CHARTA XXI. – GICE – KiMitTud (19.)

Szlovákul Hucín, község a mai Szlovákia Besztercebányai-kerületének Nagyrőcei járásában. Nagyrőcétől 20 kilométerre délkeletre, a Murány folyó bal partján fekszik. Korábban Gömör-Kishont vármegye része volt.

1327-ben említik Gyuche néven, 1418-ban már Gyche alakban fordul elő. Előbb a Giczey-család volt a birtokosa, később az Orosz-, majd a Diószeghy-, a Hámos-, a Fáy-, és a Czékus-családok. A XVIII. század második felében itt készítették a híres “giczei pipákat”, de a falu lakosai foglalkoztak mezőgazdasággal, mészégetéssel és fazekassággal is.

A református templom – Fotó: Szeder László

A XVIII. század végén Vályi András így ír róla: „Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai Fáy, és több Urak, lakosai katolikusok, de több reformátusok, fekszik Süvethének szomszédságában, mellynek filiája, Pelsőtztöl fél mértföldnyire, Jolsvához pedig két órányira, lakosai nevezetes fejér pípákat, és jó tserép edényeket készítenek. Földgye jó, legelője elég, fája mind a’ két féle, malma helyben, piatzozásai közel, gyümöltsös kerttyei a’ házaknál, szenet, és meszet is égetnek, ’s mivel a’ vas hámoroknak szomszédságában vannak, el is adhattyák, első Osztálybéli.”

Petőfi-emlékmű – Fotó: Szeder László

Református templomát 1530 körül építették, ám annak alapjai még a XIV. századból származnak, először a XVII. majd a XIX. század elején újították. A községben több kastély is épült, melyek közül kettő maradt fenn.

1871 és 1889 között Fáy Gusztáv a vármegye alispánja volt. A család kastélya ma iskolaként és kultúrházként működik. A község birtokosai voltak még a Diószeghy és Orosz családok.

Fáy Gusztáv főispán

1910-ben 530-an, túlnyomórészt magyarok lakták. 1980-ban a 704 főből 388 magyar (55,1%), 1991-ben 745 lakosból 389 magyar (52,2 %). 2001-ben 781 lakosából 391 cigány, 207 magyar és 149 szlovák. 2011-ben 877 lakosából 391 cigány, 235 szlovák és 167 magyar. Jelenleg 934 lakos él itt (2017). Ma alsó tagozatos magyar tanítási nyelvű alapiskola működik a községben.

A Fáy-család címere

Az Abaúj vármegyéből származó fáji Fáy család az oklevelekben igazolható legrégibb magyar nemes családok egyike. Őse Rugacs, aki állítólag székely származású vitéz volt, és a Szentföldön esett el II. András oldalán (1217-ben). A Fáy-család különböző generációi, minekutána több településen is birtokosok voltak a Felvidéken, több községhez és városhoz, illetve házasságok révén Nagy-Magyarország különböző vidékein, így a fővárosokban, Pozsonyban és Pesten is működtek. Ebből a főúri nemzetségből mindenképp megemlítendő itt néhány kiemelkedő egyéniség.

Fáy Gusztáv főispán

Fáy Gusztáv főispán 1814-ben született. 1836-ban táblabíróvá nevezték ki Gömör megyében, majd 1839-ben a putnoki járás szolgabírója, 1842-ben főszolgabíró, 1845-ben pedig másodalispán lett, és az maradt a szabadságharc alatt is. A szabadságharc után visszavonult birtokára, ahol gazdaságának és családjának élt. 1861-ben a rima-szécsi kerület országos képviselőjévé választották, 1867-ben pedig Gömör vármegye alispánja lett. 1872-ben főispánná nevezték ki, 1886-ban ünnepelte tisztviselői állásra lépésének ötvenedik évfordulóját. 1889 végén főispán állásától megvált, utána Gömör vármegyében, nyustyai birtokán élt. 1895-ben hunyt el.

Fáy András

Író, a magyar reformkorszak irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legmunkásabb tagja. Kohányon, Zemplén vármegyében született 1786. május 30-án, és Pesten halt meg 1864. július 26-án. Szülei Fáy László földbirtokos és Szemere Krisztina voltak, maguk is előkelő kálvinista magyar nemesi családok ivadékai. Ő volt a Pesti Hazai Első Takarékpénztár megalakításának ötletadója is.

Fáy István

Fáy István gróf, a máltai rend lovagja, 1809-ben született Sopron vármegyében, és 1862-ben halt meg. Szenvedélyesen szerette a zenét és vagyonának nagy részét e szenvedélye kielégítésére fordította. Széles propagandát csinált a mágnási körökben a hazai művészetnek. Sokat utazott külföldön. Szoros barátságban állt Liszt, Thalberg, Dreyschock és más virtuóz zenészekkel. Itthon pedig Erkel Ferenc, Doppler, Császár, Thern, Szénfy, s más magyar zeneköltőkkel is folytonos érintkezésben állott. Az 1850-es években mint író is sokat szerepelt, érdekes és tanulságos hírlapi cikkeket közölvén a magyar zene múltjából s a magyar zenét érdeklő aktuális kérdéseket is megvilágítva. Alapos képzettséggel bírt a zenében s zeneszerzéssel is sokat foglalkozott. Ő volt az első, ki Régi magyar zene gyöngyei címen több füzetet adott ki zongorára két és négy kézre átírva Lavotta, Csermák, Bihari, Ruzicska, s mások hátrahagyott műveiből. Nagy improvizátor hírében is állott.

Fáy Szeréna

A Nemzeti Színház tagja volt. Erdőhegyen, Arad vármegyében 1865. december 24-én. Budapesten a színiképezdében tanult (1878-1881). Drámai tehetsége már itt annyira feltűnt, hogy amint iskoláit elvégezte, rögtön szerződtették a Nemzeti Színházhoz. Tragikai és drámai szerepköre volt. 1934. január 27-én hunyt el Budapesten.

A címképen a református templom látható az országzászlóval (a fotó egy 1942-ben készített képeslapról való).

Charta XXI./ Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna, ill. Pallas Nagy Lexikona, Wikipédia

Élő Székelyföld Munkacsoport

Első világháborús emlékmű – Fotó: Szeder László

A község honlapja – szlovák és angol nyelven

Szlovákiai Magyar Adatbank

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.