Neve románul: Otelec, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében, községközpont. A Béga-csatorna mellett, Újvártól délnyugatra, Öregfalu déli szomszédjában fekvő település. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott.
A középkorban Feltelek, illetve Teleki néven virágzott, ám a török hódoltság idején elnéptelenedett. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították újra. 1856-ban vált önálló községgé vált.1880-ban – a szintén szegedi kirajzású – Magyarszentmihályról több szegedi eredetű család költözött ide. A falu eredeti lakói máig „ö”-ző tájszólásban beszélnek. Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” 1970-ben írta: „Ótelek népélete Magyarszentmártonnal egyetemben tüzetes vizsgálatot érdemelne.” Korábban Magyarszentmárton leányegyháza volt.
A helyi parasztság 1892-ben fellázadt az úri közigazgatás ellen. Kálmány Lajos plébánost, aki akkor óteleki káplán volt, mivel szembehelyezkedett feletteseivel és a hatóságokkal, lázítás vádjával bíróság elé állították.
1910-ben 1921 lakosából 1878 magyar, 33 német volt, és valamennyi római katolikus. Lakosainak száma 2011-ben fő 823, ekkor még szinte valamennyien magyarok. Jelenleg mintegy 750 lélek él a faluban.
2005 április közepén a Temes folyó vízgyűjtő területét árvíz pusztította. Az áradás áldozatává vált Újvár község hat település, köztük Ótelek. Az árvíz leginkább a magyarok lakta Magyarszentmártont, illetve Ótelek falvakat sújtotta.
Címképen: ótelekiek egy szarvasi aratóünnepségen (2018) – Nyugatijelen.com
Charta XXI./ Simó Márton – Wikipédia, Heti Új Szó, Nyugati Jelen (archívum)
Élő Székelyföld Munkacsoport
