CHARTA XXI. – KERELŐSZENTPÁL – KiMitTud (129.)

Falu a Maros mentén, községközpont. Románul Sânpaul, németül Paulsdorf, cigányul Sînpala. Marosvásárhelytől 19 km-re délnyugatra a Maros bal partján a Kolozsvár-Marosvásárhely országút mellett fekszik. Tőle 4,6 km távolságban van a nemzetközi repülőtér. A község a Marosvásárhely Elővárosi Övezet része. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásához tartozott.

Katolikus templom (1980 k.) – Fotó: Léstyán Ferenc/ Arcanum.hu

Árpád-kori település. Nevét 1332-ben Sanctus Paulus néven említik először. Nagy jelentőséget ad Kerelőszentpálnak az 1575-ben itt zajlott csata Báthory István és a Habsburg-párti Bekes Gáspár között. Báthory legyőzte Bekes Gáspárt, és ezzel itt biztosította az Erdélyi Fejedelemség önállóságát. A csatában Balassi Bálint is részt vett Bekes Gáspár csapatában, fogságba esett, Báthory gyógyíttatta, és amikor 1576-ban – épp a kerelőszentpáli győzelme által tekintélyében való megerősödése következtében – Báthoryt Krakkóban lengyel királlyá választották, akkor magával vitte Balassit is Lengyelországba.

A kastély 1930 körül – Fotó: Fischer József

A faluban található a Haller-család kastélya, amelyet B. Nagy Margit az udvart körbezáró, nagyméretű kastélyok közé sorol a Várak, kastélyok udvarházak c. és a Reneszánsz és barokk Erdélyben c. monográfiáiban. 1610-ben Haller István a régi lerombolt, Alárdi Ferencé-féle helyén (ép. 1575) új várkastélyt építtetett, amelyet 1674-ben fia Haller János fejezett be. Ezt a második várkastélyt a Rákóczi – szabadságharcok idején semmisítették meg újra, amikor 1704-ben a kurucok elfoglalták. A harmadik – szintén barokk – kastélyt a régi helyén 1760-ban Haller Gábor, Haller János unokája építtette. Utolsó tulajdonosa Haller István gróf volt, aki a családjával egészen az államosításig a kastélyban lakott. A kastély ma romos állapotú. A rendszerváltás után, tizenöt évi kérvényezés, pereskedés után Haller Ilona és férje Harmath Ferenc visszakapták az épületet, majd romos állapotában a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyének adományozták.

Fotó: Flicker (2007)
Fotó: Jakocs Ádám
Fotó: Kastelyerdelyben.hu

Katolikus egyházközsége a legrégibbek közé tartozik Erdélyben. 1332-ben már plébániatemploma és papja van, szerepel a pápai tizedjegyzékben. Templomának építését Léstyán Ferenc 1276-ra teszi, ami a századok során többször átépült. Ma barokk formája van, de román kori építésére több megmaradt részlet utal. A templom a reformáció során reformátussá lett, és majd Haller Gáborné szerezte vissza a katolikusoknak 1740-ben.

Kerelőszentpál – 1982 május – Fotó: Fortepan.hu

Az 1910-es népszámlálás idején 944 fő lakott itt, akkor ebből 491 volt magyar és 208 román. A fennmaradó létszám cigányként szerepelt. 1992-ben 1514 lakosából 656 cigány, 473 magyar, 385 román volt, közülük 869 római katolikus, 409 ortodox, 196 református, 35 görög katolikus. Napjainkban 1754 lakosa van (2018).

Címképen a romos Haller-kastély – Fotó: Wikipédia

Charta XXI./ Virt László, Suzana Guoth – Wikipédia, Mek.oszk, Kastelyerdelyben.ro, Arcanum.hu, Muemlekem.hu

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.