CHARTA XXI. – SZENTMÁTÉ – KiMitTud (6.)

Korábban Szászmáté, román neve Matei, németül: Mathesdorf, Mathiasdorf, szászul Matesdref, Matesdraf. Település Romániában, Beszterce-Naszód megyében. Községközpont, amelynek 733 lakosából 606 magyar (2011).

Szetmáté – Fotó: Mezoseg.eloerdely.ro/telepulesek/szentmate

Szentmáté területén az első ismert megtelepedők a Balkán-félszigetről jött Körös kultúra emberei voltak, Kr. e. 6000 után. Ők honosították meg itt a földművelést, az állattartást, a fazekasságot és a pattintott kőeszközök mellett a csiszolt kőeszközök készítését. Megemlítendő egy körte alakú idol és egy vasoxidból készült, a Cassiopeia csillagképet és egy X-et ábrázoló amulett.

Reormátus templombelső – FotÓó Țetcu Mircea Rareș

Talán már a Szeben vidéki szász telepítéssel egyszerre megindult Óradna, Beszterce és Királyi kerületbe a német és vallon nyelvű bevándorlók bejövetele pár Maros menti faluba is. Mivel szász jogrend alapján rendezkedtek be, a magyarok szászoknak nevezték őket.

A falu 1391-ben jelentkezik először a forrásokban Mathe néven. A szász szabadság csak a királyi birtokokon megtelepülőket illette, aki egyházi vagy magánbirtokon települt meg, az a földesúr fennhatósága alá tartozott. A német és vallon bevándorlókat gerébek vezették, akik az általuk alapított falvaknak nem egyszer a nevüket adták. A Szentmátéhoz közeli Szászmóric (a Moritz német személynév a római kori Mauritiusból származik), Kétel meg Szászencs is így kapott német eredetű nevet (létezik Kethel és Kethelsen, azaz Kethel fia germán családnév).

A gerébek megpróbáltak a királytól a Királyi kerületen kívül eső birtokot is szerezni, így aztán még a német telepesek felett is földesúri jogokat gyakoroltak. Egyik-másik elköltözött a faluból, átengedte a falut a lakosságnak. II. András király megígérte 1224-ben, hogy a hét szász székben nem adományoz földesúrnak birtokot, de kivételek visszavonhatatlanul már előtte is történtek. A geréb bíró, közigazgatási hatóság és katonai parancsnok volt egyszemélyben, tisztségét örökölte. Tisztsége összeforrt ingatlan vagyonával, amit eladhatott, zálogba vethetett. A közösség érdekeinek és a szász jognak engedelmeskednie kellett, ő is fizetett adót közösségével együtt. Meggazdagodni a Szászföld szélén gazdagodtak meg, birtokaikat nagyrészt német telepesekkel telepítették be, akik jobbágyok lettek, így a XIII. század második felében a Szászföldön kívül létrejött egy szász jobbágyosztály. Habár a szász székek közigazgatása és jogszolgáltatása a XIV. századra a király által kinevezett királybírák kezébe került. Szentmáté XVI.-XVII. századi szász lakossága így lett jobbágy.

A római katolikus templom – Fotó: Mek.oszk.hu

A 16. században a falu legfontosabb földesura a Kendi család, majd 1615-től a 19. századig a Hallerek. 1622-ben még létezett itt evangélikus egyházközség. Szász lakói a hadak 1661 és 1663 közti vonulásainak eshettek áldozatul.

A valaha szebb napokat is látott Haller-kastély – Fotó: Țetcu Mircea Rareș

Helyükre a Haller család 1702 körül telepített református magyarokat a két Küküllő vidékéről–például a ma Szeben megyei Darlacról–, és ugyancsak a 18. században költöztek be az első (görög-katolikus) román lakók is.

Címképen: a helyi református templom – Fotó: Țetcu Mircea Rareș 

Élő Székelyföld Munkacsoport

 

Szentmáté község elhelyezkedése a mai Besztece-Naszód megyében

Megszentelt kövek

A község román nyelvű honlapja

Gyülekezeti házat avattak a reformátusok

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.