Falu Romániában, Szilágy megyében. Neve románul Băbiu. Községközpontjától, Váralmástól nyugatra, Kalotaszeg Alszeg határán fekszik, a Meszes hegység lábánál. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Hídalmási járásához tartozott. A második bécsi döntés értelmében 1940 és 1944 között ismét magyar fennhatóság alá tartozott. Nem tévesztendő össze a Borsodban található, hasonló nevű faluval.
A település neve Babun személynévből, metonimikus névadással jött létre. 1291-1296 közötti oklevelek már említik, mint a nagyváradi püspökséghez tartozó egyházközséget. Plébániája a reformációt követően megszűnt. 1839-ben Babon, 1850-ben Babony, 1920-ban Babin néven szerepel a feljegyzésekben. 1850-ben 84 főt számláló magyar lakossága református. Ekkor 144 román is élt a faluban. 1941-ben 324-en, 1977-ben 206-an lakták. 1992-ben 129 fős lakosságának valamivel több mint a fele (78) román nemzetiségű volt. Napjainkban 48-an lakják, ebből 18 református magyar.
1700-as években épült fatemploma tűzvész áldozata lett a 20. század elején. A ma látható templomot és a hozzá tartozó iskolát Kós Károly tervei alapján 1935-ben építették fel. Az új építkezéskor felhasználták a régi templom épségben megmaradt mennyezeti kazettáit és a festett karzat mellvédjét, melyet a Kolozsváron élő Kövendi Asztalos János készített 1763-ban.
A címkép Léstyán Ferenc felvétele
Charta XXI./ Simó Márton – Wikipédia, Varak.hu, Erdelyiturizmus.hu, Arcanum.hu, Kutyahon.de, Eda.eme.ro
