CHARTA XXI. – LECSMÉR – KiMitTud (37.)

Neve románul Leşmir, település Romániában, a Partiumban, a mai Szilágy megyében. Szilágysomlyótól nyugatra, a Berettyó közelében, Somály, Porc, Kémer és Ipp közt helyezkedik el. Trianon előtt Kraszna vármegye, illetve a második bécsi döntést követően 1940 és 1944 között Magyarország része volt.

Nevének változatai: Nezmer 1213, Lechmer 1318, Oláh Lechijmer, Lechymer 1423, Lethmer 1460, Kyslechmer 1493. Lychmijr 1496, Letsmér 1533, Lechmijr 1553, Leczmer 1605, Lecmer 1692. Hajdan Necsmérnek írták. A szókezdő „l” é „n” gyakran fölcserélődik, nyilvánvaló példák: Nándorfehérvárt Lándorfehérvárnak írják és nevezik a XVI. században; a régi Sopron vármegyében található Ligvánd Nigvánd, a gömörmegyei Lenke Nenke volt hajdan, s Nadánynak írták a békésmegyei Ladányt, a mai Körösladányt.

A fennmaradt monda szerint Lecsmér lakossága a Várdombról leste az ellenséget; e szerint a népi etimológia azt tartja, hogy a község neve ’les-mér’-ből ered, holott az ószláv személynév. 1213-ban, Kügy mostoha testvérének, Herbortnak adja a Bályok nevű földön fekvő részének Nezmer felé néző felét. Jakab prépost és váradi jegyző 1318-ban kelt levele szerint Lechmeri Jakab fia, Péter, három nemesi házhelyet, minden tartozékaival együtt, tizenöt márkáért elad Kencsei Mór fiának, Miklósnak (N. filius M. de Kenchey). Mind a három házhely az atyjáé, a Jakabé volt, azok a krasznavármegyei Lechmeren a Berettyó folyó mellett (juxta fluvium Berukyo) Dédács (Dedach) és Széplak (Sceplok) felé feküdtek. A XIV. században a Kusalyi Jakcsiakkal találkozunk, a kiket lechméri birtokukba 1410-ben iktatnak be, 1412-ben Jánost, Lászlót és Dénest, 1423-ban a váradi káptalan Zsigmond király parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának tisztelendő Dénesnek Lechymer és Oláh Lechymer birtokába ellentmondás nélkül beiktatja György másik fiát Jánost, ennék nejét Annát, meg fiait: Lászlót és Györgyöt, amiből az is kitűnik, hogy kettős falu volt egykor.

1847-ben 320 lakosa volt, 1910-ben pedig 474 lakost számoltak itt össze, melyből 383 volt a magyar, 91 román volt. Napjainkban a 425 főből 373 magyar (2017).

Charta XXI./ Suzana Guoth, Wikipédia

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.