CHARTA XXI. – IMREG – KiMitTud (69.)

Neve szlovákul Brehov, korábban Imbreg, község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. Tőketerebestől 17 km-re délkeletre, az Ondava jobb partján fekszik. A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az i. e. 5000 és 3000 közötti időben éltek a bükki kultúrához tartozó embercsoportok. Az i. e. 7. századtól a laténi kultúra települése állt itt.

A mai települést 1309-ben „Imbregh” alakban említik először. A falu temploma 1333-ban már állott, 1623-ban romokban hevert, de 1752-ben újjáépítették.

A falu református temploma az északi részen épült meg. Egy 1598-as feljegyzés szerint Stefán András, Soós Kristóf, Barkóczy László, Pethő István és a Bodó család a falu birtokosai. Később az Aspremont, Barkóczy, Kazinczy, Buttler, Bessenyey, Horváth, Szikszay és Weinberg családok a főbb birtokosai. 1767-ben a Barkóczy család a határában levő hegytetőn területet adományozott a minoritáknak, akik kolostort és templomot építettek ide.

A minorita kolostor és templom (1900 k.)

A faluban 1787-ben 79 házban 517 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak. 2011-ben 623-an lakták, ebből 398 szlovák és 210 magyar. Becsült lakossága ma 601 fő.

A nyelvhatáron fekvő településen nyugszik az aradi vértanúk gyóntatópapja. Kevesen tudják, hogy az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc tábornokainak egyik gyóntatópapja, páter Sujánszky Euszták a Felvidéken, pontosabban Imreg községben tért örök nyugovóra, 1875. december 7-én.


Sujánszky György Euszták (1811-1875) emlékplakettjét Vetró András készítette, amelyet Kézdivásárhelyen, a Nagy Mózes Líceumban helyeztek el 2010. október 1-én.  Sujánszky 1839-1941 között tanított ebben a székelyföldi városban. Neve az aradi vértanúk utolsó napjához kötődik. Két paptársával vállalta a halálraítéltek gyóntatását. Naplójában beszámol a vértanúk utolsó napjairól és megrázó halálukról is.

A félelmetes élmény hatására a későbbiekben is szolgálta a hős tábornokok emlékét. 1861-ben ünnepi gyászmisét mutatott be tiszteletükre. Hite által sokak nemzeti identitását építette. Tanított Lugoson, Nagybányán, Kézdivásárhelyen és Aradon. Idős korában a nyírbátori Gvárdián iskolaigazgatói szerepet vállalt.

A gyónási titkokat és az elrejtett Szent Korona helyének titkát is magával vitte a sírba. Síremléke latin nyelvű márványtáblával az imregi monostor udvarán található. Mellette Ferenc György, nagykaposi képzőművész faragott faoszlopa áll, ugyancsak a jeles lelkész és pedagógus emlékének szentelve.

Az aradi vértanúk kivégzése – Thorma János festménye (1893-1896 k.)

További részletek ITT olvashatók!

Charta XXI./ Suzana Guoth, Simó Márton – Wikipédia, Nyugati Jelen (archívum)

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.