Hány évig volt magyar párt tagja a szlovák kormánynak? Hirtelenjében meg sem mondhatom, s ez nem véletlen. A figyelem a teljesítménnyel arányos. A Beneš-dekrétumok ügyében semmit sem léptek, sőt a hatalomért cserébe eleve lemondtak arról, hogy a kérdést felvessék. “SURJÁN LÁSZLÓ – A HÉT ESEMÉNYE, AVAGY EGY TÍZ ÉVES MUNKA (NEM VÍRUSOS) KORONÁJA” olvasásának folytatása
Előszeretettel használta a rommagyar sajtó az elmúlt napokban ezt a kifejezést bizonyos kontextusokban. Amikor zajlott a Székely Nemzeti Tanács legutóbbi aláírásgyűjtése, meg pár napja, amikor véget ért a kvázi sikeres akció, és kiderült, hogy elektronikus úton sikerült összegyűjtenünk 1.008.966 támogató szignót. Valamennyit, tán 220 ezret papíron is. Mert célunk van véle, akárcsak a két évvel ezelőtti Minority SafePack-csomaggal, amelyet úgyszintén odaömlesztettünk Európa asztalára. “NAGY MENETELÉSEKRŐL – A MIÉNKRŐL ÉS A MÁSOKÉRÓL” olvasásának folytatása
Falu a jelenlegi Romániában, Pankota közelében, a Partiumban, Arad megyében, Selénd községhez tartozik. Román neve Satu Mic. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Tornovai járásához tartozott. A falut 1888-ban említette először oklevél már a mai Dezsőháza néven, mert 1870 táján Deseő Ádám Arad megyei alispán alapította, és a település az ő nevét vette fel. “CHARTA XXI. – DEZSŐHÁZA – KiMitTud (75.)” olvasásának folytatása
Korábban (1955-ig) Felsőmuzslya, szerbül: Мужља/ Mužlja, németül: Muschla, egykor önálló község, ma Nagybecskerek városrésze Szerbiában, a Vajdaságban. A Közép-bánsági körzetben, a Bega folyó jobb partján, a Tiszától mintegy 15-18 km-re, 75-77 m tengerszint feletti magasságban fekszik. 1905-től Felsőmuzslya néven a Magyarországhoz tartozó Torontál vármegye önálló települése volt. “CHARTA XXI. – MUZSLYA – KiMitTud (73.)” olvasásának folytatása
Ön azért él ma Romániában, azért él egyáltalán, mert 1224-ben II. András magyar király autonómiát adott a maga német őseinek Erdélyben! Andreanum a neve annak a kiváltságlevélnek, amelyet II. András Magyarország királya 1224-ben adott a Szászváros és Barót közötti területen lakó erdélyi szászoknak, akik addig különböző ispánok fennhatósága alá tartoztak. Az okmányt a német történészek goldener Freibrief-nek azaz arany szabadságlevélnek nevezik. “GUTEN TAG, HERR IOHANNIS! UNTERSCHREIBEN SIE HIER, KLAUS WERNER!” olvasásának folytatása
Mi hálásan köszönjük az adományt, de ha ez Önnek akkora fájdalmat okozott, kedves Szabó Tímea, mi odaadjuk önnek. Ne aggódjon értünk. Bár porlunk mint a szikla, az Ön haragjánál nagyobb és több vészt is túléltünk már és megmaradt az erdélyi, pláne a székely. “ÜZENET HAZA – BÖLÖNI LÁSZLÓ KÜLDI SZABÓ TÍMEÁNAK” olvasásának folytatása
Székelyudvarhelyen fémipari szak- és középiskolások generációját tanította hosszú pályafutása során. Emberségre és mesterségre. Tartásra és túlélésre. Munka- és természetszeretetre. Aktív pedagógus korában, majd később, 1990-ben történt nyugdíjazása után is számos hely- és környezetismereti gyalogtúrát szervezett, illetve részt vett a mások által szervezett programokon. Tevékeny aktivistája volt az ismét engedélyezett Erdélyi Kárpát-Egyesület keretében zajló önkéntes és ismeretterjesztő közösségi munkának. Kárpát-medence szerte becsült és közismert gombaszakértő volt. “ELHUNYT SORBÁN GÉZA TANÁR ÚR” olvasásának folytatása
Román neve Stejeriș, korábban Carcedea, falu a mai Romániában Kolozs megyében, Aranyosszéken, Tordától 15 km-re délre, a Farkas-patak mellett található, községközpontja Várfalva. 1291-ben Kerchyeth néven említik először. “CHARTA XXI. – KERCSED – KiMitTud (67.)” olvasásának folytatása
Amint arról a korábbiakban írtunk, nagypéntekről, 2020. április 9-ről, nagyszombatra, április 10-re virradóan a település diafalvi részén sajnálatos tűzeset történt, amely három gazdaságot érintett. A tűz martalékául esett három egymással szomszédos csűr, egy lakóház részben, kettő pedig teljesen földig égett. Két – egy idősebb, illetve egy fiatalabb és gyermektelen – házaspár ingatlana nem vált teljesen lakhatatlanná, viszont a középső telken levő két kisebb házban négy kiskorú gyermek és azok szülei lettek hajléktalanná, akiknek szállást kellett biztosítani. “OROSZHEGY – ÖNKORMÁNYZATI ÉS CIVIL ÖSSZEFOGÁSSAL A KÁROK ENYHÍTÉSÉÉRT” olvasásának folytatása
A budapesti Csíkszerda improvizációs kórus is létrehozta saját alkotását a karanténról. A komoly kórusműveket idéző tónus, a profi előadásmód, a beküldött videók ironikus/ önironikus, vicces tartalommá egyesül, ám ez a játék mégiscsak halálosan komoly… “CSÍKSZERDA – „KARANTÉNDAL”” olvasásának folytatása
