ÉLET/JEL (3.) – HARMADIK NEKIFUTÁS – A NEGYEDIK TALÁLKOZÁS REMÉNYÉBEN

Már a múlt esztendő nyarának kezdetén reméltük a vírus fogságából való teljes kiszabadulást. Akkor fogalmazódott meg az újrakezdés igénye néhány olyan értelmiségiben és vállalkozóban, akik ebben a helyzetben is meg kívánták osztani egymással a tapasztalataikat, és tanácskozást terveztek.

Bányász József gazdálkodó, közösségfejlesztő vállalta fel, hogy a saját telkén található „Kultúrcsűr” alkalmas egy ilyen együttlétre. Ezt július 4-én tarthattuk meg. Ezt követően a Jobbágyfalva melletti Tündér Ilona Vendégházban lehetett újabb kapcsolódó esemény, amelynek házigazdája Hajdú Zoltán mérnök, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ (Focus Eco Center) képviselője volt. Ekkor túljutottunk az általános bevezetőn és a víz körüli világszintű problémákról, a nyárádmenti vízgazdálkodásról és konkrét vizes rehabilitációs programokról is szó esett, amelyeket helyszínbejáráson szemlélhettek meg az érdeklődők. Itt körvonalazódott a következő téma, a népi építészet tárgyköre, amelyről Szentegyházán lehetett volna beszélgetni, ha olyan a helyzet. Nem lett olyan.

Hiába volt meg Haáz Sándor zenetanár-karnagyban a téma iránti érzékenység, nem tudtuk megtartani a tervezett előadássorozatot, nem járhattuk be azokat a helyszíneket, amelyek ilyen szempontból fontosak a Hargita alatti „hibrid településen”, hiszen ez a kisváros egyaránt magában hordozza az egykori monoindusztriális település és a hagyományos udvarhelyszéki falu ismertetőjegyeit. Szentegyháza „bevörösödött”, hetekig magas volt a fertőzöttségi arány, olyannyira, hogy bezártak az intézmények, a kibertérből vezették a várost, és ráadásul következtek a parlamenti választások, meg a karácsonyi ünnepek. Úgyhogy ez a lehetőség elmaradt akkor, illetve elhalasztódott.

Mivel elkezdődött a 2021-es esztendő, vele a munka, s január folyamán ismét biztató járványügyi statisztikák jelentek meg, úgy tűnt, hogy az Élet/Jel című előadás-sorozat folytatható. Nyilvánvaló, hogy most is önjáró módon, civil kezdeményezések mentén. Ismét az Élő Szövet Alapítvány képviselői, Kolumbán Gábor fizikus-közgazdász, Molnár Judit közgazdász-civil aktivista és Bányász József volt az, aki szorgalmazta az újabb lendületvételt.

„Krisztus tanítása jóval több a kétezer éve jól ismert vallási közhelyek puszta tárházánál” – Buji Ferencet idézve szólította meg elektronikus üzeneteiben Bányász a „hallgatóságot”.

Bányász József

„Az eget kell a földre hozni, hisz Jézus Krisztus is ezért jött közénk, és teremtettségünk forrása is transzcendens. Azért közelítem meg ilyen távolról találkozásunk apropóján a napirendet, mert tényleg nem babra megy a játék, és a krisztusi hagyaték az, ami mindnyájunkat összeköt. Színes társaság vagyunk, és az élet különböző területein építjük a Hazát. Hogy ehhez erőnk és igéink legyenek, szükségünk van egy közösségre, ahol jelen van a Lélek. Ezt a közösséget kellene »renddé« formáljuk ahonnan ez kiárad munkánkon keresztül arra miliőre, ahol tevékenykedünk. Olyan szerzetté kell kovácsolnunk ezt a csapatot, ahol mindenki töltekezhetik, hogy munkáját a legmagasabb szinten elvégezhesse” – fogalmazott Bányász József, amikor találkozóra hívott. Mivel téli időszakban a „Kultúrcsűr” nem alkalmas az együttlétre – hiszen az oldalai nyitottak – a saját, tárgyalónak is nevezhető nappalijába invitálta a szűkebb társaságot, amelyet az a helyiség az óvatossági előírások mellett „megbír”. Úgyhogy ez az együttlét 20 résztvevőre korlátozódott. Múlt hétfőn, február 1-én tarthattuk meg.

A Bányász-család nappalija – Bányász Emerencia felvétele

„Átjutni a tű fokán”

A rend keresésére gyűltünk össze – mondotta bevezetés gyanánt a házigazda –, helyre szeretnénk állítani a természet felkavart rendjét, a közösségek rendjét, a kultúra és közélet rendjét, a gazdaság rendjét, a munka rendjét, az egyén belső rendjét … Azt gondoltam, hogy ehhez egy „újratöltött” szerzetes rend kell mai olvasatban, de már tudom, hogy nem ez csoport fog „szerzetesrenddé” csiszolódni. Ennek a felismeréséhez kell ez a találkozás és az ebből leszűrhető tapasztalat.

Nyilvánvaló, hogy nem kell rekonstruálni a találkozó minden mozzanatát, viszont érdemes figyelni azokra az erővonalakra, amelyek határozottan megmutatkoztak. Gondolatok és egész cselekvéssorok csoportosulhatnak ezek köré, amelyek tárgyiasulhatnak – adta meg a házigazda az alaphangot.

Hajdu Zoltán és Borbély András

Borbély András (Gyergyóremete) irodalmárként, tanárként, kezdő gazdálkodókét mutatkozott be. Simone Weil, Begyökerezettség könyvének felvillanásával utalt annak szükségességére, hogy a fizikai munkát alkotássá kell minősíteni. “A defenzív pozícióból való kilépése a Székelyföldnek nagyon fontos lenne… Kapitalizmus – kritikus ellenpont székely feladat. Igen, ma ez a feladat. De ez nem maradhat egy tétova vágy. Azonnal lépni kell. A forrást megtalálni, és iniciatívákat indítani. Van rá nagyjából két évünk, hogy elkezdjük. Ellenfeleink mutatják folyamatosan annak karikatúráját, amit nekünk csinálnunk kéne. Ha más nem, hát ez egy valós igazodási pont.

www.focuseco.ro

Hajdu Zoltán (Marosvásárhely) vízügyi mérnök, a Focus Eco Center képviselője arról beszélt, hogy párhuzamos világok vannak a társadalom színterein, amolyan „hólyagok”, amelyekbe bezárkóznak az emberek. Mi is. Az ökológiai, a szociális, a gazdasági területek egymást átfedő, közös metszéspontján kellene megtalálni a fenntartható rendet… Ezt követően a legszűkebb és legkedveltebb érdeklődési területe felé terelte az előadást: „a vizes élőhelyek rehabilitálása sarkalatos feladat, vannak bemutatott konkrét példák a Nyárád-mentéről, amelyek más területekre is kiterjeszthetőek. Ez csak individuálisan történhet, az intézmények erre legfeljebb eszközök lehetnek.


A közelmúltban megjelent kötet .pdf változatban ITT megtekinthető, illetve letölthető!


„A teremtésvédelem szolgáltathatja a spirituális gyökereket” – idézte Ferenc pápa Laudato Si enciklikáját közös otthonunk, a Föld gondozásáról. A Sapientia EMTE is idegen modelleket sugall – tette hozzá végül –, pedig a saját modelljeinket kellene aktualizálni. Konkrétan és végigvezetve. A találkozóra elhozta az általa jegyzett Tervezés és újratervezés című kötetet, amely kutatásainak egy szépen illusztrált foglalata, amolyan problémafelvetés és ötlettár arra, hogy az ember harmóniában éljen a tájjal, hogy a munka az egészséget és a saját hasznot szolgálhassa, hogy természetközeli és „víz-barát” legyen, mert a víz aztán százszorosan megszolgálja a törődést. A kiadványt minden résztvevő kézbe vehette az első szünetben. A második szünetben pedig az írott és a kimondott szónak máris volt hozadéka. Tervezni kezdtek az emberek. A szentegyházi program mellett igényt fogalmaztak meg arra vonatkozóan is, hogy májusban a Homoród-mentén „vizes” témában gyűlhetne össze ez a csapat helyi erőkkel kiegészülve. Ez a találkozó, akár három napos is lehetne, testi-lelki-szellemi impulzusokkal, a spirituális kohéziót erősítendő… Konkrét fenékküszöb építése által.

Legelőjavítás Homoródszentpálon a 20. század elején

Gáspár Csaba (Homoródremete) építész, egyéni gazdálkodó, méhész a Kós Károly egyesülés szellemi gyökereit, a Kampis Miklós, Makovecz Imre, Kálmán István példáján keresztül ismertette. Lehetséges és szükséges is egy inspiráló, együtt alkotó, gondolkodó közösség létrehozása. Egy szomorú példát hozott elő: a Makovecz által tervezett és megvalósult Pazmaneum (Piliscsaba) egy olyan épületegyüttes, amelyhez fel kell nőni. A campus tulajdonosa a Magyar Katolikus Egyház azonban elhárította a fenntartás és az üzemeltetés, a belakás feladatait, hiszen az egyetemi intézményeket budapesti ingatlanokba költöztette.

Czimbalmos Tivadar és Ladó Hunor

Kolumbán Gábor (Énlaka) fizikus-közgazdász saját életútjának tapasztalatait vázolta fel, amelyben sokszor az ideológia és a valóság nem volt koherens. Itt felidézte a bivalyfarmja esetét, amely a kezdeti biztató jelek ellenére megbukott. Hangsúlyozta, hogy a szellemi gyökér mindenképp szükséges.

Kolumbán Gábor

Elmondta, hogy a Kós Károly Egyesülés alapító atyái a steineri hármas tagozódás alapján próbáltak élni, alkotni, ám rajtuk kívül másnak ez az elmúlt harminc évben ez nem sikerült. „Most azonban – mondotta – eljött a jött az idő, a mi időnk, amikor mesterek eltávoztak, és kezdetét vette az általuk megjósolt mitikus kor. Nem tudunk elszigetelődni a globális világtól. Valóban, mindenki egy külön buborékban él és a közösségi médiák algoritmusai szállítják a buborékjainkat. A külső valósághoz viszonyulva, állandó korrekcióval teremthetjük meg a saját valóságunkat. A szerves közösség szolgáltatásait, ma szolgáltató cégek vették át. A közösség szolgáltatásaira ma már nincs szükség, hobbi-közösséggé silányult. ez a régi közösségekre igaz. Ma a közösségeket individuumok hordozzák, már nem egy személy, vagy tekintély tartja össze. Viszont kellenének a generációs együttélési modellek, amelyek képesek felülírni mindezt.

Ladó Hunor (Homoródremete) gazdálkodó a biogazdálkodás fontosságára terelte a beszélgetést. „Van remény arra, hogy szélesebb körben elterjedhessen. Ha a biodinamikus gazdálkodás olyan szellemi magaslatokat kér, hogy inkább elriasztja a vele találkozó székely gazdálkodókat, akkor változtatni kell a közvetítés módján. Ki kell próbálnunk a határok feszegetését is. Nem mindenkinek kell gazdálkodnia. Nemcsak mi vagyunk, vannak a buborékon kívül is emberek, és belül is léteznek kisebb buborékok. A mértékadó kommunikációs csatornákba be kell vinni az értékeket, például a biogazdálkodás szükségességét. Ha megmutatkozik a közös cél, akkor kilábalhatunk a fogyasztói spirálból. Ilyen lehet az válallás, hogy élelmiszer-előállítás terén legyünk autonómok, valósítsuk meg az »élelmiszer-szuverenitást«”.

Balla Zoltán (Székelyudvarhely) Humán reform Alapítvány képviselője, közösségszervező a népfőiskolai képzés oldaláról közeledett a felvetett témákhoz, hangsúlyozván, hogy „székely gyökereink felszínre hozatala mellett a szerves műveltség elsajátítása is szükséges. Ez a mienk, nem kellene idegenből hozzuk az ideológiát…”

Molnár Judith

Molnár Judith (Székelyudvarhely) Élő Szövet Alapítvány, Civitas Alapítvány, közgazgazdász-közösségfejlesztő bevallotta, hogy számára „azok voltak a legjobb együttlétek, amikor dolgozni kellett. Nem csak szellemi síkon haladtak a »dolgok«, hanem tárgyiasult tartalom is járt hozzá, olyan »valami«, ami megmaradt.

Haladni lehet, haladni kell

Ezt követően fogalmazódott meg a továbblépés gondolata, ahol, s amely után majd dolgozni lehet. És kell. Haáz Sándor, aki nem tudott jelen lenni, azt üzente Szentegyházáról, hogy február 20-án, vagy 27-én befogadja a népi építészet tematikája köré szerveződő találkozót. Új fejlemény, hogy a Hargita Népe hasábjain megjelent Bánja-e a székely? című riportsorozatban ottani lakosok felvetették, hogy milyen jó lenne, ha a Makovecz Imre által tervezett új unitárius templom környezetében – a templom telke az egyházközség rendelkezésére áll – olyan utca, városrész, modern kifejezéssel: lakópark épülhetne, amely méltó a nagy építész szellemiségéhez, és ugyanakkor fontos látványossággá is emelkedve, messze vihetné Szentegyháza jó példájának hírét. Úgyhogy hamarosan jöhet a folytatás. Ahhoz a hétvégéhez, illetve szombathoz igazodnának a szervezők, amikor az érintettek és az érdeklődök közül minél többen meg tudnak jelenni.

Haáz Sándor udvara Szentegyházán

A házgazda mintegy 50 főre számít. Ez még akkor is „elviselhető” tömeg, ha tájainkról a korona nem vonul vissza teljesen. Jelentkezni, érdeklődni Molnár Juditnál lehet (telefon: +40740099678, e-mail: eloszovet@gmail.com), és természetesen lapunk is, illetve az Élő Székelyföld Egyesület elektronikus kiadványa (www.eszm.ro, http://www.eloszekelyfold.ro) is részt vesz a népszerűsítésben, valamint a rendezvényről és annak eredményeiről is beszámol.

“Tehen” – Bányász Emerencia felvétele

Simó Márton

A külön meg nem jelölt fotókat a szerző készítette.

www.hargitanepe.ro

Kapcsolódó

Gyümölcsfaültetéssel egy élhetőbb jövőért

Bánja-e a székely? (18.4.) – Szentegyháza, a fürdőváros

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.