Neve románul Dâmbău, németül:Hügeldorf falu Maros megyében, Erdélyben. Közigazgatásilag Ádámos községhez tartozik Néveredetét tekintve a „dombó” kifejezés nagy valószínűséggel a szláv „dobovo” szóból származik. Mintegy 330 m-es tengerszint feletti magasságban fekszik, Dicsőszentmártontól 5 km-re délnyugatra található, áthalad rajta a 107-es megyei út.
A szájhagyomány szerint eredetileg Dombó nem a jelenlegi helyén, hanem a nyugatabbra eső Királyfalva felőli völgyben, a Nyergesek és a Hangás nevű domboktól körülvett völgyben volt. A második tatárbetörés alkalmával (1650 körül) a falut felégették és utána ebben, a megtelepedésre alkalmasabb völgyben épült fel. Azt a völgyet, ahol a falu újrépült Kisdombónak nevezték el.
1278-ban jelentkezik először az okiratokban Dumbo pataka néven. 1347-ben Dombow, 1348-ban és 1465-ben Dombo formában szerepel. 1332-ben plébániatemploma van, papja, Jakab a pápai tizedjegyzék szerint 26 régi banálist fizet, 1333-ban Simon pap 6 régi banálist, 1335-ben Albert pap 1 garast, majd ismét 5 régi banálist. 1543-ban is szerepel a dombói plébános az okiratokban.
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején reformátussá lett, majd továbblépve unitárius hitre tért át a templommal együtt. A XVIII. század óta unitárius anyaegyháza van.
Ma az 1018 lakosból 508 magyar, 403 román, 3 német és 4 cigány.
Itt született 1886. augusztus 20-án Ütő Lajos unitárius lelkész, egyházi író, lapszerkesztő. Ugyancsak Küküllődombó szülötte Hunyadi László (1933). szobrászművész, a Magyar Művészeti Akademia tagja (2005), számos ötvösmunka és székelyföldi köztéri szobor alkotója. Illetve Miklós Zoltán István muzeológus-néprajzkutató, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója (1980).
Charta XXI./Élő Székelyföld Munkacsoport
