CHARTA XXI. – LUKÁCSFALVA – KiMitTud (60.)

Szerb neve Лукино Село/ Lukino Selo, németül Lukasdorf, település a Vajdaságban, a mai Szerbiában, a Közép-bánsági körzetben. Lukácsfalva a körzet egyik legrégebbi, többségében magyarok által lakott települése.Nagybecskerektől 14 km-re délre, a Béga közelében, a Fehér-tó mellett fekvő település.

Lukács Lázár örmény nagykereskedő telepítette, aki egyben névadó is, 1781-ben az osztrák udvari pénztártól 30,000 lánc bánsági földet vásárolt Écska, Bégafő és Jankahíd településekkel együtt.

Cséplés Lukácsfalván a 20. század elején – Fotó: Lukacs.org.rs

A gyakori áradások miatt az első lukácsfalvaiak hamarosan áttelepültek a falu mai helyére, távolabb a Bégától, és valamelyest közelebb a Tiszához. Az árvízi védekezés céljából, a 19. század közepén töltések épültek, amelyek még ma is védik a megáradt folyóktól.

A korábban szinte kizárólag magyarok által lakott faluba 1825-ben katolikus bolgárok érkeztek, akik 1887-ben a bolgárok többsége átköltözött a szomszédos Erzsébetlakra. A legtöbb lakosa Lukácsfalvénak az I. világháborút megelőző években volt, a ekkor a népesség meghaladta az ezret. Az 1990-es évek jugoszláv háborúi során mintegy harminc szerb menekült család érkezett a faluba főleg Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából, később Koszovóból is. A falu lakosságának ma közel 20%-át a szerbek teszik ki.

A lukácsfalvaiak többsége katolikus vallású. A templomot 1927-ben építették a helybéliek önkéntes adományából, valamint a szentmihályi és a tordai magyarok támogatásából. A templom védőszentje Kisboldogasszony, a búcsút szeptember első vasárnapján ünneplik. Az adventista hívők temploma 1970-ben épült.

Kiváló dohánytermesztők voltak a helyiek, a későbbiekben elsajátították más haszonnövények termesztését is; az aktív korúak zöme ma is kertészetből él, néhányan a szomszédos Écska halgazdaságban dolgoznak. Jelenleg 600 léleknél is kevesebb, zömében idős ember él a faluban. A magyarok többségben vannak ugyan, de szembetűnő, hogy az 1991-es népszámláláshoz képest a 79-röl 67 százalékra esett vissza az arányuk. A nem magyar nemzetiségűeket elsősorban az olcsó ingatlan vonzza. Jelenleg a mintegy kétszáz ház egytizede üresen áll. A helyi iskolában már a hatvanas évektől kezdve összevont tagozatok működtek, két-három gyermekkel osztályonként; 2011-ben már nem indult első elemi, s az összevont magyar tagozatnak már csak öt tanulója volt. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a helyi gyerekek közül többen járnak ma a közeli Muzslya és Becskerek iskoláiba.

Címkép: a lukácsfalvi római katolikus templom – Fotó: Charta XXI.

Charta XXI./ Pirgli Zsuzsa, Vajdasag.rs, Wikipédia

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.