Többségi nacionalista civil szervezetek támogatásával, feltehetően számottevő állampolgári jelenléttel tartanak az ortodox egyház templomaiban megemlékezéseket a történelmi Magyarország trianoni felszabdalásának centenáriuma alkalmából. Június 4-én hálaadó istentiszteletek keretében idézik fel azon személyiségek alakját, akik egy évszázaddal ezelőtt a nagypolitika berkeiben és a hadszíntereken részt vettek a nemzetegységesítés és a területszerzés folyamatában, illetve Sepsiszentgyörgyön – különös figyelemmel és következetességgel – idegenből érkező román aktivisták szabadtéren ingerlik a gyászos évfordulón a székelyeket.

Ez megint egy megosztó alkalom, amely arra szolgál, hogy Erdélyben a két fontos etnikum ismét elmenjen és elbeszéljen egymás mellett külön istennel, külön zászlók alatt és másfajta himnuszokkal.

A sokféle terheltség mellett ezen a szinten is erősödik a fertőzöttség. Egyre aberráltabb a környezetünk. A szkizofréniák válogatott formái bontják a lelkeket.

Vajon alapítható itt kinek-kinek külön világ? Külön ország?!

Sajátos értelmezés alapján bizonyos csoportok Háromszékre úgy tekintenek, mint az ősi román nemzet testéből kiszakított, fenyegetett és autonómiát követelő területre , ahol nem érvényesül a nemzeti alkotmányosság és a többségi akarat.

A Calea Neamului (Nemzet Útja) nevű csoportosulás Sepsiszentgyörgy “román” főterén, a Mihai Viteazu szobornál szervez ünnepséget délután két órától kezdődően. Ezt a programot jórészt azok kezdeményezik, akik időnként az Úzvölgyében is megjelennek az újabban “felfedezett” román emlékhelyen.

Címkép: Calea Neamului

ÍRÁSUNK A TOVÁBBIAKBAN FRISSÜL!

Élő Székelyföld Munkacsoport