CHARTA XXI. – CSERNAKERESZTÚR – KiMitTud (99.)

Település a mai Romániában. Román neve Cristur; Erdélyben, Hunyad megyében. Közigazgatásilag ma a megye székvárosához, Dévához tartozik. Mint a helységnevekben általában, a Keresztúr itt is arra utal, hogy egykori templomát a Szent Kereszt tiszteletére szentelték. Írásos feljegyzésben először 1302-ben de S. Cruce alakban említették, majd 1365-ben Kyriztur, 1367-ben pedig Kerezthur.

Ősi magyar falvak koszorújában fekszik Csernakeresztúr. A közelben van Haró és Kéménd, Rápolt, Szentandrás, Sárfalva és Szántóhalma, Kis- és Nagybarcsa, Al- és Felpestes. Ám Csernakeresztúr a kevesek egyike, amely átvészelte a törökdúlást, az ezerhétszázas években nem kellett teljesen újjátelepíteni. Az őslakosságnak, amelyet a reformáció itt ért, 250 főnyi utóda ma is a faluban él, mármint az Ó-faluban, amely a felvégen összeér a Teleppel. Egykor kisnemesi falu volt, lakói a reformáció idején református vallásra tértek.

1733-ban 37 román családot is számon tartottak. Református egyháza 1766-ban már csupán Alpestes filiája. 1786-ban 317 lakosának 49%-a volt nemes, 27%-a jobbágy és 22%-a zsellér. 1766 és 1851 között az orláti román határőrezredhez tartozott. 1888-ban a község és a református gyülekezet közösen döntött református iskolájának államosításáról.

Régi telepes-házban kialakított tájház – Fotó: Simó Márton

1910–1911-ben Barcsay Andor függetlenségi párti országgyűlési képviselő és Szabó Imre pénzügyigazgatósági számtiszt a korábban saját maguk által felvásárolt birtokra 620–630 bukovinai székelyt telepített részben az öt bukovinai székely faluból, részben az al-dunai telepes falvakból. A telepítéssel a korábbi faluhoz csatlakozva, attól délnyugatra egy 60 családból álló „csángótelep” jött létre – a mai Csángó (Bukovina) utca környéke –, és a magyar anyanyelvűek többségbe kerültek a településen. A román többségű ófalu és a magyar telep közötti nemzetiségi–nyelvi megosztottság az eltelt száz évben némileg oldódott, de ma is azonnal érezhető. Az akkoriban hivatalosan is használt csángó szót a telepesek még gúnynévnek érezték, de az újabb nemzedékek önelnevezésükként fogadták el. A szerencsésebbek közül néhányan – mintegy tízen – állást kaptak Piskin a vasútnál, illetve – nyolcan – a vajdahunyadi kohászati műveknél.

Msgr. Dr Jakubiny György érsek és Tóth János plébános a százéves jubileumon (2016) – Fotó: Nyugatijelen.com

A faluban 1989 előtt is működött hagyományőrző tánccsoport. A lakók nagy része korábban a vajdahunyadi nehézipari üzemekben dolgozott. Az 1990-es években sok csángó család a falu kedvező adottságait kihasználva – könnyen megközelíthető és széles vidéken az egyetlen magyar többségű település – vendégszobát alakított ki vagy panziót nyitott. Ma – a vendéglátás mellett – többen is zöldség- és gyümölcstermeléssel is foglalkoznak, terményeiket a két közeli város, Déva és Vajdahunyad piacain értékesítve.

Falukép – Fotó: Simó Márton

A református templom építésének terve a múlt század közepén fogant meg, Kós Károly 1948-ban már elkészítette a tervet, akkor azonban nem kaptak engedélyt a kivitelezésre. A rendszerváltás után, amikor Gáspár György lelkipásztor szolgált a gyülekezetben, végre beindulhatott a munka. Az 1990-es évek elején a lélekszám még 190 körül lehetett, ez azonban közben mintegy 90 főre apadt. Az új templomot 2010 májusában adták át.

Református templom – Fotó: Simó Márton

Címkép: a római katolikus templom – Fotó: Simó Márton

Charta XXI./ Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna – Wikipédia, Reformatus.ro, Nyugati Jelen, Szabadság (archívum)

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.