SEBESTYÉN PÉTER – FÉNYFECNI

Cetliket rakosgatok íróasztalomon. Felgyűltek. Lassan már kerülgetnem kell. Nem marad hely se az egérnek, se a billentyűzetnek. Gondoltam ritkítani kezdem, de egyenként. Ugyanis mindegyikre feljegyeztem valamit. Egy-egy gondolatmorzsát, ami a virtuális média asztaláról, vagy olvasmányaimból lehullt. Annak idején megtanultam: még jó lesz valamire, ne dobd el, tedd félre. Legtöbbjét ceruzával írtam, mert a ceruza tartósabb, és bio. Egy ceruzával mintegy 50 kilométert lehet írni, szemben a golyóstollal, ami „csak” alig négy kilométerre elég… “SEBESTYÉN PÉTER – FÉNYFECNI” olvasásának folytatása

CHARTA XXI – NYÍRÁGÓ – KiMitTud (3.)

Garamvölgyi magyar kisközség, melynek nyomaira már a nyitrai káptalannak egy 1290-ben kelt bizonyságlevelében akadunk, amikor Aguch néven említik. Később Agh néven szerepel, és csak a XVII. században találkozunk az Aghó elnevezéssel, amikor a báró Amadé és a gróf Esterházy család a birtokosa. Breuner Ágost gróf örököseinek volt itt nagyobb birtoka. “CHARTA XXI – NYÍRÁGÓ – KiMitTud (3.)” olvasásának folytatása

HOMORÓDMENTI ÉNEKESKÖNYV – Film Vass Pál énekmondó életútjáról

Abásfalván, az Ilonavölgye Közbirtokosság székházában vetítették le a Magyar Kultúra Napjának szentelt rendezvény keretében Molnár István filmjét, amely Hargita megye déli határán, a Homoródok dombsága vidékén, a Nagy-Homoród völgyében elterülő két faluban, Abásfalván és Homoródkeményfalván még létező halottsirató hagyomány utolsó perceit rögzíti. “HOMORÓDMENTI ÉNEKESKÖNYV – Film Vass Pál énekmondó életútjáról” olvasásának folytatása

ABÁSFALVA – Homoród-menti énekeskönyv – FILMBEMUTATÓ

A Magyar Kultúra Napja emléket állít Kölcsey Ferenc művének, a Himnusz kéziratának 1823. január 22-én történő véglegesítésének. 1989 óta ezt a napot számos olyan kulturális rendezvénnyel ünneplik meg, amely alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk hagyományainknak, nemzeti tudatunk erősítésének. “ABÁSFALVA – Homoród-menti énekeskönyv – FILMBEMUTATÓ” olvasásának folytatása

EGYÜTT ÜNNEPELTEK AZ UNITÁRIUSOK A 452. ÉVBEN – SZÉKELYUDVARHELY

Két évvel ezelőtt vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulójának megünneplése szolgáltatta az alapgondolatát annak, hogy évente felváltva tart közös ünnepi istentiszteletet egymás templomában a két székelyudvarhelyi unitárius gyülekezet. Ezt a szép gyakorlatot 2018-ban indították, itt, ahol most találkozhattunk, épp abban a templomban, amely az unitárius hitelvek megfogalmazójáról, a vallásalapító Dávid Ferencről elnevezett parkban épült. “EGYÜTT ÜNNEPELTEK AZ UNITÁRIUSOK A 452. ÉVBEN – SZÉKELYUDVARHELY” olvasásának folytatása

SEBESTYÉN PÉTER – Élményküszöb – VÍZKERESZTI TAPASZTALATOK

Házszentelési élményeimnek se szeri se száma. Elég, ha csak olyanokra szorítkozom, mint a „fogadjuk, csak nem magát”, „bezzeg a szomszédnál több, mint negyedórát töltött”, „pongyolában vagyok, túl korán jöttek” -, de akad olyan is, hogy „nincsenek itthon, Madagaszkáron vannak”, és… az Alpokbeli sízésről, no meg az élményfürdők telítettségéről már nem is ejtenék szót. Azok ugyanis rég le voltak foglalva. “SEBESTYÉN PÉTER – Élményküszöb – VÍZKERESZTI TAPASZTALATOK” olvasásának folytatása

CHARTA XXI – Márton Áron titka – BUDAPEST

A Székelyföld kulturális folyóirat a Lakiteleki Népfőiskolával közösen 2015-ben pályázatot hirdetett Márton Áron püspök életéből merítő irodalmi alkotásra. Ezt a pályázatot Tar Ildikó nyerte el a most Budapesten először bemutatandó alkotásával. A Láng a sötétben című minidrámáját a vecsési KissPista Színház játssza. “CHARTA XXI – Márton Áron titka – BUDAPEST” olvasásának folytatása

SIMÓ MÁRTON – AZ ÉN ÚZVÖLGYÉMRŐL – Hó hull a sírhalmokra…

Az én Úzvölgyémnek még nincsen vége. Mármint a hozzákapcsolódó horrornak. Hogy’ is lehetne, ha a sírkertbe megint be akarnak jönni azok, akiknek ott nem sok a keresnivalójuk. Legfeljebb emlékezni, szép csendben, ahogy illik. Ezek azonban neveletlenek. Alkalmatlanok a normális viselkedésre. Az országot manapság a lelátók csőcseléke uralja, meg a renegátok, akik eredetibbnek és mélyebbnek hazudják magukat a két vélt ősatyánál – Trajánnál és Decsebálnál –, s a hagymázas kontinuitásban még önnön lelkiismeretük előtt is lehazudják magukról a valós gyökeret, ha netán van nekik olyan. “SIMÓ MÁRTON – AZ ÉN ÚZVÖLGYÉMRŐL – Hó hull a sírhalmokra…” olvasásának folytatása

VIDIMUS…

Vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe, amelyet a katolikus egyház január 6-án tart parancsolt ünnepként. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen a napon a katolikus híveknek kötelező szentmisén részt venniük – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata az MTI-vel. “VIDIMUS…” olvasásának folytatása

MILYEN VOLT 2019?

Nálunk, az Élő Székelyföld Egyesület és Munkacsoport háza táján az esztendő a megszokott és az újonnan vállalt feladatok végzése mellett telt. Riportok, publicisztikai írások jelentették a mérföldköveket, illetve azok a beszámolók, amelyek az általunk kezdeményezett események alkalmával készültek, vagy amelyekhez társszervezőkként, illetve egyszerű résztvevőkként csatlakoztunk. Olykor igyekeztünk katalizátorai lenni egy-egy témának, azzal a megfontolással, hogy gyakorlati haszna is legyen a dolognak. “MILYEN VOLT 2019?” olvasásának folytatása