CHARTA XXI: – ENYEDSZENTKIRÁLY – KiMitTud (58.)

Románul Sâncrai, németül Königsdorf, falu Erdélyben, a mai Romániában, Fehér megyében. Nagyenyedtől keletre, a Maros partján, Tompaháza, Nagyenyed és Csombord közt fekvő település. A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Nagyenyedi járásához tartozott.

1910-ben 615 lakosából 212 magyar, 373 román volt. Ebből 7 római katolikus, 198 református és 400 görögkatolikus volt. Ma Nagyenyed része, 660 ma lakójából 123 magyar.

A református templom (1980 k.) – Fotó: Arcanum.hu

Árpád-kori település, nevét már 1256-ban Zenthkyral néven említette oklevél, mint a Csanád nemzetségbeli Belenig (Belényes bán) fia Nagy Fülöp birtokát, melyet Kelemen (Kelemenös) és Waffa utódai közös birtokként hagytak meg. 1291-től a Csanád nemzetségbeli Szentkirályi nemesek voltak. 1335-ben papja a pápai tizedjegyzék szerint 4 garas, 9 dénár pápai tizedet fizetett. 1430-ban Zenthkyral részbirtokosai az Ősi Jankafiak, 1431-ben pedig Dabolczi és Györgyfalvi részbirtok volt. 1576-ban már Bánffy György birtokaként említették az okiratokban. A Bánffy család birtokai közé tartozott, akik várkastélyt építettek a Maros partján, melyet Bánffy György halála után (1725) fivére és annak gyernekei örököltek. A leírások szerint ekkor már kissé leromlott állapotú, négyszögletes kőépület volt, faragott kövekkel kirakott tornáccal, oldalszárnyakkal, felvonókapuval és zsindelyfedéssel.

A mai kastély építése a XIX. század utolsó évtizedére tehető. A tervező Pákei Lajos, neves kolozsvári építész volt, a megrendelő pedig valószínűleg br. Bánffy Jenő (1845-1903). Historizáló építmény, szabálytalan alaprajzzal, változatos kiképzésű homlokzatokkal, festői összhatással. Két bejárattal rendelkezik, a Maros felől hintóval is be lehetett menni, az erdő felől azonban csak gyalogosan.

Fotó: Charta XXI.

A kastély domináns eleme a középkorias hatású, nyolcszög alaprajzú, négyszintes torony, amely impozáns méreteivel messze túlnövi az épületet. A szintenként változó méretű és kiképzésű ablaknyílások, a legfelső szint minden második oldalán kialakított félköríves, kagylódíszes ajtók, amelyek egy-egy kis erkélyre nyílnak, illetve a gyönyörűen ívelt toronysisak az egész építménynek meseszerű jelleget kölcsönöz. A Marosra néző nyugati homlokzat ellentétes sarkán is torony áll, ez négyszög alaprajzú építmény, társánál kisebb, de ugyancsak historizáló stílusban épült, mintegy kiegészítve és dinamikussá téve az összhatást. A két torony között egy neoreneszánsz oromzatú épületrész húzódik, amelynek félköríves bejáratához kőlépcsősor vezet. A keleti, udvar felőli oldalon két neoreneszánsz és neobarokk díszekkel ellátott épületrész áll, amelyek közül a jobb oldali a főbejárat. A déli oldalhomlokzaton egy mellvédes kis tornácot alakítottak ki, míg az északi oldalon az épület tömbjéhez egy hatszögű, bástyaszerű épületrész csatlakozik, ami fokozza a kastély romantikus hangulatát. A különböző formájú és kialakítású épületszárnyak és a historizmus építészetére jellemző neo-elemek keveredése, illetve az egykor gyönyörű természeti környezet valószínűleg a múlt század Erdélyének legfestőibb kastélyát hozták létre Enyedszentkirályon. A hajdani, a Márosig nyúló park mára már eltűnt. Ma a Fehér Megyei Tanács birtokában van, nemrégiben felújították.

Bámffy-síremlék – Fotó: reformatus.ro

Charta XXI./ Simó Márton, Kastelyedelyben.ro, Wikipédia

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.