CHARTA XXI. – NAGYCÉTÉNY – KiMitTud (17.)

Szlovákul Veľký Cetín, németül Großzitin, község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Nemes- és Nagycétény egyesítésével jött létre. Nyitrától 12 km-re délkeletre, a Dunamenti-alföldön, pontosabban a Zsitvamenti dombvidéken fekszik. A Nyitra folyó partján, ahol a Kádánka patak belé ömlik. A Zoboralja régió része.

Nyelvjárásilag a palóc nyelvterülethez sorolják, vagy legalábbis annak hatása alatt lévőnek. Az egykor összefüggő magyar nyelvterület (verebélyi félsziget) kéri nyúlványának része volt. Ma a magyar nyelv szempontjából a Nyitra alatti fél-, vagy már csak nyelvsziget része (nyugati palóc nyelvjáráscsoport.

Szinkovich Jenő (1887-?) végzett itt nyelvészeti kutatást a 20. század elején. Egy állítólag 1905-1908 körül gyűjtött cédulás kéziratanyagában, melyet az Új Magyar Tájszótár is felhasznált, Berencs, Nyitranagykér és Nemespann mellett nagycétényi tájszavak is szerepelnek. A falu nyelvjárásáról cikk jelent meg a nyitrai piarista főgimnázium 1910-es értesítőjében. 1969-ben is történt egy következő nyelvjárási gyűjtés a faluban.

A viszonylag jól dokumentál helytörténetből itt kiemelünk pár fontos mozzanatot. 1239-ben “Cheten” alakban említik először. 1240-ben a “Cetun” folyót említik. A zoborhegyi bencés apátság birtoka volt, majd a 16. századtól az esztergomi érsekségé, amely egyházi nemeseket telepített ide. 1530. szeptemberében az egész környékkel együtt a török betöréstől szenvedett súlyos károkat; az 1531-es Nyitra vármegyei portaösszeírás szerint közepesen érintett falu volt, összesen 33 portája égett le. Legrégebbi ismert pecsétjei 1741-ből és 1793-ből származnak. 1871-ben a Nyitrai királyi törvényszék Nyitrai királyi járásbírósága joghatósága alá tartozott. 1874-ben Simor János érsek 100 forintot adományozott az iskolára. 1876-ban a Nyitra völgyi településeket is árvíz sújtotta, a falu is károkat szenvedett. Erzsébet királyné (1837-1898) halála után a faluban 100 hársfát ültettek az emlékére.

Nagycétény 1920 után Csehszlovákiához került. Az 1939-es első bécsi döntést követően a komáromi tárgyalások során a magyar küldöttség Pozsony, Nyitra és Jolsva környékén több településen népszavazást javasolt (beleértve Nagycétényt is) a hovatartozás eldöntésére, ami azonban nem valósult meg. Az első bécsi döntés következtében a honvédség csak a kijelölt katonai határvonalig szállta meg a visszacsatolt területeket. Nagycétény csere útján való visszakerülése a tárgyalási javaslatok kezdetétől napirenden volt. Nyitra és Pozsony megyében Alsójattó, Kalász, Nagycétény, Nagyhind és Vága a magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság megegyezése következtében kerültek vissza, és váltak 1945-ig újra Magyarország, majd ezen belül Bars és Hont vármegye részévé.

Második világháborús emlékmű – Nagy János alkotása

A településnek a családnévanyag tanúsága ellenére az első ismert nyelvi és nemzetiségi adatok óta mindig hangsúlyos volt a magyar jellege.1900-ban 1595 lakosából 1517 magyar, 41 szlovák és 37 német anyanyelvű. 1910-ben 1686 főbő 1629 magyar, 46 szlovák és 11 német anyanyelvű. 1919-ben 1624 lakosából 1574 magyar, 47 csehszlovák (!), 2 német, 1 más nemzetiségű. 1930-ban 1749 lakosából 1302 magyar, 380 csehszlovák (!) és 67 egyéb nemzetiségű volt. 1941-ben 1963 lakosából 1945 magyar, 12 szlovák, 2 német és 4 egyéb. 1970-ben 2214 lakosából 1970 magyar, 228 szlovák, 7 cseh, 5 egyéb, 2 ismeretlen és 1-1 lengyel és ukrán-ruszin volt. 1980-ban 2058 lakosából 1734 magyar, 316 szlovák, 5 cseh, 2 lengyel és 1 orosz volt. 1991-ben 1841 lakosából 1544 magyar és 267 szlovák. 2001-ben 1724 lakosából 1374 magyar és 341 szlovák volt. 2011-ben 1604 lakosából 1108 magyar és 473 szlovák. Becsült lélekszáma 1582 (2017).

Címképen: a községi iskola – Fotó: Wikipédia

A Wikipédia nyomán, illetve Magyarország vármegyéi és városai. 1896–1914. Nyitra vármegye, 97-98.

https://www.google.com/maps/d/viewer?ll=48.098433865696094%2C24.270804016440252&z=6&mid=1jUvcZ1F6qdtIozwIYwQLpzRMTB2CumFK&fbclid=IwAR1txvXjN_kuXzaaBckA0NDCuio_xMlKZNAcVr4VAasknn8CZaOp_zfQZxo

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.