CHARTA XXI. – SELYMESILOSVA – KiMitTud (117.)

Falu Szilágy megyében, Szilágysomlyótól mintegy 8 km-re északra. Közigazgatásilag Sarmasághoz tartozik. Románul: Ilișua. A Tövisháton, Szilágysomlyótól északra, Somlyógyőrtelek, Szilágylompért és Szilágybadacsony közt fekvő település.Körülbelül 15 kilométerre van Szilágynagyfalutól, amelyet Arany János Toldi Miklós falujaként jelölt meg. A 20. század elején Selymesilosva Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott. 1940 és 1944 között ismét Magyarország része.

A település nevét 1321-ben Ilosva néven említették először okiratok.

A református és a katolikus templom

Az 1910-es népszámlálás idején 820 lakója volt, ebből 717 magyar és 102 román. A magyarok között több a református. Katolikus egyházközsége a nagyváradi püspökséghez tartozik. Napjainkban 696 lakosa van, ebből 687 magyar.

Toldi Miklós

A faluhoz kötődik Ilosvai Selymes Péter, olykor csak Selymes Péter (1520 körül – 1580 körül) magyar epikus énekszerző, bár életéről nagyon keveset tudunk. Tény azonban, hogy itt ma is jelen van a Selymes-család. Énekmondóként, vándor énekesként, tanítóként tartja számon a magyar kultúrtörténet. Első ismert művét a Magyar Irodalmi Lexikon szerint Nagy Sándor görög uralkodó történetéről írta 1548-ban. Feldolgozta Szent Pál életrajzát is az Apostolok Cselekedetei alapján.

Toldi Miklósról szóló legismertebb műve 1574-ben jelent meg. Az irodalomtörténet egyértelműen állítja, hogy a szájhagyományban élő Toldi-legendát írta meg, Toldi Miklós kora után két évszázaddal. Arany János – Illosvai történetére építve – saját lábjegyzetei szerint, Toldi kora után öt évszázaddal még mindig sokat hivatkozik a saját maga által is hallott szájhagyományra. Ehhez tudni kell, hogy Arany János szülei eredetileg nagyfalusiak voltak, tehát Arany János gyermekkorában is többször járt Szilágynagyfaluban, illetve Selymesilosván.

Szüreti felvonulás (2015)

A falu rendezett házai arról tanúskodnak, hogy szorgalmas nép lakta, a régi szép udvarházak maradványai pedig azt mutatják, hogy itt valamikor sok magyar földbirtokos élt, akik a községet a vidék központjává tették, és akik közül sokan a vármegye élén is vezető szerepet töltöttek be.

A Gencsy-kúria a református templom kertjében

A református templom feltehetőleg az 1500-as években épült, még a katolikusok számára, eredetileg gótikus stílusban és torony nélkül, majd később több nagy átalakításon esett át. Legszebb kastély jellegű épülete a Gencsy-udvarház. A Gencsi család 1586-ban tűnik fel az ilosvai földbirtokosok sorában, majd a 17. század második felében újra, és onnan másfél századon keresztül birtokolja a falut. Az államosítás után állami intézmények költöztek a kúriába, majd hagyták leromlani. 1989-et követően egy magánvállalkozó tulajdonába került, aki hatalmas összeget fektetett restaurálásába, így most a régi pompájában ragyog.

A római katolikus plébániát 1870-ben alapították. Korábban Szilágysomlyó szórványa volt. Híveinek száma 1813-ban 33 volt, 1896-ban 153, a szórvánnyal együtt 526, 1931-ben 190, a szórvánnyal együtt 586.

Népdalkincse, híres csárdásai fennmaradtak, egy részük megjelent a Magyar Népzenei Antológia V. hanglemezén és CD-változatban is.

Címkép: a falu távlati képe – Selymesilosva Facebook-oldaláról. A külön meg nem jelölt felvételek a Selymesilosvai Református Egyházközség Facebook-oldaláról valók

Charta XXI./ Virth László, Suzana Guoth – Wikipédia, Arcanum.hu, Kozterkep.hu

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.