CHARTA XXI. – BÁNFFYHUNYAD – KiMitTud (124.)

Kisváros a mai Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Románul Huedin, a mócok nyelvjárásában Hogyínu, németül Heynod, jiddisül הוניאד, cigányul Ohodino. Közigazgatásilag jelenleg a három kilométerre, északkeleti irányban fekvő Magyarbikal tartozik a helységhez. Kalotaszeg történelmi központja Kolozsvártól 48 km-re nyugat-északnyugatra, Nagyváradtól 100 km-re kelet-délkeletre, a tengerszint felett 556 méter magasságban. A trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.

A város főtere (1942)

Nevét 1332–1337 között a pápai tizedjegyzék említette először Hunak néven. Nevének további változatai: 1377-ben v. Hunyad, 1391-ben Hwnyad, 1437-ben oppidum Hwnyad. 1421-ben a Losonczi Bánffy család birtokába ment át: a király ekkor cserélte el a Losonczi Bánffyakkal Hunadot a Dunántúlon fekvő Kocs faluval. 1640-ben Banffi Huniad néven I. Rákóczi György birtoka volt.

Lakodalmas menet (1905)

1910-ben 5194 lakosából 4699 magyar, 28 német, 451 román volt. Ebből: 542 római katolikus, 2984 református, 1073 izraelita volt. 1930-ban 5.401 lakosából 2.883 magyar (53,3%), 1.137 román (21,0%), 1.018 zsidó (18,8%), 328 cigány (6,0%). 1941-ben 5121 lakosa volt, ebből 4996 magyar, 675 román, 13 német, 112 zsidó és 45 cigány. 2002-ben a város és társközségének 9439 lakosából 5647 román, 3127 magyar, 660 cigány. Napjainkban 9346 lakosa van (2018).

A Főtér 1941-ben… és az új évezred első éveiben, a Kalotaszegi Napokon felvonuló helyi magyarok (2017) – Fotó: Szabadsag.ro

A város központját a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben teljesen megváltoztatták az akkori építkezések. Jellegtelen szocreál objektumok tűntek fel, amelyek aztán az ezredfordulót követően többnyire bevásárlóközpontokká, üzletekké alakultak. Az összképet a hevenyészettség és az átmenetiség jellemzi.

Cigodák – Foto: Afoldgomb.hu

A lakosság 11%-át meghaladó cigány lakosság anyagi gyarapodását abban a több tucatnyi cigodában igyekszik kifejezni, amelyek mára messzire elviszik Bánffyhunyad hírét. A móc vidékekről betelepített románok miatt teljesen megváltozott az etnikai összetétel. Újabban, többnyire román nyelvű neo-protestáns felekezetek is alakultak a helységben. A helységben mintegy száz lelket számláló, magyar nyelvű neo-protestáns egyházközösség is található. 2002-ben 162 római katolikust tartottak számon a helységben a hivatalos statisztikai adatok szerint.

Erőss István: Paplanok 4 (2010) – a reprodukciót az alkotó készítette

Az archív felvételeket, képeslapokat Bánffyhunyad Facebook oldaláról vettük

Charta XXI./ Simó Márton – Wikipédia, Reformatus.ro, Arcanum.hu

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.