CHARTA XXI. – MAGYARGOROSZLÓ – KiMitTud (120.)

Falu Szilágy megyében, a mai Romániában. Közigazgatásilag Haraklányhoz tartozik. Románul Guruslău, németül Grosslau. A trianoni békeszerződésig a Magyar Királyság része volt, Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

Neve a szláv Goroslav személynévből származik. A falu Bátoriak és a Bánfiak birtoka volt. A településről 1205-ből származnak az első feljegyzések.

1601. augusztus 3-án tragikus események helyszíne volt a falu határa: Giorgio Basta, a Habsburgok zsoldjában álló hadak vezére és Vitéz Mihály havasalföldi vajda itt győzte le Báthory Zsigmond seregét. Basta nem sokkal később – két hét múlva, augusztus 19-én – valószínűleg azért, mert veszélyes ellenfelét látta benne, megölette Vitéz Mihály vajdát is, s a maga kezébe ragadta az hatalmat. Uralma alatt Erdély a legkegyetlenebb zsarnokságnak volt kitéve, aminek Bocskai István felkelése vetett véget.

Giorgio Basta (1550-1607) – az osztrák császári udvar zsoldjában álló albán származású itáliai katonatiszt

A falu határában Basta és Mihai Vitezul seregei Zilah felől haladva, megütköztek Báthory Zsigmond csapatával, győzedelmeskedtek felette, majd felgyújtották, és földig rombolták a falut. A goroszlói ütközetben mintegy 2000 ember halt meg a csatatéren és Báthory serege elveszítette sátrait, tábori felszerelését és 45 ágyúját, ami a zsoldosok birtokába jutott. A népi emlékezet szerint a lakosságot a templomban támadták meg istentisztelet közben. Egy részüket megölték, a többit rabságba hurcolták, köztük a papot is egyik kisfiával együtt.

Mihály vajda (1558-1601) Aegidius Sadeler metszete (1600), 1593-tól Havasalföld, 1599-től Erdély és 1600-ban Moldva fejedelme. Még ugyanebben az évben elveszítette mindhárom állam feletti fennhatóságát. Túlzással és 19. századi romantikus történelemszemlélet alapján Románia első egyesítőjének tartják a román nemzeti történetírásban.

Megkerestük telefonon és villanylevélben Kis Bálint magyargoroszlói református lelkipásztort, akitől az egyházközségben élő hagyományokról is érdeklődtünk. Elmondta, hogy készült falumonográfia, amelyben sok érdekes adalék megtalálható a falu történetéről, történelméről, a hagyományairól azonban – sajnos – nincsen benne túl sok részlet. Vannak ilyen-olyan gyülekezeti “hagyományok”, amelyek nem értelmezhetők néprajzi értékekként, inkább egyházi jellegűek, a lelki élet, a közösségépítés szintjén működnek – tudtuk meg a tiszteletes úrtól – , van rendszeresen imahét, gyerektábor, ifjúsági csoportkirándulás, gyülekezeti nap, idősek vasárnapja, őszi imahét, evangelizáció, adventi koszorúkészítés, ifjúsági csendesnap, gyermek bibliahét, mézeskalácssütés, karácsonyi kántálás stb.


Az egyháznál sajnos csak 1957 után állnak rendelkezésre iratok, a többi a zilahi levéltárban található.

Semmilyen ünnep, szertartás nincs, nem maradt fenn az 1601-es csata “emlékére”. Ez nem egy olyan pillanat, amire szívesen tekint vissza a hely embere, mert számukra az csak veszteség volt, ami ott történt. Éppen ezért nincs semmilyen hagyománya a gyülekezetnek/falunak, ami erre az évre, erre az alkalomra tekintene vissza és emlékeztetne.


Román állami ünnepség a csatahelyen – Fotó: Sportulsalajean.ro

A falu az 1601-es csata után költözött a mai helyére, mert az életben maradt lakosok egy biztonságosabb helyet kerestek. A csata emlékére 1928-ban a Csipkésdomb tetején egy 10 m magas emlékművet emeltek Nagy-Románia hatóságai, amelyet 1941-ben, az ismét berendezkedő magyarok leromboltattak. 1976-ban a történelemhamisítást igen kedvelő kommunisták egy még impozánsabb emlékművet építettek Victor Gaga szobrászművész tervei alapján.

Emlékműavatás (1976) – Foto: Agerpres/ archív

1661-ben a tatárok dúlták fel és vitték el rabságba a lakossága többségét. A Rákóczi-féle szabadságharcban a falu újra elpusztult. A földesurak pedig más településekről voltak kénytelenek munkaerőt telepíteni.

A református templom – Fotó: Muvelodes.net

Egykor katolikus hívei a református hitre tértek. Első templomuk fából készült, a mostani 1829-1835 között épült. Kőfala 6 m magas. Hajóját 1889-ben zsindelyezték, 1935-től bádogtető fedi. Tornya 1929-ben épült a harangtorony helyébe. A II. világháború idején a szovjet csapatok elvitték a templom kegytárgyait, és szinte teljesen elpusztították az irattárat is. A templom ma is látható támpilléreit 1959-ben egy földrengést követően építették a megrepedt falak megerősítésére. 1993-95 közötti felújítás alkalmával teljesen megváltoztatták a templombelsőt. A mennyezeti kazettáit és karzatát is a mai kor igényeinek megfelelően alakították ki, és a bejáratokhoz portikuszt építettek. A templom belseje 7 x 18 méter és 200 ülőhellyel rendelkezik. A paplak 1856-ban épült. A lelkészi lakás mellett van egy tágas, 150 férőhelyes gyülekezeti terem.

Hans von Aachen (1552-1615)  – A goroszlói csata allegóriája (1610 körül)

2001-ben a falu méltó ünnepség keretében megemlékezett alapításának a 400. évfordulójáról. Jelenleg a gyülekezet a Zilahi egyházmegyéhez tartozik.

A falu másik nevezetessége a görög katolikus templom.

Goroszló birtokosai voltak: gróf Bánffy, báró Bánffy, Szénás, Fodor, Koszorús, Kállai, Beczkai családok.

A vasútállomás (1962) – Foto: Fortepan

Magyargoroszlónak 1890-ben 680 lakosa volt, ebből 480 magyar, 8 német, 191 román nemzetiségű. Vallási hovatartozásuk szerint 193 fő görög katolikus, 478 református, 1 unitárius, 8 izraelita. 1910-ben 804, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A 2002-es népszámláláskor 610 lakosa közül 535 fő (87,7%) magyar, 75 (12,3%) pedig román volt. Jelenleg 591-en lakják.

Címképen: falurészlet a református templommal – Fotó: Facebook

Charta XXI./ Suzana Guoth – Wikipédia, Arcanum.hu, Muvelodes.net

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.