CHARTA XXI – ABRUDBÁNYA – KiMitTud (4.)

Abrudbánya az Erdélyi-érchegység szívében, az Abrud patak völgyében fekszik. A nevéből is következtethetünk rá, hogy ez egy bányaváros, Verespatakkal együtt az erdélyi aranyművelés központja volt. Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz a városról, a XIII. századból származik.

Abrudbánya 1848 előtt

Az idők során a városnak többféle elnevezése ismert: Obruth, Onrudbania (1320), Zlathnyabánya, Abrudbánya civitas, Altenburg, Abrugybánya. Neve eredetileg latin – görög eredetű. A latin obrussa (próbakő) illetve a görög obruda (aranykiolvasztás) szóból származtatható.

Verespatak főtere a7 1849. évi események után (az 1850-es években készült rajzon)

Abrudbánya magyar emlékeinek felkeresésekor érdemes ellátogatni a református temetőbe is. Sajátos atmoszférájú sírkertről van szó, a domboldalon kanyargó ösvényen sétálva régi – olykor több száz éves – sírokat láthatunk.

A tragikus sorsú Abrudbánya életében május kilencedike gyásznap. Tavaly volt a 170. évfordulója annak a tömegmészárlásnak, amit a román felkelők a magyarok ellen hajtottak végre, amikor Erdélyben a Magyarország és Erdély uniója ellen fellázadt románok a pogrom ideje alatt nyolcezer körüli magyart gyilkoltak meg, ebből 1000 magyart Abrudabánya térségében.

Valószínűleg ennek a népirtásnak, és azt megelőzően 1784-ben egy felkelésnek köszönhetően, amikor a román parasztok a magyar lakosságot nagyrészt meggyilkolták, drasztikusan csökkent a magyar lakosság részaránya, megváltoztatva ezzel Abrudabánya és környékének etnikai összetételét. 1850-ben a város 4200 lakosából 3113 román és csak 691 volt magyar, 241 cigány és 130 német. 2002-ben 6195 lakosából 6080 volt román, 76 magyar, 33 cigány és 3 német.

Charta XXI/ Suzana Guoth

1850-ben 4200 lakosából 3113 román, 691 magyar, 241 cigány és 130 német volt. 1910-ben 7749 lakosából 6316 román, 1329 magyar és 35 német volt. 2002-ben 6195 lakosából 6080 román, 76 magyar, 33 cigány és 3 német volt. Napjainkban 3856 lakosa van, amelyből 29 magyar.

Élő Székelyföld Munkacsoport

Abrudbánya – Múlt és jelen

A mócvidéki Abrudbánya magyar főtere

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.