CHARTA XXI – ABOSFALVA – KiMitTud (2.)

Neve románul Abuș, németül Abtsdorf, falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Mikefalva községhez tartozik. Neve az Árpád-korban Beznik volt, a település ekkor beznik nevű udvari kutyapecérek lakhelye volt. Nevét 1357-ben Obusfolua Beznik néven említették először a korabeli oklevelek. 1361-ben Obusfaolua, 1433-ban Abusfalwa, 1456-ban Abosfalwa néven írták.

Ezt írja róla az Egyetemes Magyar Encyclopaedia 1. (Pest, 1859) 213-214. o.: „oláhul Abus, falu Küküllömegye alsó kerületének gálfalvi járásában, Erdélyben, az 1854-es felosztás szerint a IV. vagy marosvásárhelyi kerület VI. (dicső-szentmártoni) járásához tartozik. Fekszik a Kis-Küküllő folyam jobb partján, a radnóthi posta-állomástól négy órányira, határszélei érintik Somostelke, Mikefalva s Déésfalva határait; lakosai magyarok és oláhok; a katholikusoknak és görög-egyesült hitüeknek plébániájuk (erdélyi szójárás szerint megyéjük) és egyházuk van, az unitáriusoknak pedig a déésfalvi parockiához tartozó imaházuk (oratórium). Innen Íratja magát a legelőkelőbb magyar fő-nemzetségek egyike, a Székely nemzetség. 1676. a történeti nevű Alvinczi Péter neje Székely Klára minden ötét illető ingó és ingatlan javait és birtokait férjének és örököseinek hagyományozza és adja, melyekbe az, abosfalvi Székely László ellenmondása mellett be is igtattatott; ugyanezen birtokokra nézve Alvinczi és neje 1677-ben I. Apaffi Mihálytól királyi jogot nyernek, s abba be is iktattatnak; később azonban ki tudja minő októl indíttatva, férjétől elválván s birtokaikat 1682. egymás között életökre kitérjedőleg elosztván, Abosfalván levő birtokát, melyet férje tetemes szerzésekkel nevelt, és azt számos más birtokainak törzsfejévé tette, viszont neki engedé át életéig visszaválthatatlanul, halála után pedig rokonai által 600 forint lefizetésével megválthatólag; végre 1685. Alvinczi Péter már ekkor mint itélőmester minden Erdélyben levő birtokaira királyi joggal egybekapcsolt új adományt kér, s Abosfalva birtokában magát újból megerősíti; 1770. e falu nagy részét a néhai gróf Eszterházi Dániel utódai bírták, bébirók lévén még gr. Bethlen Miklós özvegye gr. Csáki Katalin, gr. Mikes István özvegye, gr. Petki József; az 1821. úrbéri összeíráskor a gróf Eszterházy és imént említett nemzetségen kívül még mint birtokosok jönnek elő: Gyárfás Zsuzsámra özvegy Pásztohi Ferenczné, továbbá a Kakucsi, Ujfalvi, Balya, Szalánczi, Beregszászi, Zudor nemzetségek, és Nábrádi Dániel. Az 1831. felszámláláskor a lakosok száma volt 177, 1854. 261. A lakosok életmódja kevés földművelés, fában nagy szükségük van, kereskedésük sószállitás.”

Az Apor-család kastélya (1904)

1910-ben 460 lakosából 236 magyar, 207 román volt. Ebből 105 római katolikus, 113 református, 150 görögkeleti ortodox volt. 1920 előtt Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott. 1992-ben 358 lakosából 193 magyar, 138 román és 27 cigány volt. 2011-ben becsült lakossága 300, amelyből 138 magyar.

Charta XXI/ Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna 

Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája

Kastély Erdélyben – Abosfalva

Címképen: a romos Apor-kastély

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.