CHARTA XXI. – FORRÓFALVA – KiMitTud (84.)

Román neve Faraoani, csángó magyar település Romániában, Bákó megyében. A Szeret bal partján, Bákótól délre fekvő település. A Moldvai hátság egyik központi települése, dombságok veszik körül. Ez a falu nem volt a történelmi Magyarország része, bár a moldvai terület több ízben is volt részben vagy ténylegesen is magyar fennhatóság alatt.

Nevét Ștefan cel Mare vajda törökellenes háborúi idejében élt Forró nevű katona után kapta, ő népesítette be a falut. A lányát a hagyomány szerint a vajda vette nőül. A település ettől eltekintve, már nagyon régóta lakott volt. A 15. században huszita magyarok telepedtek le itt, akik a magyarországi üldözések elől menekültek Moldvába.

1606-ban Forojano, 1641-ben Forwan, 1683-ban Forouan, 1807-ben Faraoani, 1902-ben pedig Forou-Falva néven írták.

Lakói a középkor óta többször kényszerültek menekülésre, így 1692-ben is, azonban 1750 után újratelepült.

A falu híres volt mesterembereiről; bognárjait, kádárjait már a 18. században is említették. Gazdag határában szőlő, gyümölcs és gabonatermesztés folyt. A fő jövedelemforrása a zöldség- és szőlőtermesztés.Az 1898-ban végzett népszámlálás adatai szerint 1508 többségében római katolikus lakosa volt, melyből 1443 magyar volt. Habár a lakosság többsége most is magyar anyanyelvű, 2002-ben mindössze 4 fő vallotta magát magyarnak, 41 pedig csángónak. Becsült lakossága napjainkban 3932 fő.

A falu híres szülötte Petrás Ince János (1813-1886) lelkész, újságíró, folklorista, nyelvész, balladagyűjtő, a moldvai magyar népköltészet első kutatója. Az ő gyűjtése során vált ismertté a Csángó Himnusz. A Himnusz egy versszaka: „Egy pusztába telepedtél,/ Melyet országnak neveztél./ De se országod, se hazád,/ Csak az Úristen gondol rád.”

„(…) A deákoknak, vagyis kántortanítóknak hála emlékeznek még a moldvai csángók néhány magyar nyelvű énekre és imádságra, de a kötelezően román nyelvű szentmisében ezeknek nincsen hely. A zárt kerítések és porták mélyén, az otthoni és a szívekben lakó tűz mellett – a megfélemlítések ellenére is – szerencsére még olykor elbeszélnek egy-egy történetet, életutat, tanítást, melyeket mindenkor érdemes és értékes meghallgatni.(…)”

Itt szolgált Pater Dominicus Migliorati, Filottranoban született pap, aki 1860-ban került ide, és egyike azon kevés olasz származású lelkésznek, akik megtanulva a magyar nyelvet segítették a moldvai magyar közösséget.

A szövegközi felvételeket Kelemen Gábor készítette.

Charta XXI./ Virt László, Simó Márton – Wikipédia, Tánczos Vilmos [Gyöngyökkel gyökereztél]

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.