CHARTA XXI. – SZÉK – KiMitTud (109.)

Község a mai Romániában, Kolozs megyében. Neve korábban Székakna, románul Sic, németül Secken. Egymagában alkot községet. A Mezőségen, a Kis-Szamos egyik mellékvölgyében, hegyoldalakkal, völgyekkel szabdalt, nádasokkal, tavakkal tarkított vidéken terül el.

A község három nagyobb részre tagolódik: Felszegre, Csipkeszegre és Forrószegre, melyek élesen elkülönülnek egymástól. A területeket a község közösen használta,de ettől függetlenül mindhárom egységnek megvolt a maga szántóföldje és nyája. 1920-ban, a trianoni békeszerződés értelmében Románia része lett. 1940-ben – a második bécsi döntés értelmében – Erdély északi részével együtt visszatért Magyarországhoz. Az 1947-es párizsi békeszerződést követően ismét román fennhatóság alá került.

Képeslap a múlt század elejéről (1910 k.)

A honfoglaló magyarok 895-ben szállták meg Erdélyt. Itt amellett, hogy letelepedtek, elfoglalták a sóbányákat és földvárakat építettek. A későbbi Doboka megye környékét Anonymus szerint Tétény vezér szállta meg, akinek leszármazottja Gyula, Szent István király anyai nagyapja. Írott források 1002-ben említik először Zeek néven, és valószínűsíthető, hogy már a 11. században királyi felügyelettel termelték ki a sót, amelyet a Meszesi kapun át szállítottak a Tiszáig, ahol hajóra rakták és szétosztották az országban. A 13. században Doboka megye is belépett abba a folyamatba, amelyet nemesi vármegyék kialakulásának nevezünk, ahol a király egyre inkább elveszítette a tényleges hatalmát. IV. (Kun) László 1279-ben a területet egy nógrádi főúrnak adományozta. Doboka megyében 1332-ig nincs román népességre vonatkozó adat. A román etnikum a 14. századtól fokozatosan szivárog be Erdély területére és alkot a Mezőség területén különálló tömböket. Szék viszont magyar többségű falu maradt egészen napjainkig.

Falukép 1970-ből – Fotó: Magyar Néprajzi Lexikon

Története a 19. századig összefonódik a sóbányászattal, amely akkor a nagyobb hozamú máramarosi bányák miatt gazdaságtalanná vált, ráadásul 1812-ben bányaomlás is történt, ami után végleg lezárták az aknákat. Emiatt a település folyamatosan hanyatlik, 1828-ban a dobokai vármegyeházat ugyan Székre helyeztették, de hamarosan a börtönnel együtt Bonchidára vitték.Az 1848-49-es eseményekben székiek is részt vettek: Bárdi István vezetésével nemzetőrség alakult, akik a románok ellen bocsátkoztak harcba. Sokan adományokat folyósítottak Kossuth felhívására. A Bem tábornok elől menekülő Urban megsarcolta Széket, és a románokkal fel akarta gyújtatni, de ez nem sikerült. 1877-ben Széket rendezett tanácsú várossá, 1884-ben nagyközséggé nyilvánították. 1890-ben a filoxéra vész Széken is súlyos pusztítást végzett a szőlőtermésben. A járvány előtt mintegy 9-10 hegyen szüreteltek, bár az ebből a szőlőből készült bor eléggé savanyú. Ezután gyümölcsöseket telepítettek, melyek közül túlnyomó többségre tett szert a szilva. Az ebből készült pálinka viszont kiváló minőségű. 1899-ben súlyos tűzvész pusztította, alig maradt ép ház benne. Ez a szerencsétlenség – a közjogi intézkedéseken kívül – még inkább hozzájárult ahhoz, hogy községi státuszba süllyedt.

A református templom – Fotó: Léstyán Ferenc

A múlt század húszas éveitől kezdve gyakorlattá lett a széki fiatalok városi cselédként való elhelyezkedése. A szolgálat jobb megélhetést biztosított, egyúttal pedig tapasztalatot és tudást is szereztek. Ez a típusú “életiskola” olyannyira divatba jött, hogy tulajdonképpen átível a különböző korokon és társadalmi rendszereken mindmáig. A széki szolgálók alkalmazása egyfajta státuszszimbólum lett a kolozsvári háztartásokban. A férfiak pedig ezzel párhuzamosan kiváló ács- és kőművesmesterekké lettek, akik a létezett szocializmusban és azt követően, brigádba szervezetten vállaltak nagyobb munkálatokat, 1990 után Magyarországra, Németországba, Angliába és más országokba is eljutottak vállalkozó csoportjaik. A gyenge minőségű földterületek miatt a mezőgazdaságot csak kevesek gyakorolják.

Templomba igyekvő fiatalok (1970-es évek) – Széki Soós János gyűjteményéből

Kétségtelen, hogy a 20. században kiemelkedő fontossága volt és van annak, most, a 21. század elején is, hogy Szék egyfajta magyar szigetként maradt fenn az Észak-Mezőségen, olyan gazdag népzenei és tánckultúrával, illetve kézművességgel, hogy akár külön néprajzi tájegységként is értelmezhető.

Erre Bartók Béla, Kodály Zoltán, illetve Lajtha László és Martin György gyűjtései is felhívták a figyelmet. A hetvenes évek közepétől induló táncházmozgalom sokfelé népszerűsítette a széki zenét és a táncrendet, ezzel párhuzamosan pedig továbbélt a hagyományos népi szőttes és a varrottaskészítés is. Ily módon Szék a hagyománygyakorlás által a kulturális turizmus egyik fellegvára Erdélyben – amikor és ahogy a közegészségügyi helyzet engedi -, rendszeres tánc- és népzenetáborokat szerveznek.

Legutóbb szó esett helyi önkormányzati berkekben, hogy újra kívánják indítani a sóbányászatot, új fürdőtelepet létesítenek, illetve idegenforgalmi célból hasznosítják majd a nagy kiterjedésű és természetvédelmi örökségként számon tartott vizes élőhelyeket.

Táncházban – Fotó: Kornis Péter

A mai református templomot a 13. század közepén építették, gótikus stílusban. Az 1770-es években leégett, de újjáépítették. 1946-ban Kós Károly tervei alapján restaurálták és bővítették. Legutóbb 2013-14-ben végeztek rajta külső és belső felújításokat. Jelenleg a lakosság 75%-a református, 20 százalék adventista és római katolikus, a többi görög katolikus, Jehova Tanúja, illetőleg más újprotestáns felekezet követője. Napjainkban 2459 fő lakja, ebből 2306 magyar (2018).

Táncház Holland Misi portáján

Charta XXI./ Simó Márton – Wikipédia, Eloerdely.ro, Szekelyfold.ro (archívum), Reformatus.ro, Arcanum.hu

Széki Soós János és Holland Misi

Holland Misi története röviden (2017)

Címkép: Utazzerdelybe.ro

Élő Székelyföld Munkacsoport

Kapcsolódó

Látom életemet, nem igen gyönyörű…

Szék. Tegnap. Ma. És talán holnap…

Szék a magasban

Érték és hagyaték

Helyén van a vándorforrás – Széki Soós János könyvéről

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.