BOTTAL ÉS SZÉP SZÓVAL

Kincses Előd 2021. október 2-án töltötte be 80. életévét. Erdély „nagy öregjei” közé tartozik, mindazáltal testben-lélekben megmaradt „örök fiatalnak”, aki Méray Tibor szavaival szólva „nem a magyarságból, hanem a magyarságért él”. A kommunista jogszolgáltatás a jogot – alantas eszköz gyanánt – az igazság és a jogosság gátlástalan kijátszására használta fel. Ezzel szemben Kincses Előd még a diktatúra legsötétebb időszakában is bízott a jogosság erejében, nála a jog az igazság kiviívásának áldott eszközéül szolgált. A hosszúra nyúló posztkommunista átmenet viszontagságos időszakában – immár több mint három évtizede – ebben a szellemben folytatja emberi és kisebbségi jogi, polgári és nemzeti jogvédelmi tevékenységét.

“BOTTAL ÉS SZÉP SZÓVAL” olvasásának folytatása

SICVLICVM-START!

Azzal váltunk el három héttel ezelőtt, hogy minden akadály elhárult a SICVLICVM nevet viselő mozgalom útjából, és hamarosan sor kerülhet Homoródkeményfalván, illetve Abásfalván egy-egy tábla kihelyezésére, hiszen mind a két településen vannak működő kapcsolataink, vannak megjelölhető épületek, és úgy néz ki, hogy a tulajdonosokkal is talál a szó, egyetértenek az elképzeléseinkkel, szívesen csatlakoznak, sőt, kitüntetésnek érzik, hogy ehhez a most alakuló klubhoz tartozhatnak. “SICVLICVM-START!” olvasásának folytatása

XXII. SZÉKELYFÖLDI GEOLÓGUS TALÁLKOZÓ – HOMORÓDFÜRDŐ

Tekintettel arra, hogy Szentegyházán nem sikerült megfelelő termet találni a tudományos ülésszak megszervezésére, a szervezők úgy döntöttek, hogy a konferenciát Homoródfürdőn tartják 2021. október 28. és 31. között.

“XXII. SZÉKELYFÖLDI GEOLÓGUS TALÁLKOZÓ – HOMORÓDFÜRDŐ” olvasásának folytatása

BUDAPEST – JEAN MONNET ESTÉK A CHARTA XXI. SZERVEZÉSÉBEN

A mozgalom él és és működik – közlik a Charta XXI. aktivistái – a Jean Monnet esték is újraindulnak. Ezt a meghívót most olyanok is olvashatják, akik eleve nem tudnak megjelenni. Nem bosszantani akarják őket őket, hanem csak közlik a hírt, hiszen talán nem árt, ha tudják, hogy a szervezet él, programjai működnek.

“BUDAPEST – JEAN MONNET ESTÉK A CHARTA XXI. SZERVEZÉSÉBEN” olvasásának folytatása

EGY SZÉKELY KINCSTEREMTŐ MŰHELYÉBEN

Csíkszereda keleti peremén egy háromszobás földszínti tömbházlakás különleges népművészeti kincseket rejt. Az 1939. január elsején Csíksomlyón napvilágott látott, majd Csíkpálfalván nevelkedett Csiszér Imre tanító bácsit a szűkebb környezete ugyan ismeri, de munkásságáról minden székely embernek tudnia kellene. Imre bácsi azok közé a jó néptanítók közé tartozik, akik nemcsak tanítottak, hanem neveltek is, akik kis tanítványaiknak és egész közösségüknek többet adtak, mint amennyit elvárt tőlük a Rendszer. “EGY SZÉKELY KINCSTEREMTŐ MŰHELYÉBEN” olvasásának folytatása

BETHLENEK ÉS TELEKIEK A KORUNKBAN

A Bethlenek és a Telekiek a középkortól a II. világháború időszakáig Erdély talán legjelentősebb főnemesi családjai – utóbbi família 1697 óta viseli a római szent birodalmi grófi rangot: katonák, politikusok, diplomaták, tudósok, kerültek ki soraikból. Templom-, iskola-, könyvtáralapítások és támogatások fűződtek nevükhöz. Az összeállítás a Bethlen család bethleni ágának és a széki Teleki család jelentősebb személyiségei közül mutat be néhányat.

“BETHLENEK ÉS TELEKIEK A KORUNKBAN” olvasásának folytatása

OLIMPIAI ESSZENCIÁK KÖZCÉLRA – AVAGY: ISTEN AZ OLIMPIÁN

Egy év késéssel, de lecsengett ez az olimpia is. Vannak, akik nyertek, vannak, akik veszítettek vele. Nyögvenyelősen indult, a japánoknak is nagyon rosszkor jött. Nem csoda, hogy a szervezők közül sokan visszaléptek, mások öngyilkosok lettek. De azért meg kellett szervezni, nehogy szó érje a ház elejét. Járványon innen, politikán és gazdasági hasznon túl mi, távoli gyalognézők mégis sokat nyertünk belőle. Főleg élményt, látványt, felemelő és megdöbbentő emberi helyzeteket, melyek így vagy úgy, de beleégtek lelki retinánkba.

“OLIMPIAI ESSZENCIÁK KÖZCÉLRA – AVAGY: ISTEN AZ OLIMPIÁN” olvasásának folytatása

SZÉKELYUDVARHELY – VETÍTETT KÉPES ELŐADÁS „ERDÉLY VERSZÁLIÁJÁ”- RÓL

A bonchidai Bánffy-kastély Erdély legnagyobb, az évszázadokig legépebben megőrzött főúri kastélya. Erdély viszontagságos történetének hullámhegyeit és-völgyeit leképezve ötvöződött az erdélyi kastélyok jellegzetes típusaként egységgé, s őrizte meg mindazt, amit a történelem és a művelődéstörténet romboló-építő kedve rajta alakított. A második világháború végnapjaiban aztán súlyosan megrongálódott, s a következő évtizedek alatt az erdélyi kastélyok jellegzetes sorsában osztozott, amely sors tragikus és megrendítő még akkor is, ha napjainkban – talán az utolsó pillanatban –, nagyszabású és távlatos újjáépítés keretében formát ölt az óvó-emlékvédő szándék. “SZÉKELYUDVARHELY – VETÍTETT KÉPES ELŐADÁS „ERDÉLY VERSZÁLIÁJÁ”- RÓL” olvasásának folytatása

MIT EVETT TAMÁSI? MI VOLT A KEDVENCE?

Önéletrajzi jellegű írásaiban gyakran tűnnek fel a kulináris élmények. Kortársai közül is többen emlegetik a közös étkezéseket, az együttléteket. Többek között a jóval fiatalabb Karinthy Ferenc (1921-1992) is megörökítette a Tamási Áronnal való éttermi találkozásait, Tasnádi Gábor pedig gimnazistaként, földrajzilag közel lakó olvasójaként került kapcsolatba az íróval Budán, akinek gyakran segített a bevásárlásban. “MIT EVETT TAMÁSI? MI VOLT A KEDVENCE?” olvasásának folytatása

PÉNTEK JÁNOS PROFESSZOR KÖSZÖNTÉSE

Közismert alkotó esetében leginkább a nyolcadik X kopogtatásakor készítenek leltárt és visszatekintenek a megtett útra pályatársak, barátok, újságírók is. A tisztelgő köszöntőkben szerepet kapnak az értékteremtő életpályát meghatározó stációk is. Péntek János kolozsvári nyelvész és néprajzkutató akadémikus esetében nem maradhat említés nélkül a történelmi, néprajzi, népművészeti szempontból oly jelentős Kalotaszeg (és azon belül a szülőfalu, Körösfő); a középiskolai tanulmányok által a világra nyíló ablakot jelentő Nagyvárad (1959); egyetemi éveinek és tudományos pályájának Kolozsvára; a ’89-es rendszerváltás hozta szabadság és az azzal csaknem egyszerre érkező „digitális csoda”: a világháló. “PÉNTEK JÁNOS PROFESSZOR KÖSZÖNTÉSE” olvasásának folytatása