CHARTA XXI. – HADRÉV – KiMitTud (42.)

Románul Hădăreni, falu a romániai Maros megyében, az Aranyos partján. Marosludastól 10 km-re, Aranyosgyérestől pedig 25 km-re, az Aranyos és az E60-as európai út mellett fekszik. Közigazgatásilag Maroskece községhez tartozik. Mivel többször is előfordult, hogy az Aranyos kiöntött, a folyó mellett élő emberek lassan elköltöztek a falu más részeire.

Először 1270-ben tettek róla írásos említést. 1910-ben 187 lakosából 97 magyar, 90 román volt. Az 1992-es népszámlálási adatok szerint 870 lakosa volt, amelyekből 600 román (69,0%), 147 magyar (16,9%) és 123 roma (14,1%).

A református templom – Foto: Diaszpora.ro

Orbán Balázs 1868-ban Székelyföld leírása című könyvében így ír a faluról: „Keczén alól Hadrév (Hiderevu oláhul) következik, mely helység ily nevét onnan nyerte, hogy régen a hadak réve volt ottan; vagyis oly hely, hol a hadak a Maros és Aranyoson átszálltak. Sokan vannak, kik ezen hadátszállást még a magyarok bejötte idejére viszik fel, midőn Tuhutum vezér Erdélyt elfoglaló hadsergét itt szállitá át a két testvér-folyamon; mert Hadrév a Maros és Aranyos völgyének egybetalálkozásánál fekszik, még pedig igen regényesen. Hajdan e falut a hirneves Hadrév család birta, mely család 1435-ben már előfordul. 1574-ben Apafi György birja, 1588. jul. 17-én a Décsei András curiája közelében Hadréven levő udvarházat, ugyanott egy ház jobbágyot és pisztráng fészek nevű halastót, valamint Kereszturon 2 és Keczén 2 ház jobbágyot Gerendi Pál kolozsvári Trausner Litteráti Lukácsnak engedte át Báthori Zsigmond beleegyezésével. 1597-ben Apafi Miklós hadrévi és keczei részét Báthori Zsigmondnak engedi át, ennek etédi jószágáért. Jelenleg a Szilvási és Miksa család a főbirtokos ott. Hadrévet unitárius hiten levő magyarok lakták még a 16. század végén, ma már népe a birtokosok kivételével oláh. Hadrévnél olvad egybe az Aranyos tere a Maroséval; itt közeledik egymáshoz a két testvér-folyó egymással egyesülendő. Hadrév az egybeszögellő két völgy közti szőlőkoszorús hegyfoknak éppen aljában fekszik; szembe vele az Aranyos jobb oldali partmagaslatán, meglepő-szépen fekvő Gerend tünik fel.”

1993 szeptemberében etnikai zavargások színhelye volt a község, egy román férfi meggyilkolása után a falusiak felgyújtották a helyi cigányok házait és hármat megöltek közülük. A kivonult rendőrségnek nem sikerült helyreállítania a rendet, a kárfvallott cigányok hónapokig nem térhettek vissza otthonukba. Az ügy a strasbourgi Emberjogi Bíróság elé került, mely megállapította, hogy a román állam súlyosan sértette a romák jogait. 2005-ben megnyitotta kapuit a falu határában egy használt elektronikus gépekkel kereskedő cég. Ezzel a munkanélküliségi ráta is csökkent pár százalékkal. Szintén 2005-ben az Európai Unió és a román állam segítségével ivóvíz-hálózatot alakítottak ki.

A második világháború vége felé, a románok átállása után [1944. augusztus 23.] a Maros vonalán alakított ki védvonalat a magyar és a német haderő. Az akkor történt hadi eseményeket gyűjtőnéven tordai csataként tartja nyilván a hadtörténet. Hadrév ekkor is véres események egyik színhelye volt.

Rapai István írja: „a tordai csatához szólnék [1944. szeptember 15./ október 7.], apósom ott sebesült meg és kérésére felkerestük a helyet. Jó tíz évvel ezelőtt történt [?], felmentünk a hegygerincre, lábunk alatt Torda, és visszaemlékezett hol voltak az állások, honnan kapták a tüzérségi tüzet, jöttek a tankok, hetekig kitartottak. Ahogy lendületesen mondja a történteket megszólal mögöttünk egy hang és kiegészíti a történteket- karba tett kézzel nézi a tájat, bemutatkozik, [?] vezérkari százados volt és végigharcolta ezt a frontot. Apósom aknaszilánktól sebesült, túlélte, de volt szilánk, amit végig testében hordott, olyan is volt, amelyet kilencvenéves korában fedeztek fel. Lám, mi minden emlék kerül elő ebben a ’játékban’. Édesapámék Kolozsvárt három napon át operálták a tordai sebesülteket.

Charta XXI./ Szommer Katalin, Rapai István, Wikipédia

Címkép: Hadrév nagytotál – Fotó: Wikipédia

Élő Székelyföld Munkacsoport

Hadak útján – Történetek a tordai csatáról

Kékkői László – Tűzözön

Az Aranyos-kanyar ádáz csatái

A tordai csata

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.