több attól, hogy többet misszionált. Mert Krisztusban, a Főpapban szerették és tisztelték egymást. “APOSTOLFEJEDELMEK – PÉTER ÉS PÁL” olvasásának folytatása

A NEMZETKÖZI EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUS NÉHÁNY PROGRAMJA

Nyolcvanhárom év után ismét Magyarország rendezi meg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK). Az eredeti tervek szerint 2020 szeptemberében tartották volna, azonban a járvány miatt Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságával, valamint a magyar szervezőkkel egyeztetve tavaly úgy döntött, hogy 2021 őszére halasztják a katolikus világeseményt. “A NEMZETKÖZI EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUS NÉHÁNY PROGRAMJA” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (19.3.) – RÁKÖZELÍTÉS SIMÉNFALVA KÖZSÉGRE

Azt szerettük volna, hogy sorban haladjunk. De nem lehet. Cikkcakkosan, ahogy sikerül. Mert nem csak a fényképezés fontos, hanem a helyiekkel való kapcsolattartás is. Hiába vannak minőségi fotóink, ha nem kaptuk otthon a megfelelő embert, aki szószólója, vagy legalábbis jó ismerője a helynek. A községközpont lett volna soron. Amúgy rendben levő település Siménfalva, látni itt-ott az előrelépés nyomait. Azonban ami régi, az olyan, mintha csak bajnak lenne. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (19.3.) – RÁKÖZELÍTÉS SIMÉNFALVA KÖZSÉGRE” olvasásának folytatása

BÁNJA-E A SZÉKELY? (19.2.) – MÁSODIK RÁKÖZELÍTÉS SIMÉNFALVA KÖZSÉGRE

Ez alkalommal Kis- és Nagykedére, Medesérre, Tordátfalvára, Székelyszentmiklósra és a község központjába igyekszünk eljutni. Legalábbis ezt a hat helységet szeretnénk falukép és népi építészet szempontjából megmutatni. Helyszínbejárásaink során nem mindig sikerül szóba állnunk helyiekkel, illetve nem találjuk azt a személyt, akit kiszemeltünk, vagy jól ismerünk, esetleg tudjuk róla, hogy illetékes lenne a közügyekben tájékoztatni, de a táj minden évszakban és bármilyen időjárási körülmények közepette a „rendelkezésünkre” áll. “BÁNJA-E A SZÉKELY? (19.2.) – MÁSODIK RÁKÖZELÍTÉS SIMÉNFALVA KÖZSÉGRE” olvasásának folytatása

ENGEDELMES VAGY ENGEDÉKENY?

Nem megy ki a fejemből Kocsis Fülöp, görög katolikus érsek egy kijelentése[1], amely szó szerint megdöbbentett. A Hajdúdorogi Egyházmegye metropolitája egy konferencián hallott megállapítást idézett, mely szerint „valószínűleg mi voltunk az utolsó generáció, akik még engedelmeskedtünk a szüleinknek, és mi vagyunk az első, akik engedelmeskedünk a gyermekeinknek…” “ENGEDELMES VAGY ENGEDÉKENY?” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – SZTÁNA – KiMitTud (142.)

Falu a mai Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében, Kalotaszegen. A kalotaszegi Alszeg legkisebb települése. Románul: Stana. Bánffyhunyadtól 18 km-re északkeletre fekszik. Gépkocsival Zsobok felől, földúton közelíthető meg. A 14. századig Bihar, ezután 1920-ig, majd 1940 és 1944 között ismét Kolozs vármegyéhez tartozott. 1968-ban csatolták Szilágy megyéhez, elvágva hagyományos vonzásközpontjától, Bánffyhunyadtól. “CHARTA XXI. – SZTÁNA – KiMitTud (142.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – BÁBONY – KiMitTud (141.)

Falu Romániában, Szilágy megyében. Neve románul Băbiu. Községközpontjától, Váralmástól nyugatra, Kalotaszeg Alszeg határán fekszik, a Meszes hegység lábánál. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Hídalmási járásához tartozott. A második bécsi döntés értelmében 1940 és 1944 között ismét magyar fennhatóság alá tartozott. Nem tévesztendő össze a Borsodban található, hasonló nevű faluval. “CHARTA XXI. – BÁBONY – KiMitTud (141.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – FEHÉREGYHÁZA – KiMitTud (138.)

Falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében. Fehéregyháza község központja. Románul Albești, 1924-ig Ferihaz, helyi ejtés szerint Feriaz, németül Weißkirch bei Schäßburg. Segesvártól keletre, vele majdnem összeépülve, a Nagy-Küküllő bal partján fekszik. Kezdetben Fehér, majd Felsőfehér vármegyéhez, 1876-tól Nagy-Küküllő vármegye Segesvári járásához tartozott. 1906-ban kisközségből nagyközséggé alakult. “CHARTA XXI. – FEHÉREGYHÁZA – KiMitTud (138.)” olvasásának folytatása