CHARTA XXI. – ÖRDÖNGÖSFÜZES – KiMitTud (22.)

Románul Fizeșu Gherlii, falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja, Szamosújvártól 6 kilométerre keletre, a Mezőség északi részén fekszik. Füzes nevét fűzfái után, ördöngös nevét veszedelmes, lápos, mocsaras helyen való fekvése után kapta.Trianon előtt Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott.

Árpád-kori település. Nevét már 1173-76, illetve 1230-ban említették az oklevelek Fizesteleke, 1235 -ben pedig p. Fizestelek néven. Ősi temploma 1176–1196 körül épült. Füzest még III. Béla király adta a Wass család őseinek: Lob és Tamás testvéreknek, és az adományt Béla herceg 1230-ban meg is erősítette Lob Chama részére. 1354-ben vitás volt Szék városa és a Szentegyediek között. 1456-1457-ben Fyzes néven, Bálványos-vár tartozékaként és a Bánfiak itteni birtokát említették az oklevelek, 1458-ban Mátyás király Vingárdi Geréb Jánosnak, Erdély alkormányzójának adományozta. 1463-ban a Bánffyak és a Várdaiak birtokába került. 1467-ben azonban Mátyás király a Bánffyak hűtlensége miatt a nagyváradi püspökségnek adományozza. 1486-ban egy fennmaradt oklevélben Fwzyesthelek-i Mihályné: Márta is említve volt. 1601-ben Csáky István erdélyi kapitány az erdélyi rendek jóváhagyásával az eddig Szamosujvárhoz tartozó birtokot, melyet Hiály vajdától kapott, Kereszturi Kristóf özvegyének Körösi Ilonának és leányának, Katalinnak, Kornis Boldizsár özvegyének adta cserébe ezek györgyfalvi, patai és több más részbirtokaikért, melyet ők még Báthory Zsigmontól kaptak. 1606-ig volt Kornis Boldizsár birtoka, ekkor tőle, mint Szamosujvárhoz tartozó fiskális birtokot, visszavették, 1607-ben azonban Rákóczi Zsigmond fejedelem neki visszaadni rendelte el a birtokot, majd 1608-ban Báthory Gábor fejedelem azt Kornis Boldizsárnak adományozta. 1637-ben Füzest I. Rákóczi György birtokaként említik. 1694-ben nagyrészt kincstári birtok.

További névváltozatai: 1587-ben Fewszes, 1637-ben Füzes, 1733-ban Eördöngös-Füzes, 1808-ban Füzes (Ördöngös-), 1888-ban Ördöngös-Füzes (Fizes), 1913-ban Ördöngösfüzes.

1850-ben 2734 lakosából 1930 román, 713 magyar, 12 zsidó és 74 cigány. 1910-ben az 1633 lakosból 965 magyar, 667 román volt. Ebből 665 görögkatolikus, 905 református. 1992-ben a nemzetiségi összetétel a következőképpen alakult: 1526 román, 704 magyar és 388 cigány. Jelenleg 1311-en élnek a faluban (2017).

A mezőségi magyar népzene egyik legjellegzetesebb faluja, Kallós Zoltán emelte be a magyar népzenei köztudatba.

Charta XXI./ Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna, ill. Virt László

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.