Neve 1910-ig Málom, románul: Malin; falu Apanagyfalu községben Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében, zsákfalu. A helyben is elterjedt magyarázat szerint elnevezése a latin ‘malum’ (‘alma’) szó nyílt ejtéséből, valójában a ‘malom’ a szó nyelvjárási változatánák összeolvadásából származtatható.
Első fennmaradt okiratos említései: Malom (1305), Malon (1368) és Maalom (1503). Évszázadok óta virágzó almatermesztése is motiválta viszont nevének a helységnévrendezéskor kapott előtagját. Első említésétől a 16. századig a Bethlen család birtoka volt, akiket málomi földjük és jobbágyaik sűrűn kevertek konfliktusba a bálványosi várnagyokkal. 1407-ben határában egy bizonyos Endrevárat említettek. A 17. század elején birtokosai között feltűnnek a Haller, a Bánffy és a Wesselényi családok. A 19. század elején számos földesúr osztozott rajta, a legtöbben a Bethlen családból. Ezenkívül néhány köznemesi család is lakta.
1750-ben 26 jobbágy, 52 zsellér, tizenöt kóborló, öt egytelkes nemes és egy szabados család lakta, valamint hat özvegy. Református egyháza 1766-ban 100 férfiból és 131 nőből állt. 1876-ig Belső-Szolnok, majd Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott. 1956 előtt kivált belőle Nyírmezőtanya.Református temploma 1912–13-ban épült.
A népszámlálások szerint magyar lakosságának túlnyomó többsége református vallású volt. Román lakói 1948-ig a görög katolikus egyházhoz tartoztak, akkor kényszerítették át őket az ortodox egyházba. Az 1930-as évekig jelentősebb zsidó közösség is lakta, amelynek tagjait előbb német, illetve magyar anyanyelvűként, majd zsidó nemzetiségűként írták össze. 1880-ban 838 lakosából 424 volt református, 384 görögkatolikus és 29 zsidó vallású. 2002-ben 492 lakosából 246 volt ortodox, 210 református, 19 pünkösdi, hat görögkatolikus és hat adventista vallású. Ma 420 lakosából 120 magyar.
Címkép: Almásmálom télen – Fotó: Charta XXI.
Charta XXI./ Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánn, Diaszporaalapitvany.ro, Eloerdely.ro, Wikipédia
Élő Székelyföld Munkacsoport
