Garamvölgyi magyar kisközség, melynek nyomaira már a nyitrai káptalannak egy 1290-ben kelt bizonyságlevelében akadunk, amikor Aguch néven említik. Később Agh néven szerepel, és csak a XVII. században találkozunk az Aghó elnevezéssel, amikor a báró Amadé és a gróf Esterházy család a birtokosa. Breuner Ágost gróf örököseinek volt itt nagyobb birtoka.
Lakosainak száma 415, a kik nagyrészt reformátusok. Templomuk 1864-ben épült. A községnek a postája Nagymájas, távirója és vasúti állomása Zseliz (1896).
Nyírnek 298, Ágónak 388 lakosa volt, a múlt századforduló környékén túlnyomórészt magyarok éltek itt (1910).
A trianoni békeszerződésig Nyír és Ágó egyaránt Bars vármegye Lévai járásához tartozott. Az első bécsi döntés nyomán az akkor ismét Magyarországhoz került Ágó és Nyír községeket 1942-ben Ágónyír néven egyesítették, mai hivatalos magyar elnevezése a szlovák belügyminisztérium településlistája alapján Nyírágó. Szlovák neve Nýrovce. 2011-ben 563 lakosából 351 magyar és 198 szlovák. Lakosainak száma a legújabb adatok szerint 514 (2017).
Charta XXI/ Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna
Élő Székelyföld Munkacsoport
Az egykori Bars vármegye elhelyezkedése a mai Szlovákia területén
A település szlovák nyelvű honlapja
Az Ipolymenti régió szlovák nyelvű turisztikai honlapján olvasható vonatkozások a településről
eszm.ro 