CHARTA XXI. – MÓCS – KiMitTud (54.)

Román neve Mociu, jiddisül מאטש, falu Erdélyben, Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.Az Erdélyi-medence közepén, a megye délkeleti részén fekszik, Kolozsvártól 40 kilométerre. Az Apahidát Szászrégennel összekötő DN16-os úton közelíthető meg.

Első írásos említése 1219-ből maradt fenn Mochy néven. További névváltozatai: Mooch (1329), Moch (1332–35), Machy (1419), Moczy (1587), Mócs (1805). Első említésekor dobokai várnépekről esett szó benne. A középkorban katolikus falu volt. Református templomát 1717-ben a római katolikusoknak ítélték, akik azonban csak 1766-ban tudtak önálló plébániát szervezni, egy ferences pappal. Ugyanezen évben református egyháza 24 férfiből és 38 asszonyból állt. 1713-tól vásáros hely, éves és hetivásárokkal. 1760–62-ben az egész faluban 151 családot írtak össze 755 személlyel, és ezzel a tizedik legnépesebb helység volt a Mezőségen. Ekkor Torda, a 19–20. században Kolozs vármegyéhez tartozott. A 18. és 19. század fordulóján az Esterházyaknak kúriájuk, később Gál Jenőnek kastélya, Nagy Eleknek udvarháza állt benne. Református egyháza a 19. század elején már nem alkotott önálló egyházközséget, hanem filiaként Botházához csatolták. 1812-ben két legnagyobb birtokosa az Esterházy és a Csernátoni család volt, akik többnyire román jobbágyokat telepítettek le itt.

Képeslap a múlt századelőről

1862-ben gyógyszertár nyílott 1867-ben magyar kaszinó és olvasókör jött létre. 1870-ben kikövezték a Szászrégen és Apahida közti, Mócson átvezető utat. 1883. február 3-án mintegy 3000 darab meteorit hullt le (300 kg tömegben) a község területén.

Mócsi meteorit a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményéből

A darabokból sokat juttattak el a világ nagy múzeumaiba és így ez a meteorit is fontos szerepet játszott a kondritok kutatásában.

1889-ben megalakult a Mócs-vidéki Takarékpénztár. A 19. század végén rövid ideig két politikai lapja is megjelent, az Orbán Ferenc szerkesztette Mezőségi Híradó és a Hajdu Dezső szerkesztette Mezőségi Hírlap (később Mezőség). A 20. században járási székhely volt, és úgy tűnt, a városok nélküli Mezőség központjává válhat.

Az egykori főszolgabírói lakás – Képeslap 1910 körül

Érdekes román lakóinak néprajzi besorolása. Mokányoknak tartják magukat (holott a hagyományos „mokány” vidékektől – Barcaság, Szeben Hegyalja – igen távol élnek, bár állattartásuk korábban valóban mutatta a transzhumáló pásztorkodás egyes elemeit. Mai magyar lakóinak zöme – 100 léleknél kevesebb – az elmúlt évtizedekben költözött be a környező falvakból, elsősorban Mezőkeszüről. A római katolikus hívek száma 1910-ben 592, napjainkban 27. A református gyülekezet 97 tagot számlál (2019).

Kiss Jenő – Fotó: Márton Zoltán

Mócs jeles szülöttei közé tartozik Györffy István (1830- ?) pedagógus és Kiss Jenő (1912-1995) költő.

Charta XXI./ Simó Márton, Ersekseg.ro, Diaszporaalapitvany.ro, Wikipédia, RMIL

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.