CHARTA XXI. – KERCSED – KiMitTud (67.)

Román neve Stejeriș, korábban Carcedea, falu a mai Romániában Kolozs megyében, Aranyosszéken, Tordától 15 km-re délre, a Farkas-patak mellett található, községközpontja Várfalva. 1291-ben Kerchyeth néven említik először. “CHARTA XXI. – KERCSED – KiMitTud (67.)” olvasásának folytatása

OROSZHEGY – ÖNKORMÁNYZATI ÉS CIVIL ÖSSZEFOGÁSSAL A KÁROK ENYHÍTÉSÉÉRT

Amint arról a korábbiakban írtunk, nagypéntekről, 2020. április 9-ről, nagyszombatra, április 10-re virradóan a település diafalvi részén sajnálatos tűzeset történt, amely három gazdaságot érintett. A tűz martalékául esett három egymással szomszédos csűr, egy lakóház részben, kettő pedig teljesen földig égett. Két – egy idősebb, illetve egy fiatalabb és gyermektelen – házaspár ingatlana nem vált teljesen lakhatatlanná, viszont a középső telken levő két kisebb házban négy kiskorú gyermek és azok szülei lettek hajléktalanná, akiknek szállást kellett biztosítani. “OROSZHEGY – ÖNKORMÁNYZATI ÉS CIVIL ÖSSZEFOGÁSSAL A KÁROK ENYHÍTÉSÉÉRT” olvasásának folytatása

CSÍKSZERDA – „KARANTÉNDAL”

A budapesti Csíkszerda improvizációs kórus is létrehozta saját alkotását a karanténról. A komoly kórusműveket idéző tónus, a profi előadásmód, a beküldött videók ironikus/ önironikus, vicces tartalommá egyesül, ám ez a játék mégiscsak halálosan komoly… “CSÍKSZERDA – „KARANTÉNDAL”” olvasásának folytatása

„ÚGY GONDOLTUK, ÖRÖKRE EGÉSZSÉGESEK MARADUNK EGY BETEG VILÁGBAN!”

A Ferenc pápától származó idézettel egyetértve, a Mária Út Egyesület aktivistáival összhangban, ebben az idei különleges húsvéti időszakban a jövőre is gondolva, azt kívánjuk, hogy a koronavírus járvány megszelídítése után, és az újabb járványok megjelenése előtt, zarándokokként és természetszerető emberekként térjünk vissza minél inkább a természettudatos életmódhoz, amelyhez a tulajdonképpen minden zarándoklat vezet, egyesítve a természetes és a természetfeletti dimenziókat. “„ÚGY GONDOLTUK, ÖRÖKRE EGÉSZSÉGESEK MARADUNK EGY BETEG VILÁGBAN!”” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – KRIZBA – KiMitTud (66.)

Románul Crizbav, németül Krebsbach, falu a mai Romániában, Erdélyben, Brassó megyében. Községközpont, Kutastelep tartozik hozzá. A barcasági Tízfaluhoz tartozó Háromfalu egyike. A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Alvidéki járásához tartozott. “CHARTA XXI. – KRIZBA – KiMitTud (66.)” olvasásának folytatása

JÁRVÁNY IDEJÉN – „ÉLET FARKASLAKÁN”

A mostani írás mottójaként használva Jakab Csaba könyvének címét, a 2002-ben megjelent műre gondolok, azokra a tanulmányokra, rajzokra, vázlatokra, fényképekre, amelyeket az építész annak idején a szülőfalujával kapcsolatosan készített, hogy alakítani próbálja a közízlést, a falukép formálódását az új időkben. Sok tárgyi és építészeti emlék pusztult el azóta, néhány azonban megújult és itt áll majd’ kép évtized múltán az évezred zajló idejében. Élet van Farkaslakán. Most is. A község járvány idején is élni akar és felmutatja közösségi arcát ebben a vírus-viharban. “JÁRVÁNY IDEJÉN – „ÉLET FARKASLAKÁN”” olvasásának folytatása

GORDON-HEGYI KERESZTÚT

A koronavírus-járvány miatt életbe lépett megszorító intézkedéseknek eleget téve, az idei húsvéti Gordon-hegyi keresztutat összesen négy személy (+ egy operatőr) végezte, a törvényes biztonsági távolságot betartva. “GORDON-HEGYI KERESZTÚT” olvasásának folytatása

ADOMÁNYGYŰJTÉS TELEFONON

A koronavírus-járvány terjedésének megelőzésére nemcsak helyben mozgósítanak, hanem országos szinten is. Ennek eredménye, hogy elindult egy országos szintű SMS-el történő adománygyűjtő kampány. “ADOMÁNYGYŰJTÉS TELEFONON” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – MAROSÚJVÁR – KiMitTud (64.)

Neve románul Ocna Mureș, az 1950-es évekig Uioara, németül: Miereschhall, kisváros Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.1825-ben Marosakna néven említik. Mai neve Felsőmarosújvárról vonódott rá. A Maros bal partján, Tordától 24 km-re délre, Nagyenyedtől 21 km-re északkeletre fekszik. “CHARTA XXI. – MAROSÚJVÁR – KiMitTud (64.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – BELÉNYESÚJLAK – KiMitTud (62.)

fFalu Romániában, Bihar megyében, községközpont. Román neve: Uilacu de Beius. Valamikor a 13. század első felében keletkezhetett. A 14. században püspöki birtok volt. A falut a törökök kiűzése után 1780-ig a római, később pedig a görögkatolikus püspökség birtoka volt. A trianoni békeszerződés előtt Belényesújlak Bihar vármegye belényesi járásához tartozott. “CHARTA XXI. – BELÉNYESÚJLAK – KiMitTud (62.)” olvasásának folytatása