CHARTA XXI. – MAGYARKECEL – KiMitTud (26.)

Neve románul: Meseșenii de Jos, falu Romániában, Szilágy megyében. Katolikus templomát 1498-ban kezdték el építeni, amely elkészült és egészen a mai napig teljes épségében megmaradt. Alapítója a nagyműveltségű Geréb László, római katolikus püspök, akinek itt birtoka volt. A templom rajta van Szilágy megye műemlékeinek listáján.

A település hívei 1567-ben áttértek a református vallásra, és a templom, a gyülekezettel együtt reformátussá vált. A katolikus emlékei, így a befalazott gótikus sekrestyeajtó, a szentségtartó fülke, valamint a szentély hálóboltozata, a templom átalakítása után is érintetlenül megmaradt. A hajó 1920-ig kazettás famennyezettel rendelkezett, de miután leszakadt, fehérre meszelték. Szószéke téglából készült, olajfestékkel vonták be. A karzat mellvédjén két emléktábla látható, az 1914-ben és 1940-1944 között elesett hősök emlékét őrzi.

Magyarkecel madártávlatból – részlet – Fot: Eloerdely.ro

Érdekesség, hogy a 17.-18. századfordulón fából épült harangtornyot nem a templomhoz építették hozzá, hanem melléje. A 18 méter magas fatornyot többször átalakították. Az egyik gerendáján az 1775-ös évszám szerepel.

Sok muzeális értékű szakrális emléket őriznek: egy 1626-ból származó művészi kidolgozású ezüstkelyhet; 1713-ban készült oltárterítőt (az oltár terítői közül a legértékesebb egy török eredetű, amelyik a 17. század elejéről származik; 1747 óta vezetett matrikákat.

A templomban látható gróf Teleki Lajos címere, aki mentora volt a helybeli egyháznak.

A Teleki család címere

Minden évben kiadnak egy református kalendáriumot, amelyet valamilyen jellegzetes motívummal díszítenek, például egy régi templomi kazettával, régi egyházkerületi iratokkal, Lórántffy Zsuzsanna valamilyen terítőmintájával. A 2018-as naptáron például a magyarkeceli harangláb látható.

Az egyik kalendáriumban dr. Pálfi József várad-réti lelkésznek, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorának van egy nagyon jó írása az egyházfegyelemről, egy terjedelmesebb dolgozatból kiemeltek ki egy rész, hogy milyen különböző bűnök, szabálysértések, kihágások jelentek meg a korábbi egyházközségi jegyzőkönyvekben (hamis eskü, káromkodás, paráznaság, iszákosság, gyilkosság stb.), és milyen büntetéseket osztottak ki ezek miatt.

Az Erdélyi Napló egy korábbi számában arról olvashatunk, milyen nagy elnyomással sújtották a kommunizmus évei alatt az egyházakat. „A Partiumban sokan törekedtek a kommunizmus által elnyomott, kisemmizett vallási élet megújítására. Visky Ferenc magyarkeceli református lelkész hitéletet újító törekvésekkel foglalkozó szervezetét 1948-ban betiltották, amely ezután mozgalomként élt tovább, s 1956-ban a Szekuritáté látókörébe került. Három csoportban tartóztatták le az egyházi élet aktivistáit (…)”

A magyarkeceli reformátusoknak Magyarországon van egy testvérgyülekezete, mégpedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyecsed falu reformátusaival.

Magyarkecel község általános iskolájában kétnyelvű oktatás folyik.

1553-ban a település népessége 250 lélek volt. 1890-ben 865, ebből 453 magyar. 2002-ben 706, ebből 359 (50,8%) magyar, 306 (43,3%) román, 41 (5,8%) cigány.

Charta XXI./ Suzana Guorth, ill. Wikipédia

Élő Székelyföld Munkacsoport

A magyarkeceli református templom

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.