CHARTA XXI. – UNGHOSSZÚMEZŐ – KiMitTud (30.)

Neve ukránul Довге Поле (Dovhe Pole) oroszul Долгое Поле, az Ungvári járásban található. Hányatott sorsú település: 1919-ig az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, azon belül Magyarországhoz, 1919 után Csehszlovákiához, 1938-tól 1945-ig ismét Magyarországhoz, 1945-től a Szovjetunió Oroszországi Szocialista Köztársaságához csatolták, 1991-től Ukrajna része.

Először a 14. században említik. A feljegyzések alapján magyarok lakták, egészen a 18. századig, amikor ruszin (rutén) bevándorlók telepedtek le.

A csehszlovák időben már nem volt magyar tannyelvű iskolája, ekkor ukrán népiskola működött két osztállyal. 1944 után sem nyitottak magyar iskolát, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a helyi magyarság asszimilálódjék. 1910 -ben 413, 1944-ben 518, 2001-ben 594 helyi lakost írtak össze.

Szent Illés görögkeleti templom

A Centropa Alapítvány az oral history módszerével készített interjúkat zsidó családok életútjáról, és köztük megtalálható egy itteni magyar zsidó család élettörténete is, amelyet Ella Levickaja jegyzett (2003). A megszólaló, Moszkovics Iván, akkor az ungvári zsidó hitközség elnöke, aki 1945-ben tért vissza egy koncentrációs táborból. „A nagyszüleim anyai ágon Unghosszúmező faluban laktak Ungvár körzetében. Nagyapám Unghosszúmezőn született. (…), amely kicsi település volt. [A zsidók] tették ki lakosságának harmadát. (…) Főleg magyarul és ukránul beszéltek az emberek. A zsidók és nem zsidók közötti kapcsolat barátságos, jószomszédi volt. 1938 előtt semmiféle antiszemita megnyilvánulás nem fordult elő. A különbség az emberek között annyiból állt, hogy a zsidók szombaton nem dolgoztak, a nem zsidók meg vasárnap. És az ünnepeik is mások voltak a zsidóknak meg a nem zsidóknak. A többi napon mindenki dolgozott a földeken. (…) Otthon magyarul vagy jiddisül beszéltünk. Egyformán jól beszélem ezt a két nyelvet. Miután Kárpátalját Csehszlovákiának adták át, a cseh nyelvet vezették be. A gyerekeknek könnyen ment, de a szülőknek akadt gondjuk az elsajátításával. Mi, Kárpátalja régi lakói, szinte mindannyian folyékonyan tudunk beszélni négy-öt nyelven.”

Charta XXI./ Szommer Katalin, Centropa Alapítvány

Címképen a régi görögkeleti és az új görög katolikus templom

Élő Székelyföld Munkacsoport

Moszkovics Iván életútja és a helyi zsidó közösség a 20. században

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.