LELKI KENYÉR

Amikor ezeket a sorokat írom, gondolatban visszautazom az időben néhány évtizedet. Az 1990-es évek elejére gondolok, amikor a könyv* szerzőjével megismertük egymást a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karán. A bentlakásban egy barátságos és segítőkész fiatalembert ismertem meg Simó Sándor személyében, aki szorgalmasan és komolyan készült a választott lelkészi hivatásra. Magával hozta a Teológiai Intézetbe a szülőfalunak, az erdők ölelésében csendesen meghúzódó Magyarzsákodnak tiszta, őszinte vallásos lelkületét. Erről a lelkületről, a családi közösség, a faluközösség megtartó erejéről gyönyörű vallomást olvashatunk a könyvben a bükkfalvi Nyíres napokon elhangzott beszédben.

A Magyarzsákodi Unitárius Egyházközség archívumánól

Több mint két évtizede lelkészekként szolgáljuk szeretett Unitárius Egyházunkat, egyházközségeinket, és több mint egy évtizede esperesi szolgálatot is végzünk. Simó Sándornak Homoródjánosfalva és Homoróddaróc, néhány éve pedig Székelyudvarhely-Belváros lelkészeként, valamint a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör espereseként a falu és a város lelkészi szolgálatát, a falu és a város emberét, lelkületét egyaránt megismerhette.

Simó Sándor szolgálat közben – Farkas Antal felvétele

A közösség szolgálata meghatározza életét. Épít, közösséget teremt, legyen szó egyházközségről, faluközösségről, vagy a város közösségéről. Épít és közösséget teremt, szóval és beszéddel, de tettekkel és cselekedetekkel,
példaadással is.

A kötetben található beszédek jelentős része az elmúlt esztendőkben, székelyudvarhelyi lelkészsége idején született. A beszédek között azonban vannak olyanok, amelyeket homoródjánosfalvi és homoróddaróci lelkészként és esperesként írt és mondott el különböző helyeken és különböző alkalmakkor. Beszédeiben vigasztal, bátorít, erősít, simogat, de nem rejti véka alá a kritikai véleményt sem.

A homoróddaróci iskola és a homotódjánosfalvi templom – dr. Mezei Elemér felvételei

Heltai Jenő költő Szabadság című versének sorai érvényesek szolgálatát illetően: „Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,/ bátran kimondja, mit gondol, mit érez…” Mindebben az Ószövetség prófétai hagyományának és az Evangéliumok Jézusának hű követője. Legnagyobb erőforrását a családtól kapja. Szüleitől, akik az életre nevelték, akik hinni, remélni, az életben egyenes derékkal megállni tanították. Az Édesanyától, és az idejekorán az öröklétbe távozott Édesapától. A Hitvestársától, aki hűséges társként segíti férjét a szolgálatban is. A Gyermekektől, akiket annyira szeretnek, és akiktől annyi szeretetet kaptak. Akik közül a kisebbik immár szívükben, lelkükben él tovább.

A kötet egyik beszédének címe: Lelki kenyér. Ennek kapcsán jutott eszembe Áprily Lajos költőnk gyönyörű anyák napi verse. A Kalács, keddi kalács című költemény verssora: „Lelki kenyér ínségidőben,/ verőfényes vigasztalás…”

A fotók a Székelyudvarhely_Belvárosi Egyházközség archívumából valók

Ínségidő van. Sokan szomjúhozunk a koronavírus- járvány miatti bezártságunkban a templom áhítata, a gyülekezeti közösség iránt. Lelki szomjúságunkat és éhségünket olthatják a könyvek. Ez az egyházi beszédgyűjtemény is.

Simó Sándor lelkész-esperes könyve legyen a költővel szólva lelki kenyér napsütéses, boldog időkben, de megpróbáló, borús időkben, ínségidőkben is lelki táplálék, erőforrás, verőfényes vigasztalás.


* Simó Sándor: Lélekkenyér. Székelyudvarhely-Belvárosi Unitárius Egyházközség, 2020. 360 old.

Kecskés Csaba lelkész-esperes

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.