Románul: Dejan, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Községközpontjától, Temesmórától északkeletre fekvő település. A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseci járásához tartozott.
Nevét 1717-ben említette először oklevél Radovanz néven, a török hódoltság végén ilyen nevű helység állt, amely a kamarai jegyzékben 20 házzal szerepelt. Első román lakosai még itt találták a török hódoltság alatt elpusztult templom romjait, ebből építették fel templomukat, de ők elhagyták a falut, 1805-ben lelkészükkel együtt átköltöztek Mramorákra. Később magyarok is érkeztek, de rövid idő múlva ők is távoztak.
A jelenlegi helységet Deschan József (1745-1826) kamarai adminisztrátor 1790-1810 között telepítette a kincstári birtokon, s így kapta a Dézsánfalva nevet. Lakosai Szeged környékéről érkezett római katolikus telepesek voltak. 1808-ban Désánfalva, Deschanfalva, Dexanova, 1913-ban Dézsánfalva néven említették.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Dézsánfalva, magyar-rácz-német-oláh falu, Temes vármegyében, hajdan Ilanova, utolsó postája Moravicza 1/2 mérföldnyire. Lakja 570 római katholikus, 390 óhitű, anyatemplommal. (…) Földe fekete agyag s első osztálybeli; terem leginkább búzát, kukoricát és árpát; rétjei, legelője zsírosak, s ennélfogva a szarvasmarha-hizlalás itt nagyban üzetik. A fentebb megirt népességből 441 magyar, 170 német, 343 szerb, 82 oláh. Bírja a helységet a Gyika család, u. m. özv. Gyika Katalin asszony, és Gyika Tivadar, Emanuel, Szilárd és György testvérek.”
1910-ben 963 lakosából 569 magyar, 167 szerb, 137 román volt. Ebből 623 római katolikus, 320 görög keleti ortodox, 11 református volt. Ma főként magyarok és szerbek lakják.
Címkép: a római katolikus templom – Fotó: Marius Pistol
Charta XXI./ Simó Márton – Magyar Katolikus Lexikon, Wikipédia, Hetiujszo.ro
Élő Székelyföld Munkacsoport
