CHARTA XXI. – SZÉKELYKEVE – KiMitTud (110.)

Falu a mai Szerbiában, a Vajdaság Dél-bánsági körzetében. Közigazgatásilag Kevevára községhez tartozik. Szerbül Скореновац/ Skorenovac, németül Skorenowatz. A magyar nyelvterület legdélebbi, többségében magyarok által lakott települése. Az Al-Duna közelében, Kevevárától 6 km-re nyugatra, Pancsovától 30 km-re, Belgrádtól 46 km-re délkeletre fekszik.

Korábbi hivatalos nevei: Nagygyörgyfalva (1883 – 1886), Skorenowatz (csak németül), Székelykeve (1886-1922), Skorenovac (1922-től napjainkig).

Székelykeve Szent István templom – Foto: Bagyinszky Zoltán

1869-1886. között Beresztóc és a Duna közötti területen létezett egy Gyurgyova nevű falu, melynek 1869-ben 396 fő lakosa volt. Első lakói magyar palócok voltak, akik Újfaluról, Ürményházáról, Sándorfalváról, Szeged környékről, Óbesenyőről, és Szőlősudvarnokról jöttek. 1883-ban bukovinai székelyek érkeztek a faluba, összesen 645 család.

Népviseletben – Fotó: Wikipédia

Gyurgyova lakói hamarosan átköltöztek a mai Székelykeve területére, mivel a Duna áradásai rendszeresen elöntötték a vidéket és a termőföldeket. 1888-ban 506 ház volt a településen, 1910-ben pedig már 685 ház.

Tisztaszoba a tájházban (2019) – Fotó: 7nap.rs

A település életét az 1888. évi árvíz nagyon megzavarta, sokan koldusbotra jutottak, sokan pedig visszamentek Moldvába. 1889-ben újabb székely telepesek érkeztek. A férfiak elsősorban kubikossággal keresték meg kenyerüket, valamint a környező szerb és német gazdáknál voltak napszámosok, aratás idején részes aratók.1892-ben Torontáltól Temes vármegyéhez került.

Fotó: Nejanet.hu

Határában a tanyarendszer kialakulása 1920-ben kezdődött. A nehéz lakásviszonyok és a szántóföldek távolsága miatt több lakos odaköltözött és 48 tanyaház létesült 220 lakossal.
Népessége 1889-ben meghaladta a 2500 lelket, ezért szükségessé vált önálló templom és plébánia építése, amely akkor(1892-re) 22.000 forint költséggel el is készült. Magyar nyelvű elemi iskola 1885 óta működik. 1894-ben hitelszövetkezet, 1899-ben önkéntes tűzoltóegylet, 1906-ban vadásztársaság alakult. A vállalkozó szelleműek közül sokan már az első világháború előtt kivándoroltak Amerikába. Az 1970-es években a lakosság tömegesen indult Nyugat-Európába, Franciaországba és Németországba vendégmunkásnak.

Aratóünnepség (2005) – Fotó: Wikipédia

Napjainkban 2354 fő lakja, amelynek mintegy 86%-a magyar.

A viszonyoknak megfelelően ma gazdag hagyományápolás és civil szervezkedés zajlik. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület működteti a többnyire idősebbekből álló női és férfikórust, valamint a kis citerások együttesét. A Szalmaszál csoport inkább a fiatalokra alapoz, legsikeresebb megvalósításai: önálló tánccsoport létrehozása, humoros előadások megszervezése, kézimunkacsoport működtetése.

Hagyományos konyha részlete és a tájház kívülről (2019) – Fotók: 7nap.rs

Charta XXI./ Simó Márton – Wikipédia, Szekelytur.com, Bukovina.lap.hu, Nepujsag.ro

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.