Románul Hălmeag, németül Halmagen, szászul Halmajen, falu a mai Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Fogarastól 18 km-re kelet-északkeletre, az Olt jobb partján. Neve a magyar halom főnév -gy képzős alakja. Elsőként várát említették 1211-ben, castri Almage néven, majd 1222-ben Almaye, 1488-ban Halffenmegen, 1521-ben Halmegen és 1538-ban Halmag.

A szász környezetben élő magyarok a reformáció után megmaradtak a lutheránus vallásnál. 1786-ban 1080 lakosa volt. 1850-ben 1389 lélek lakta, közülük 1129 volt magyar, 185 román és 75 cigány nemzetiségű; 1118 evangélikus, 203 ortodox és 57 görögkatolikus vallású. 1900-ban az 1116 lakosból 878 magyar és 228 román anyanyelvű volt, a nem magyar anyanyelvűek 59%-a beszélt magyarul. 2002-ben 562 lakosából 312 román, 213 magyar és 37 cigány nemzetiségű, 342 ortodox és 195 evangélikus vallású. Napjainkban 508 fős lakosságából 184 magyar.

Az 1950-es évek óta a magyar lakossága rohamosan fogyott és mára elöregedett. Törcsvár környékéről románok, a szomszédos falvakból cigányok települtek be.

A torony nélküli, eredetileg román stílusú, bazilikális elrendezésű evangélikus templom a kerci műhely hatását mutatja, stílusa alapján az 1230-as és az 1260-as évek között épült. Építésekor a brassói Szent Bertalan-templom egyszerűsített mása volt. Később, a középkorban és az újkorban jelentősen átalakították.

Az egykori Erzsébet-kertben állították föl Erzsébet királyné szobrát; ma a templomkertben található.

A Gyimes-völgye nagyon messze van innen, de mégis ennek a falunak a nevét viseli családnevében Halmágyi Mihály gyimesi népzenész, Kallós Zoltán adatközlője – írja Virt László történész. Öthúros gyimesi hegedűjén, ütőgardon kíséretében eljátszotta a Rákóczi-induló gyimesi változatát, vagy a juhait kereső pásztor zenében elbeszélő történetét.

Címkép: Wikipédia

Charta XXI./ Simó Márton, Virt László – Wikipédia, Romterv.hu

Élő Székelyföld Munkacsoport