SURJÁN LÁSZLÓ – A HÉT ESEMÉNYE, AVAGY EGY TÍZ ÉVES MUNKA (NEM VÍRUSOS) KORONÁJA

Hány évig volt magyar párt tagja a szlovák kormánynak? Hirtelenjében meg sem mondhatom, s ez nem véletlen. A figyelem a teljesítménnyel arányos. A Beneš-dekrétumok ügyében semmit sem léptek, sőt a hatalomért cserébe eleve lemondtak arról, hogy a kérdést felvessék. “SURJÁN LÁSZLÓ – A HÉT ESEMÉNYE, AVAGY EGY TÍZ ÉVES MUNKA (NEM VÍRUSOS) KORONÁJA” olvasásának folytatása

NAGY MENETELÉSEKRŐL – A MIÉNKRŐL ÉS A MÁSOKÉRÓL

Előszeretettel használta a rommagyar sajtó az elmúlt napokban ezt a kifejezést bizonyos kontextusokban. Amikor zajlott a Székely Nemzeti Tanács legutóbbi aláírásgyűjtése, meg pár napja, amikor véget ért a kvázi sikeres akció, és kiderült, hogy elektronikus úton sikerült összegyűjtenünk 1.008.966 támogató szignót. Valamennyit, tán 220 ezret papíron is. Mert célunk van véle, akárcsak a két évvel ezelőtti Minority SafePack-csomaggal, amelyet úgyszintén odaömlesztettünk Európa asztalára. “NAGY MENETELÉSEKRŐL – A MIÉNKRŐL ÉS A MÁSOKÉRÓL” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – DEZSŐHÁZA – KiMitTud (75.)

Falu a jelenlegi Romániában, Pankota közelében, a Partiumban, Arad megyében, Selénd községhez tartozik. Román neve Satu Mic. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Tornovai járásához tartozott. A falut 1888-ban említette először oklevél már a mai Dezsőháza néven, mert 1870 táján Deseő Ádám Arad megyei alispán alapította, és a település az ő nevét vette fel. “CHARTA XXI. – DEZSŐHÁZA – KiMitTud (75.)” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – MUZSLYA – KiMitTud (73.)

Korábban (1955-ig) Felsőmuzslya, szerbül: Мужља/ Mužlja, németül: Muschla, egykor önálló község, ma Nagybecskerek városrésze Szerbiában, a Vajdaságban. A Közép-bánsági körzetben, a Bega folyó jobb partján, a Tiszától mintegy 15-18 km-re, 75-77 m tengerszint feletti magasságban fekszik. 1905-től Felsőmuzslya néven a Magyarországhoz tartozó Torontál vármegye önálló települése volt. “CHARTA XXI. – MUZSLYA – KiMitTud (73.)” olvasásának folytatása

GUTEN TAG, HERR IOHANNIS! UNTERSCHREIBEN SIE HIER, KLAUS WERNER!

Ön azért él ma Romániában, azért él egyáltalán, mert 1224-ben II. András magyar király autonómiát adott a maga német őseinek Erdélyben! Andreanum a neve annak a kiváltságlevélnek, amelyet II. András Magyarország királya 1224-ben adott a Szászváros és Barót közötti területen lakó erdélyi szászoknak, akik addig különböző ispánok fennhatósága alá tartoztak. Az okmányt a német történészek goldener Freibrief-nek azaz arany szabadságlevélnek nevezik. “GUTEN TAG, HERR IOHANNIS! UNTERSCHREIBEN SIE HIER, KLAUS WERNER!” olvasásának folytatása

ÜZENET HAZA – BÖLÖNI LÁSZLÓ KÜLDI SZABÓ TÍMEÁNAK

Mi hálásan köszönjük az adományt, de ha ez Önnek akkora fájdalmat okozott, kedves Szabó Tímea, mi odaadjuk önnek. Ne aggódjon értünk. Bár porlunk mint a szikla, az Ön haragjánál nagyobb és több vészt is túléltünk már és megmaradt az erdélyi, pláne a székely. “ÜZENET HAZA – BÖLÖNI LÁSZLÓ KÜLDI SZABÓ TÍMEÁNAK” olvasásának folytatása

ELHUNYT SORBÁN GÉZA TANÁR ÚR

Székelyudvarhelyen fémipari szak- és középiskolások generációját tanította hosszú pályafutása során. Emberségre és mesterségre. Tartásra és túlélésre. Munka- és természetszeretetre. Aktív pedagógus korában, majd később, 1990-ben történt nyugdíjazása után is számos hely- és környezetismereti gyalogtúrát szervezett, illetve részt vett a mások által szervezett programokon. Tevékeny aktivistája volt az ismét engedélyezett Erdélyi Kárpát-Egyesület keretében zajló önkéntes és ismeretterjesztő közösségi munkának. Kárpát-medence szerte becsült és közismert gombaszakértő volt. “ELHUNYT SORBÁN GÉZA TANÁR ÚR” olvasásának folytatása

CHARTA XXI. – KERCSED – KiMitTud (67.)

Román neve Stejeriș, korábban Carcedea, falu a mai Romániában Kolozs megyében, Aranyosszéken, Tordától 15 km-re délre, a Farkas-patak mellett található, községközpontja Várfalva. 1291-ben Kerchyeth néven említik először. “CHARTA XXI. – KERCSED – KiMitTud (67.)” olvasásának folytatása

OROSZHEGY – ÖNKORMÁNYZATI ÉS CIVIL ÖSSZEFOGÁSSAL A KÁROK ENYHÍTÉSÉÉRT

Amint arról a korábbiakban írtunk, nagypéntekről, 2020. április 9-ről, nagyszombatra, április 10-re virradóan a település diafalvi részén sajnálatos tűzeset történt, amely három gazdaságot érintett. A tűz martalékául esett három egymással szomszédos csűr, egy lakóház részben, kettő pedig teljesen földig égett. Két – egy idősebb, illetve egy fiatalabb és gyermektelen – házaspár ingatlana nem vált teljesen lakhatatlanná, viszont a középső telken levő két kisebb házban négy kiskorú gyermek és azok szülei lettek hajléktalanná, akiknek szállást kellett biztosítani. “OROSZHEGY – ÖNKORMÁNYZATI ÉS CIVIL ÖSSZEFOGÁSSAL A KÁROK ENYHÍTÉSÉÉRT” olvasásának folytatása

CSÍKSZERDA – „KARANTÉNDAL”

A budapesti Csíkszerda improvizációs kórus is létrehozta saját alkotását a karanténról. A komoly kórusműveket idéző tónus, a profi előadásmód, a beküldött videók ironikus/ önironikus, vicces tartalommá egyesül, ám ez a játék mégiscsak halálosan komoly… “CSÍKSZERDA – „KARANTÉNDAL”” olvasásának folytatása