MEDDIG VAGYUNK VÉDETTEK A KORONAVÍRUS ELLEN?

Fontos kutatási eredmények a sepsiszentgyörgyi kutatóközponttól: hatékonyabban védene az oltás, ha néhány héttel eltolnák a vakcina második adagjának beadását.

Mint ismeretes, a sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont 2020 őszén – az országban elsőként – a koronavírus-fertőzés ellen a szervezet által termelt antitestek kimutatására  alkalmas tesztet fejlesztett ki és dobott piacra. A dr. Fejér Szilárd kémikus, kutató által vezetett laboratórium, valamint az ahhoz tartozó, SARS-CoV-2 antitestek kimutatására alkalmas teszteket gyártó Proel Biotech startup most új, fontos kutatási eredményekről számolt be.

covid_mediafax
Fotó: Vitaly Nevar/TASS/Mediafax

RÖVIDEN

● A kutatásban (alanyként) 122 romániai egészségügyi dolgozó vett részt, mindannyian BioNTech/Pfizer vakcinát kaptak.
● A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a betegségen már átesett, beoltott személyek esetében már a vakcina első dózisának beadását követő néhány napon belül erős antitestes immunválasz alakul ki.
● A korábban meg nem fertőződött, beoltott személyek esetében az antitestes (humorális) immunválasz kialakulása fokozatos, a második adag vakcina beadását követő tíz napon belül pedig szintén erős immunválasz alakul ki.
● A fertőzésen át nem esett, beoltott személyek esetében az antitestek mennyisége a második hónaptól fokozatosan csökken, míg a fertőzésen átesett és beoltott személyek esetében ez a csökkenés jóval lassabb.
● A kutatási eredmények azt sugallják, hogy a második oltás idejének néhány hetes eltolásával jóval tartósabb immunválaszt válthatnánk ki olyan személyeknél, akik előtte nem estek át a betegségen. Erre vonatkozóan biztató adatok vannak Angliából is, de a feltételezés alátámasztásához további kutatásokra van szükség.
● A súlyos megbetegedések ellen maximálisan véd a vakcina.


A romániai oltáskampány kezdetekor a Pro-Vitam és a Proel Biotech 122 hazai egészségügyi dolgozó SARS-CoV-2 antitest-szintjének változását követte figyelemmel. Az elmúlt időszakban összegyűlt információk felhasználhatók a második oltás beadási idejének ideális meghatározásához, valamint egy esetleges harmadik oltás beadási kritériumainak kidolgozásához. A kutatáshoz a Proel Biotech startup által – Romániában egyedüliként – kifejlesztett és fentebb említett SARS-CoV-2 IgG antitest-tesztet használták, mely az összes, jelenleg forgalomban lévő védőoltásra adott antitestes immunválasz vizsgálatára alkalmas, s mellyel kizárólag az erősen kötődő IgG típusú antitestek mérhetők.

covid_abra2

Különböző eredmények a meg nem fertőződöttek és a betegségen átesettek esetében

„Azok esetében, akik már korábban átestek a betegségen, a BioNTech/Pfizer oltás első dózisa emlékeztető oltásként működik. Ennek megfelelően napokon belül erős antitesttermelést vált ki náluk a vakcina. Ezzel szemben azoknál, akik még nem estek át a koronavírus-fertőzésen, s így kapják meg a védőoltás első adagját, az immunválasz kialakulása csak fokozatos, de tíz nappal az oltás második adagjának beadását követően már mindenkinek van kimutatható mennyiségű antitestje. Ezek átlagos mennyisége a következő hetekben folyamatosan kevesebb, mint a fertőzésen átesett és beoltott személyek esetében” – mondta dr. Fejér Szilárd. A kutatócsoport vezetője hozzátette: a SARS-CoV-2 IgG antitestek mennyisége az oltás utáni hónapokban lassú csökkenésnek indul. „Az oltás után négy hónappal a vizsgált 122 személyből csupán 15 személynek csökkent 1 AU/ml érték alá az antitest mennyisége. Ezen értéknél hozzávetőlegesen 50% az esélye annak, hogy az érintett személy rendelkezik annyi, ún. neutralizáló antitesttel, amely laboratóriumi kísérletekkel bizonyíthatóan elegendő ahhoz, hogy jelentősen csökkentse a sejttenyészetek megfertőződését” – mondta a kémikus-kutató, megjegyezve, hogy ez a 15 személy előzőleg nem esett át a koronavírus-fertőzésen, míg az összes, korábban megfertőződött személy négy hónappal az oltást követően is bőven mérhető antitestszinttel rendelkezik.

Jobban védene az oltás, ha később adnák a vakcina második dózisát

A kutatócsoport eredményeinek elemzéséből kitűnik: a romániai oltásprogram hatékonysága növelhető lenne, ha a második oltás beadását eltolnák néhány héttel. „Négy hónap után a fertőzésen át nem esett, de beoltott személyek átlagos antitestszintje és az értékek eloszlása hasonló a fertőzésen már átesett személyek oltás előtti antitestszintjéhez. Ha a meg nem fertőződött, de beoltott személyek a következő periódusban megkapnák a vakcina harmadik adagját is, az valószínűleg a fertőzésen már átesettekhez hasonló, erős immunválaszt eredményezne. Kutatási eredményeink azt sugallják, hogy a második oltás idejének néhány hetes eltolásával jóval tartósabb immunválaszt válthatnánk ki, s erre vonatkozóan biztató szakirodalmi adatok vannak Angliából is” – mondta Fejér Szilárd, majd hozzátette: ezen feltételezés alátámasztására további vizsgálatokra is szükség lenne.

A kutatók megállapították továbbá, hogy a mostanihoz hasonló antitest-dinamikai vizsgálatok nagyon fontosak lesznek az elkövetkezőkben ahhoz, hogy megfelelő hatékonysággal tudják megvédeni a fertőzésnek különösen kitett csoportokat. Ennek fényében elképzelhető, hogy az oltási stratégiát aszerint kell majd alakítani a veszélyeztetett csoportok esetében, hogy adott idő után van-e megfelelő mennyiségű antitest a szervezetükben. Az, hogy mi ez a „megfelelő mennyiség”, még nem ismert. Ugyanígy fontos lesz a mért mennyiség standardizálása, hogy a különböző laboratóriumokban kapott értékek legalább nagyságrendileg összehasonlíthatók legyenek. (A Proel Biotech tesztjét már összehangolták az Egészségügyi Világszervezet standardjával.)

A súlyos megbetegedések ellen maximálisan véd a vakcina

A kutatócsoport eredményei alapján megállapítható: még nem tudni, hogy a védőoltások által kiváltott antitestes immunválasz mennyire függ össze a védelemmel, de az bizton állítható, hogy a védőoltások hatékonysága a súlyos megbetegedések ellen maximális. A vizsgált 122 egészségügyi dolgozóból két személynél igazoltak koronavírus-fertőzést az elmúlt 4 hónap során, ebből az egyik nem kapott második oltást, és mindkét eset enyhe lefolyású volt. Ez különösen figyelemreméltó eredmény, hiszen a vizsgálat időtartama a teljes romániai harmadik hullámot magában foglalta, és a részt vevő személyek mindegyike – egészségügyi dolgozók lévén – nap mint nap ki volt téve a koronavírus-fertőzés veszélyének.

A sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam csapata a járvány elleni harc élvonalában

A sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont csapata a járvány elejétől fontos szerepet vállal a járvány elleni küzdelemben. A mai napig több mint 65 000 PCR-tesztet végeztek el, az általuk kifejlesztett antitesttesztet pedig már több mint 10 000 minta esetében használták romániai laboratóriumokban. Ugyancsak a sepsiszentgyörgyi laboratórium volt az, amely nemrégiben elsőként mutatta ki Romániában a koronavírus B.1.617.2-es, indiai variánsként ismertté vált fajtáját.

Az intézmény célja, hogy a régió meghatározó biotechnológiai kutatóközpontjává váljon.

A fentebb tárgyalt vizsgálat első részéből készült tanulmány kézirata IDE kattintva érhető el.

covid_abra

A mellékelt ábra a két csoport (meg nem fertőződöttek és a betegségen átesettek) antitestválaszának dinamikáját mutatja az oltás utáni időintervallumokban.

Címkép: Benu.hu

A Pro-Vitam közlése nyomán

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.