CHARTA XXI. – DEDRÁDSZÉPLAK – KiMitTud (40.)

Románul Goreni, németül Ungarisch Zepling, falu Maros megyében, Erdélyben. Közigazgatásilag Bátos községhez tartozik. Szászrégentől 10 km-re északnyugatra fekszik, a Lúc bal partján, Maros megye északi részén. Árpád-kori település. Nevét 1228-ban Sceplak néven említették először 1319-ben p. Sceplak, 1333–1334-ben Scyplak, 1393-ban Sceplak, 1508-ban Zeplak, 1587-ben Zeplak, 1733-ban éa 1808 Széplak, 1913-ban Dedrádszéplak néven írták.

II. András királyunk a széplaki uradalmat a Gertrúd királyné megölésében részes Kacsics nemzetségbeli Simon bántól elkobozta (1217 körül), és 1228-ban Tomaj nemzetségbeli. Dénes tárnokmesternek adta tartozékaival együtt, és ugyanakkor határát is leíratta. Az uradalom ekkor felöleli Disznajó, Erdőszakál, Bátos, Széplak, Dedrád (németül Zepling = Széplak), Vajola, Monor, Kissajó és a mögöttes hegyvidék területét. A határjárásban szomszédos faluként Magyaró, Vécs, Lövér; határos birtokosként Dénes mester (régeni uradalom), Bana ispán (Szentesháza), István fia János, Imre (Újfalu), Kökényes (Ludvégfalva, Péntek) és Demeter (Paszmos) településeket említették. 1319-ben a régeni uradalom része volt; ekkor Losonci Dénes fia Dénes fiainak osztozásakor Istvánnak jutott. 1333-ban neve szerepel a pápai tizedjegyzékben is, mely szerint önálló római-katolikus plébánia volt. Később, a reformáció idején lakossága felvette a református vallást. Papja ekkor 6 régi báni pápai tizedet fizetett (Gy 3: 373). Birtokosai ekkor a Tomaj nemzetségbeli Bánffy, Losonczi, Galaczi, Széplaki Erdős, Kajtor, Szabó, Nagy és Kis, és Széplaki családok voltak. 1470-ben egy feljegyzés szerint Kopa Tamás malomhelyet kapott itt a Losoncziaktól, hogy malmot építsen a Luc(z) folyócskán. 1501-ben ugyancsak egy feljegyzés emlékezik meg arról, hogy Széplaki Kajtor Gergely vajdai ember a besztercei apácákat beiktatta. 1508-ban Újbudai Szabó Lázár Széplak egészbirtok nyolcadrészét 27 Ft-on zálogba adta Széplaki Kis Jánosnak és Búzai Bartos Györgyné: Jusztinának.

A reformáció idején lakossága felvette a református vallást. Temploma a középkorban épült, 1890-ben jelentős mértékben átalakították.

A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Tekei járásához tartozott.


1910-ben 693 lakosa volt, ebből 393 magyar, 292 román, 2 német, 6 cigány. 2002-ben 690 lakosából 363 román, 219 magyar, 108 cigány volt. Lakosságának mindenkori alapfoglalkozása a földművelés és az állattenyésztés volt.

Gazdaságának helyzetéről, nagyságáról képet alkothatunk egy 19. század végi mezőgazdasági statisztikai kimutatásból, amely szerint 1897-ben a falu mezőgazdasági területe 1631 kat. hold volt: 1195 hold szántó, 68 hold kert, 242 hold rét, 9 hold szőlő, 18 hold erdő, 99 hold nem termő terület. Igásállatállománya 18 ló-, 15 ökör- és 40 tehénfogatból állt.

A református templom egy archív felvételen – Forrás: Megszentelt kövek

Vegyes lakosságú település. Lakossága számarányát tekintve az utóbbi évtizedekig a magyar lakosság volt túlsúlyban. Egykori népszámlálási adatok alapján képet alkothatunk a falu népességéről, nemek szerinti és társadalmi megoszlásáról, nemzetiségi összetételéről. A Pragmatica Sanctio korában (1720-21) Széplakon 8 jobbágyot, 14 zsellért és 10 más családot írtak össze. A hat évtizeddel később végzett összeírás már részletesebb adatokat tartalmaz a lakosság számát, nemek és társadalmi megoszlását illetően. Az 1784-87-es népszámlálás szerint Széplakon 85 házban 96 család, 484 személy lakott. Nemek szerinti megoszlásuk: 247 férfi, 237 nő. A férfiak foglalkozás szerint így oszlottak meg: pap 1, nemes 59, paraszt 45, ezeknek örökösei 33, zsellér 42, egyéb 10; az 1 és 12 év közti gyermekek száma 46, míg a 13 és 17 éveseké 11 volt. A későbbi években (1850, 1910, 1930, 1941, 1992) végzett népszámlálások adatai már tartalmazzák a lakosság etnikai, egyesek a felekezeti megoszlását is.

Források

Györffy György: Kolozs vármegye; Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.; Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár, Római Katolikus Érsekség, 2000; Wikipédia.

Címkép és a szövegközi felvételek a református templomot ábrázolják – Fotó: Reformatus.ro

Charta XXI./ Simó Márton

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.