CHARTA XXI. – BAJSA – KiMitTud (86.)

A topolyai község legrégibb települése a Telecskai-löszhátság közepén 101 méteres tengerszint feletti magasságban. Szerb neve Бајша/ Bajša; a mai Szerbia északi részét képező Vajdaság egyik jelentős faluja, közigazgatásilag Topolya község része, a Krivaja patak partján. A települést forgalmas műút szeli ketté.

1991-ben 2641 lakója közül a magyarok többségben voltak, de éltek, élnek itt szép számban szerbek és szlovákok, immár háromszáz éve békességben. Az első, bizonyítottan létező települést itt a magyarok hozták létre a 11. században, bár első írásos említése 1462-ből származik, két önálló helységként létezett, mint Nagbaych és Fibaych, melyeket Mátyás király több faluval együtt anyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozott. Fibaych valószínűleg a mai Topolya helyén volt.

Föld Napja (2018)

A mohácsi csata után a falu és népe elpusztult. A törökök a Balkánról érkező szerbekkel újra benépesítették. Egy 1665-ös oklevél Bajsza néven említi. Az 1700-as évek elején ismét teljesen kihalt, és pusztaként emlegetik. A Rákóczi-szabadságharc után egyes szerb családok visszatértek. 1751-ben Mária Terézia a bajsai pusztát Zákó Stevan tiszavidéki határőrkapitányra bízta, azzal a feladattal, hogy népesítse be, aki azonban adósságokba keveredett, így jutott a falu nagy része a Vojnits család tulajdonába. A Zákó család következő nemzedékei rendezték ugyan a bonyolult viszonyokat, később (1816) felépítették azt az ortodox templomot, amely ma is áll. Ebben az időszakban római katolikus vallású magyarokat és evangélikus szlovákokat telepítettek ide a hatóságok. A római katolikus templom 1760-ban épült, részben a hívek, részben a Vojnits család adományaiból, Mária Mennybemenetele tiszteletére, parókiája pedig 1784-ben. Az ágostai evangélikus anyaegyházat 1785-ben szervezték meg, temploma 1824-ben épült a hívek adományaiból.

Bajsán napjainkban mintegy 2568 lélek él (2018). A munkaképes népesség több mint 70%-a mezőgazdasággal foglalkozik, a többi nagyobb településekre, Topolyára, illetve Szabadkára ingázik.

FK BAJSA – ‘A’ csapat (2015)

A három felekezet temploma ma is egymás mellett sorakozik a központban. Bajsán az együtt élő közösségek példátlan ragaszkodással őrzik és tisztelik egymás nyelvét, hitét és szokásait.

Bajsa címere

Sokáig fontos látványosság volt a Wamoscher-kastély, amelyet államosítottak, s ahol kultúrház működött, amely azonban 2000-ben leégett.

Az egykori kastély

Ettől függetlenül a művelődési élete élénk, népdalkör, asszonykórus, citera- és tamburazenekar működik, valamint hagyományőrző kézműveskör, nőszervezet, Fürge Ujjak Egyesület is.

Címképen: Bajsa főutcája az egymás mellett sorakozó templomokkal – Fotó: Wikipédia

A külön meg nem jelölt felvételek a település Facebook-oldaláról valók

Charta XXI./ Suzana Guoth – Wikipédia, Ertektar.rs

Élő Székelyföld Munkacsoport

Kapcsolódó

BAJSA – A TOLERÁNS FALU

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.