AZ EKHÓS SZEKÉR NYOMÁBAN – MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÓK TALÁLKOZÓJA – HOMORÓDÚJFALU

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont partnerségben a Nénémasszonyék Felnőtt Színjátszó Csoporttal és Oklánd Község Polgármesteri Hivatalával idén is megszervezi Az ekhós szekér nyomában elnevezésű amatőr színjátszó találkozót szombaton, november 16-án, 10.00 órától a homoródújfalusi művelődési otthonban. “AZ EKHÓS SZEKÉR NYOMÁBAN – MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÓK TALÁLKOZÓJA – HOMORÓDÚJFALU” olvasásának folytatása

A FALUKÉP VÁLTOZÁSAIRÓL

Kevés a becsülete az épített örökségnek – főleg a falvainkban –, úgyhogy egy jó ismerősöm, egy lelkes építész-palánta nagy lelkesedéssel készítette el egy általa jól ismert régi ház felújítási tervét. Lélekben és papíron komfortosította. Arra gondolt, hogy belakja a padlásteret, és szinteltolásokat is alkalmaz, és belső feljáratokkal, lépcsőkkel, többfunkciós terek segítségével korszerű és egyedi lakóhelyet hoz létre, ahová öröm lesz hazatérni. Szép volt a rajz, s a látványterv is. “A FALUKÉP VÁLTOZÁSAIRÓL” olvasásának folytatása

CSOMA – Opera Cinematique mozi-koncert – SEPSISZENTGYÖRGY

Éppen 200 éve, 1819 november 23-án indult el Kőrösi Csoma Sándor Székelyföldről a magyarok eredetének felkutatására. Ám Csoma nem csak ezért fontos számunkra, nem csak azért, mert életének 58 éve alatt huszonegy nyelvet sajátított el, nem csak amiatt, mert a buddhista világban Bodhiszattvaként, Buddhista szentként tisztelik.  Nem csak, mert a Himalája hegyei között, rendkívül nehéz körülmények között elkészítette tibeti grammatikáját és tibeti-angol szótár-, és fogalomtárát és nem is csak azért, mert nehezen leírható nehézségek közepette kivételes fizikai és szellemi képességeinek köszönhetően nyolc évig vándorolt, mire a Himalájába ért és még csak nem is csak azért, mert egy szűk cellában Kalkutta városában tizennégy éven át felbecsülhetetlen tudományos munkát végzett el, hanem azért is, mert személyében rendkívüli emberi nagyság ragyog föl. “CSOMA – Opera Cinematique mozi-koncert – SEPSISZENTGYÖRGY” olvasásának folytatása

UNITÁRIUSOK TALÁLKOZTAK ZETEVÁRALJÁN

Presbiteri és nőszövetségi konferenciát tartottak 2019. október 25. és 27. között a Magyar Unitárius Egyház Székelyudvarhelyi Egyházköre szervezésében, Zeteváralján, a Zetevár panzióban, amelynek Kányádi György nagygalambfalvi református lelkész volt a meghívottja. A találkozó központi témája szombaton, az első napon a gyülekezetépítés volt.

“UNITÁRIUSOK TALÁLKOZTAK ZETEVÁRALJÁN” olvasásának folytatása

SIMÓ MÁRTON – BASEBALLSAPKA ÉS TEREPNADRÁG

Emlékszem arra, hogy kamaszkorom felső határán, úgy tizenöt-tizenhat éves korom táján „jött be” divatba a téglával koptatott farmer és a khakiing együttese. Nem tudom, mások hogyan oldották meg ezen darabok beszerzését, de én addig nyűgöltem odahaza a szüleimnél, míg kiegészítették az agyonkuporgatott zsebpénzemet annyival, hogy hozattam magamnak egy igazi farmert Magyarból. “SIMÓ MÁRTON – BASEBALLSAPKA ÉS TEREPNADRÁG” olvasásának folytatása

MIKLÓSSY MÁRIA KAMARAKIÁLLÍTÁSA – DÁLNOK

A „Barabás Miklós művészeti estek” programsorozat keretén belül szervezi meg a Balassi Intézet – Magyarország Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja, valamint a Barabás Miklós Központ helyszínéül szolgáló Gaál-Kúria Miklóssy Mária kamarakiállítását, amelynek megnyitójára kedden, 2019. november 5-én, 18.00 órakor kerül sor. “MIKLÓSSY MÁRIA KAMARAKIÁLLÍTÁSA – DÁLNOK” olvasásának folytatása

ADY VERSEK HOBO TOLMÁCSOLÁSÁBAN – A FELTÁMADÁS SZOMORÚSÁGA

Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont minden évben csatlakozik a magyar nyelv napjának méltó megünnepléséhez. A székelyudvarhelyi kulturális központ idén is társult a G. Egyesület kamarazenei fesztiválja programjához egy zenés irodalmi műsorral, Földes László önálló előadóestjével. Az Ady-emlékévben a budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő, A föltámadás szomorúsága című, 2014 áprilisában bemutatott előadást Vidnyánszky Attila rendezte, a zenei aláfestést Fekete-Kovács Kornél jegyzi. “ADY VERSEK HOBO TOLMÁCSOLÁSÁBAN – A FELTÁMADÁS SZOMORÚSÁGA” olvasásának folytatása

LAKATOS MIHÁLY – ŐRKUTYA

Ábel azon is elmélázott, hogy élete során miként alakult át tudatában időről időre a rendőrségről alkotott képe. Rossz, divatos szóval: imidzse. (Még rosszabbal: imágója. Ez utóbbiról mindig a rovarok jutnak eszébe.) Nos, így visszatekintve, a rendőrség kapcsán sehogy sem a cicamentő vagy a rossz emberektől megvédő jóságos nagybácsi képe merül fel a múlt vizéből. “LAKATOS MIHÁLY – ŐRKUTYA” olvasásának folytatása

BÁGY – KICSI, ÉS A LEHETŐSÉGEIT ALIG LÁTÓ FALU – BÁNJA-E A SZÉKELY (8.2.)

Messziről felrémlik előttünk a Bágyi-tető. A két összetéveszthetetlen, csupasz hegyorom. A bágyi csicsek. A nagyobb, a Várhegy 856 m. A kisebb a Dimény-hegy pár méterrel alacsonyabb, és nagyobb része már Lókodhoz tartozik. Alatta, a hegy ölében a falu. Az odavezető műút négy kilométeren át kanyarog fel a szelíd szerpentinen, s bár eléggé keskeny, a célnak tökéletesen megfelel, és – úgy tűnik – kifogástalan minőségű, pár éve jól bírja az időjárás viszontagságait. Másik előnye, hogy nem ér véget a falu végén, mint oly sok településen, hanem továbbszalad a templom, majd az impozáns kultúrház és az emeletes iskola mellett, s balra kanyarodva jön vissza, aztán – hurkot írva – az alsó úton torkollik a központi vegyesboltnál a főútba. Ily módon gyakorlatilag befutja és összeköti a nem túl bonyolult utcaszerkezetet, annak fősodrát, és csak néhány sikátort, zsákutcát hanyagol. “BÁGY – KICSI, ÉS A LEHETŐSÉGEIT ALIG LÁTÓ FALU – BÁNJA-E A SZÉKELY (8.2.)” olvasásának folytatása

EMBER ÉS VÍZ – VARSÁGI FOTÓK BUDAPESTEN

Az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány (EMKA), illetve  a Varsági Műhely Fotós Alkotócsoport kiállításának megnyitójára 2019. november 3-án, vasárnap 12.00-kor Budapesten, a Belvárosi Unitárius Egyházközség kiállítótermében kerül sor. Megnyitóbeszédet mond Haris László fotóművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. “EMBER ÉS VÍZ – VARSÁGI FOTÓK BUDAPESTEN” olvasásának folytatása