SEBESTYÉN PÉTER – VÁRKONYI KRÓNIKA

Mivel a járványhelyzet nem tette lehetővé a külföldi utazásokat, nyári olvasmányokat ajánlott helyettük az Európai Tanács… Nem mentem tovább a neten. Maradtam a könyvespolcomnál, és Czakó Gábor Várkonyi Krónikáját emeltem le. Nem bántam meg. Sőt. Annyi meglepetéssel, olvasmányélménnyel, agy- és szívtágítóval gazdagított, hogy az év szinte minden hetére marad még benne egy esszényi, újraolvasni.

Ugyanis ez a korszakalkotó regény – azon túl, hogy színes, olvasmányos, szinte vibrál az életerőtől és a humortól – egy miniatűr korrajz. Nemcsak a 20. századról, szól, hanem rólunk is. Ahogyan a fülszöveg találóan summázza: humoralisztikába ojtott sorskatalógus

A Kossuth-díjas író még 1978-ban írta, amikor már írói pályafutásának zenitjére érkezett. Már minden megvan benne, amit mi, kései olvasók majd csak a 90-és változások után értettünk meg, élhettünk át és tapasztalhatunk mind a mai napig, szomorú helyesléssel. Azóta a hatgyermekes, katolikus Czakó Gábor már volt Antall József néhai miniszterelnök tanácsadója, a katolikus újságírás megszervezője és az IGEN folyóirat megalapítója, a több mint 300 adást megért Duna-tévés Beavatás-esszé sorozata, sőt nyelvrégészeti munkája is úttörőnek számít. Nem mellékesen a Keresztény Élet hasábjain, évtizedek óta hetente megjelenő publicisztikái vaskos evangéliumi magyarázatként, prédikációként is felfoghatók. Sok pap eldicsekedhetne azzal, hogy ezek a saját lelkéből pattantak ki.

Várkony egy kis falu valahol Várad mellett. De bárhol lehetne, ahol magyarok élnek a hetvenes években. Gulyáskommunizmus van, pártunk és kormányunk szervez és figyel mindent. De ott a világ végi faluban pártutasítás nélkül is mindenki jól elvan, végzi a dolgát. Az asztalos, az iskolaigazgató, a kocsmáros, a tanítónő, a suszter, a plébános és a párttitkár tudja, mi a teendő. Az élők és holtak összetartoznak. Az esperes, a kántor és mások szellemei gyakran visszajárnak, meghúzódnak a függöny mögött, az árnyékban, a baglyok és a varjak társaságában, és elméláznak a jelen történésein. Felemlegetik a múltat, mert az örökséget tovább kell vinni. Az illegalitásban meghúzódó falu bölcse meg nem a szó embere, jobb, ha hallgat. Az élet, amiről a krónikás beszámol, s amit a beszélgetésekből visszafejtünk, jórészt a kocsmában és annak környékén zajlik.

Nagyjából egy időben jelenik meg két új figura is a helyszínen, az író és a kritikus. A Krónikás is sokszor színre lép. Zárójelben mindig eligazít, merre gondolkodjék tovább az olvasó. Kiszól a történetből, mintegy segítendő eligazodni az összegubancolódott kuszaságokban. Mert ez a falu különös falu. Többnyire mind Gaálok vagy Gutik lakják, így hát nem csoda, ha mindegyiknek beszédes ragadványneve van: Sörös Gaál, Tolvaj Gaál, Nazarénus Gaál, Szegény Gazdag Guti, Csonka Guti, Borissza Gaál, Földalatti Gaál, Háromkerekű Gaál, és hasonlók. De van még néhány „jöttment” is, akiknek más a nevük: Minczky, Boldizsár, Éjszaky Pál, Papos Jóska, Trafikos, meg a különleges fontosságú nőalakok: Katinka, Mónika, Klárika, Éva asszony, Pannika, Szerénke, Ida.

A falu egészséges életében, csendjében látszólag nem történik semmi. Minden a helyén van. De ahogy a kocsmai beszélgetésekből kibontjuk, előkerül a világ minden gondja, baja, kicsinyes vitája, inzultusa, sőt a nagy filozófiai és létkérdések is. Mi több, maga a rendszer. Az olvasó csak lassan képes kódolni, mert a „cselekmény”, ami a valóságban történések kirakós játéka, nem fehéren-feketén fűzhető fel néhány eseményre. Hanem kibomlik. ű

Több szálon fut mesés iróniával, szelíd irgalommal, hihetetlen nyelvi sokszínűséggel, bájjal, miközben folyamatosan tömény tudnivalók garmadát kell megjegyezni, elraktározni és megfontolni. Az 53 fejezet mindegyike egy Czakó-esszé, amit a Beavatásokból is jól ismerhetünk. De mindet összeköti egy zseniálisan kitalált és tálalt történet, amelynek mi is részesei leszünk, hiszen kíváncsi természetünk rögvest fordítana a követező lapra. A falu életében nagy változás áll be, amikor megérkezik Laci, a lelencházban felnőtt, immár ügyes fiatalember, aki bádogosként végzett a szakmunkás-képzőben, és most a szüleit keresi. Ekkor derül ki, hogy anyja biztosan egy van, de apa négy is kerül. Innentől kezdve felbolydul a falu élete, a regényben mintegy két hétbe sűrítve.

Tovább nem is csigáznám az olvasó érdeklődését, ízelítőnek inkább idéznék a regényből olyan bölcsességeket, amelyekkel csak remekművekben találkozhatunk.


Fotó: Mandiner.hu

Czakó Gábor (Decs, 1942. szeptember 14. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar író, publicista, képzőművész, a magyar katolikus újságíróképzés megszervezője. Dolgozott Antall József miniszterelnök tanácsadó testületében. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2007).

Hosszú pályafutása során folyóiratokat szerkesztett, köztük Új Tükör (1978–1979) Mozgó Világ (1978–1983), Négy Évszak (1985–1986) Igen (1989–1990), Magyar Szemle (1992–1998). Regényeket és színdarabokat írt (Várkonyi Krónika, Luca néni föltámadása, Pigs avagy Disznójáték, Eufémia, Fehér ló (dráma), 77 magyar rémmese, 4 kötet, Adorján és Seborján, Megváltó, Angyalok, Aranykapu, Törökkő regények, Emberkert, novellák, Van itthon elég krumpli? (drámák). 2007 februárjától a ferrarai olasz-magyar Osservatorio Letterario[2] periodika levelezője, ahol azóta már több prózája, esszéje, tanulmánya megjelent. A nagyközönség a Beavatás c. televíziós esszésorozatából (Duna Televízió) ismerhette meg személyesen, melynek első 160 adása 2004-ig négy kötetben jelent meg. Ma a Beavatás című sorozat már túlhaladt a 250-ik adáson is. Tagja és szóvivője a Sánta Kutya díjat odaítélő kuratóriumnak, melyet „…a közvélemény félretájékoztatásában elért kimagaslóan eredményes munkáért…” minden 13-ára eső pénteken odaítélnek. Több szakmai egyesületben működik, köztük a Magyar Írószövetség, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata. Házas, felesége Simon Éva, hat gyermeküket nevelték fel. Van tizennégy unokája. Ezidáig mintegy hetven kötetet publikált. (A Wikipédia nyomán)


A kultúráról
Lehetetlen kultúrát csinálni. Az vagy van, vagy nincs… A kultúra a beszélgetéssel kezdődik. Amikor a népek mernek beszélgetni egymással, saját magukról, el merik mesélni az életüket. Ha nem, akkor megeheti a fene a könyveket meg az írókat… A kocsma nem ellensége, hanem temploma a kultúrának… A fröccse mellett akárki elmondhatja az életét. Mert minden beszélgetés erre megy ki, hogy elmesélhessük valakinek az életünket, no meg az álmainkat…

A lelkiismeretről
A világ legjobb regényét bárki megírhatja, aki bízik a lelkiismeretében, és… elég bátor hozzá…; mert a lelkiismeretük ismeri az igazságot. Nincs titok előtte, hiszen a saját lelkiismeretük, ő figyelmeztet bennünket tévedéseinkre és a bűneinkre, a maga módján szemérmetes erőszakossággal; fejfájással, álmatlansággal, kézremegéssel, epekővel és gyomorfekéllyel, vérnyomás-ingadozással, értágulással vagy éppen szűkülettel, kopaszodással és petyhüdéssel, szívkihagyással, rákkal, egyszóval mindezek közös okával, a boldogtalansággal… Mondják föl neki az életüket, bizalommal… legalább öt- vagy tízévenként…

A szabadságról és a boldogságról
Épelméjű ember a boldogságra törekszik… Manapság rengeteg ember számára el sem képzelhető nagyobb büntetés annál, hogy él, egy bőrbe van zárva egy ötlettelen, unalmas, ostoba, gondolkodni rest emberrel. Az ilyesféléknek eszébe sem jut, hogy a saját lelkében keresse a boldogsághoz vezető utat… Szórakozni vágyik, arra, hogy mások eltereljék a figyelmét a saját sivárságáról, szóval a bajok okát kívül keresi…; azt hiszed, hogy a fűtés a kályháért van, és nem a melegért… A boldogtalanok ácsingóznak a szabadságra, mert rosszul érzik magukat ott, ahol vannak… A szabadságkeresés különben nagyon gyönyörű dolog, ha nem maga-magáért történik. A rossztól akarnak megszabadulni az egészségesen bolond emberek, a boldogtalanok meg hőbörögnek a szabadságért. Ahol szeretnek, mi is szeretünk, onnan nem vágyunk el. A boldogságot ott kell keresni, és akkor az ember közben, talán mellékesen, megtalálja a szabadságát… Menjetek, szaladjatok más sárgödröket tapasztalni… Legyetek szabadok. Addig szabad az ember, amíg nem tartozik sehová. Ügyesek vagytok, a jég hátán is megéltek. Két jó tanácsot fogadjatok el búcsúzóul. Ha valahol egy fikarcnyit megszeretnek benneteket, nyomban dobbantsatok, és álljatok odébb onnan is, ahol valamilyen kötelességetek támadna, különben lőttek a szabadságnak…

Írói lelemények, nyelvi finomságok
– Eltitkolhatatlan örömmel rajongtak a temetésekért, alig valamivel kevésbé a szabadságnál, amiben már semmi részük nem volt, mert hiába gondolták magukat akárhová, önmagukból többé nem léphettek ki (mint a szabadságukat heroin, bor és hőstettek mákonyában keresők), mióta lényük a lényegükké szűkült.
– Farkas irtózott az enyészet gondolatától, noha özvegyei révén belőle élt.
– Szerelmének gőze lehűlt, mint a kisüstié a vizes vájdling alján.
– Hogyha az IDŐt sikerülne tíz perccel odább tolni, az egész világtörténelmet újra kellene írni. Akad rá vállalkozó az IDŐvel való vacakolás nélkül is.
– Emlékszel anyu? Amikor én olyan nagy voltam, mint te, és te olyan kicsi voltál mint én, akkor én is mindig fölkaptalak.
– Ha egyszer a rendszer áldoz arra, hogy senki se merjen őszintén beszélni, akkor fillérre ugyanennyit kell áldoznia arra is, hogy valamiképpen megtudja, hogy mifélék ezek az elhallgatott vélemények.
– levegő összerándult, mint a szibériai patakok vize azon a hajnalon, amelyen először nem kel föl a nap.
– Azt is tudta, hogy önmagán kívül mást túlélni nem fog; az élet és a jövendő egyszerűen otthagyja, ha úgy tetszik neki.
– A nyelv, ez a készséges bérenc csúfot űzött belőle; szavakat adott a szájába, kimondatta vele a Seholt, a Nincset, a Semmit, holott lényege szerint mind kimondhatatlan…
– Fölélénkült, mint a szemtanúk, midőn kihallgatásuknak azon szakaszához ér a bíróság, amelyről ők vélik tudni a kizárólagos igazságot. Azon a napon jött rá a korára, amelyen először nem bírt se a fejszével, se az asszonnyal…
– Az író ez ideig nem talált elég bizonyítékot Isten léte mellett, a kritikus pedig ellene.
– A vén oroszlán lassan ráébredt, hogy nem a közönséget zárták be az állatkerti sétányra…
– A föltámadáshoz előbb meg kell halni!
– A lázadók olykor politikussá vedlenek, a politikusok azonban sosem lázadnak föl.
– A sors nem azért van, hogy kegyeket osztogasson; bolond lenne ingyen elherdálni őket.
– A hallgatást tetté avatja tán, ha az ember másról hallgat, mint általában?…
– A jövő képlékeny gomolygása csupán fölfoghatatlanul rövid pillanatig dermed megfogható valósággá a jelen, a tett szoros kapujában, s máris halványuló múlttá oszlik…
– Az egészségesen boldog bolondok arról ismerszenek meg, hogy bolondságuk és a világ közt nagyjából kiegyenlíthető az ellentmondás.
– A világ egyetlen lényeként tudomásunk van születésről, bűnről, bűnhődésről, szerelemről… – mind megannyi ablak, a véges lét burkába vágva, kitekinthetnénk rajtuk, ha gőgös értelmünk szolgájává korcsosult szemünk nem hunyorogna a Titok csillogásától…

Czakó Gábor ezt a Titkot szemléli immár évtizedek óta. Evangéliumi öröme és tisztánlátása nekünk is fénycsóva és biztatás. meglátja, megláttatja a részben az egészet, a földöntúlit, az örök üdvösség mércéjével mérve életünk dolgait.

A Várkonyi Krónika ezért letehetetlen. Minden felnőtt korú hívő magyar ember számára ajánlatos az a jóság, tisztánlátás, emberi empátia, amellyel felcsillantja életünk igazságait. Egyszerre bátorít és kalauzol. A Várkonyi Krónika a jelenkori magyar irodalom egyik alapregénye. Mérce írónak és olvasónak egyaránt. Az Életből fogant, s ezért az olvasóban is lesz foganatja.

Czakó Gábor: Várkonyi Krónika. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2006, 1956/2006-Az ötvenedik évfordulón.

https://multikult.transindex.ro/?cikk=28544&europa__nyari_olvasmanyajanloja_jarvanyok_haboruk_es_persze_szerelem_minden_mennyisegben

http://www.jelenkor.net/userfiles/archivum/1979-06.pdf

http://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/10700/1/tiszataj_1979_009_078-081.pdf

Sebestyén Péter

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.