ABÁSFALVA – Homoród-menti énekeskönyv – FILMBEMUTATÓ

A Magyar Kultúra Napja emléket állít Kölcsey Ferenc művének, a Himnusz kéziratának 1823. január 22-én történő véglegesítésének. 1989 óta ezt a napot számos olyan kulturális rendezvénnyel ünneplik meg, amely alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk hagyományainknak, nemzeti tudatunk erősítésének. “ABÁSFALVA – Homoród-menti énekeskönyv – FILMBEMUTATÓ” olvasásának folytatása

HAGYOMÁNY – JelesNapTár Boldogasszony havában – KOLOZSVÁR

Ismét jelentkezik a hagyományőrző gyermekprogram a Györkös-Mányi Albert Emlékházban Boldogasszony havában, azaz 2020. január 17-én, pénteken, 16.30 órától. Meghívott Gál Katalin mákófalvi bútorfestő. Az esemény szakmai irányítója Both Zsuzsa néprajzkutató, kézműves és Szabó Kinga játszóházvezető. “HAGYOMÁNY – JelesNapTár Boldogasszony havában – KOLOZSVÁR” olvasásának folytatása

SZABÓ MAGDA MŰVEIBŐL – „Szelíden és szilárdan” – SEPSISZENTGYÖRGY

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó rendezvénysorozat részeként 2020. január 22-én, szerdán, 18.00 órától kezdődően kerül sor az írónő műveiből összeállított, életről, halálról, hitről, hivatásról szóló monodráma bemutatására a Székely Mikó Kollégium dísztermében. Szabó Magda szerepében Gajdó Delinke. “SZABÓ MAGDA MŰVEIBŐL – „Szelíden és szilárdan” – SEPSISZENTGYÖRGY” olvasásának folytatása

SIMÓ MÁRTON – Tudatosan élni a bajjal

Annyi van belőle, hogy rengeteg. Mármint bajból. Egyelőre azt sem tudjuk, hogy megmarad-e a világunk, ez a civilizáció, amely pár évezred alatt vágta tönkre a Földet annak minden erőforrásával és jövőjével együtt. Oda jutottunk, hogy képtelenek vagyunk visszatekinteni a múltba, s esetleg okulni a hibákból. Nem. Képtelenek vagyunk a helyes cselekvésre. Annyira korlátoltak mindahányan, hogy eszünkbe sem jut a jövő, amelyet elvenni, rombolni nincsen, s nem is lehetne jogunk. “SIMÓ MÁRTON – Tudatosan élni a bajjal” olvasásának folytatása

EGYÜTT ÜNNEPELTEK AZ UNITÁRIUSOK A 452. ÉVBEN – SZÉKELYUDVARHELY

Két évvel ezelőtt vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulójának megünneplése szolgáltatta az alapgondolatát annak, hogy évente felváltva tart közös ünnepi istentiszteletet egymás templomában a két székelyudvarhelyi unitárius gyülekezet. Ezt a szép gyakorlatot 2018-ban indították, itt, ahol most találkozhattunk, épp abban a templomban, amely az unitárius hitelvek megfogalmazójáról, a vallásalapító Dávid Ferencről elnevezett parkban épült. “EGYÜTT ÜNNEPELTEK AZ UNITÁRIUSOK A 452. ÉVBEN – SZÉKELYUDVARHELY” olvasásának folytatása

EMLÉKEZZÜNK A DONI KATASZTRÓFÁRA!

Egyre inkább távolodunk az időben, s ma már nagyon kevesen élnek azok közül, akik megjárták a Don-kanyart, de ne feledkezzünk meg ilyenkor – január közepén – azokról a hősökről, akik kétezer kilométerre az ország határaitól, látszólag értelmetlenül védték a hazát. Mert valóban azt tették, amit az akkori idők szava kért, rávette a politikai kényszerhelyzet az ország vezetőit arra, hogy Trianon korrekciójáért oly nagy távolságra vezényeljék ki 1942 nyarán a 2. második magyar hadsereget. “EMLÉKEZZÜNK A DONI KATASZTRÓFÁRA!” olvasásának folytatása

FARKASLAKA – Íz- és hagyományőrzők a Gordon alatt

Hatodszor tartottak disznótoros farsangot, amely ez alkalommal is egy jó találkozásra, együttlétre vonzotta a község lakóit. Az idősebbek még ma is úgy tartják, hogy a disznóvágás egy igazi ünnep. Székelyföld-szerte az volt szokásban, hogy a családok már az adventi időszakban vágtak egyet, aztán egy másikat valamikor farsang idején. Ha úgy adódott. Egyet azonban mindenképp. Az időzítés azonban attól is függött, hogy az előző év elején mekkora süldőt vagy malacot vásároltak, illetve hagytak meg felnevelésre. Mód is kellett. És előrelátás, hiszen több hónapra való táplálékot készítettek elő ilyenkor a hagyományos konzerválási eljárásokkal. “FARKASLAKA – Íz- és hagyományőrzők a Gordon alatt” olvasásának folytatása

TRIANON ELŐNYEI? – Ahogyan egy magyar történész látja

Az irányultságáról jól ismert magyarországi hetilapot is megérintette a Trianon-trauma. Teljesen természetes, hogy foglalkozik ezzel a témakörrel, amely száz éve érezteti káros hatásait. Jóvátehetetlen csonkítást szenvedett el a nemzet. Az egykori békecsinálók – volt és ma is létező nagyhatalmak – , felvilágosodott és keresztény, a polgári, fejlett és magukat kereszténynek valló civilizált nemzetek képviselői állták, s állják körül ezt a sírt ma is. Gyáni Gábor december végén, az ÉS-ben megjelent írása alaposan kiverte a biztosítékot a Trianon-okozta határokon kívül és belül egyaránt. A magyar lelkekben. Joggal. Erősebb idegzetűeknek ajánljuk. Visszatérünk rá a következőkben. Ígérjük. “TRIANON ELŐNYEI? – Ahogyan egy magyar történész látja” olvasásának folytatása

SEBESTYÉN PÉTER – Élményküszöb – VÍZKERESZTI TAPASZTALATOK

Házszentelési élményeimnek se szeri se száma. Elég, ha csak olyanokra szorítkozom, mint a „fogadjuk, csak nem magát”, „bezzeg a szomszédnál több, mint negyedórát töltött”, „pongyolában vagyok, túl korán jöttek” -, de akad olyan is, hogy „nincsenek itthon, Madagaszkáron vannak”, és… az Alpokbeli sízésről, no meg az élményfürdők telítettségéről már nem is ejtenék szót. Azok ugyanis rég le voltak foglalva. “SEBESTYÉN PÉTER – Élményküszöb – VÍZKERESZTI TAPASZTALATOK” olvasásának folytatása

CHARTA XXI – Márton Áron titka – BUDAPEST

A Székelyföld kulturális folyóirat a Lakiteleki Népfőiskolával közösen 2015-ben pályázatot hirdetett Márton Áron püspök életéből merítő irodalmi alkotásra. Ezt a pályázatot Tar Ildikó nyerte el a most Budapesten először bemutatandó alkotásával. A Láng a sötétben című minidrámáját a vecsési KissPista Színház játssza. “CHARTA XXI – Márton Áron titka – BUDAPEST” olvasásának folytatása