A 2019-es esztendőben az érdeklődés a szarvasmarhatartó gazdák felé fordult. Bányász József (Gyergyóújfalu) és Tóth Árpád (Jásfalva) gazdaságát látogatva – a mintegy negyven megismert porta közül, amelyet különböző rendezvények és a Bánja-e a székely? riportsorozat készítése folyamán kereshettek fel – úgy döntöttek, hogy ez alkalommal ők lesznek a kiszemeltek.

Az Élő Székelyföld Munkacsoport és Egyesület aktivistái elmondták, hogy egyáltalán nem volt könnyű ez a döntés, hiszen a változó életforma dacára is számos jó példát látni falvainkban.

Civilek lelkes csoportja 2016-ban határozta el, hogy figyelemmel követi kiemelkedő személyiségek életútját, akik személyes példájukkal járultak hozzá a közösségi értékteremtéshez – vidéki vagy városi környezetben –, illetve azt is, hogy fiatalokként kik kezdeményeztek mintaértékű életmódot, amely saját maguk és családjuk számára a hagyományos szakmák gyakorlása révén biztosítja a megélhetést, de egyúttal követhető példával is szolgál falusi miliőben. Ily módon ismerték el jelképesen id. Szávai Márton (Énlaka) tanító, Bálint Mózes (Székelyudvarhely) művezető és Balázs Ferenc (Székelyudvarhely) pedagógus, fotográfus, öregcserkész fél évszázadnál is hosszabb, a nyugdíjas évekre is kiterjedő munkáját, valamint Bancsi-Rigó István (Homoródszentmárton) és Lőrincz Árpád kertészek tevékenységét.

A címképen a két díjazott: Bányász József és Tóth Árpád

Farkas Antal felvételei

ÍRÁSUNK A TOVÁBBIAKBAN FRISSÜL!

Élő Székelyföld Munkacsoport