BÁNJA-E A SZÉKELY? (10.2.) – Egyenleg a kör bezárásakor – HOMORÓDSZENTMÁRTON

Kétségtelen, hogy a viszonylag terjedelmes és a települések arculatát kutató, felmutató riportsorozatunk homoródszentmártoni epizódjai hasznosak voltak. Egyrészt sikerült ráirányítani a figyelmet az értékekre, sikerült tudatosítanunk a helyiekben – vagy legalábbis emlékeztetnünk arra –, hogy mennyire fontos az esztétikum, az épített környezet, amely épp úgy hozzátartozik az identitásunkhoz, mint az anyanyelv, a vallás, a népszokások, a népdal és a népzene, s amely segít minket abban, hogy valóban otthonunk legyen ez a táj, amelyben élünk. Tizenkét, illetve tizenhárom településről van szó, hiszen Bükkfalvát is teljes értékű entitásként értelmeztük.

Idill az egyik abásfalvi vendégház udvarán

Kezdeményeztünk Abásfalván egy szakmai kerekasztalt, amelyre elhívtuk a szomszédos települések polgármestereit, lelkészeit, pedagógusait, vállalkozóit és civil aktivistáit. Ezt a találkozót 2019. szeptember 7-én tarthattuk László János és az ARKUM Alapítvány támogatásával a közbirtokosság székházában.

A riportsorozat hozadéka a két Homoród-mentén. Lehetséges pályák. Összegzés.

Egyértelművé vált, hogy Abásfalva és Homoródkeményfalva rendelkezik majdnem teljesen épen fennmaradt hagyományos településképpel, amely alkalmassá teszi arra ezt a két falut, hogy a Homoród-mente Torockója legyen. Érdemes megcélozni az UNESCO-védettséget.

László János mérnök-vállalkozó elmondta, hogy ide kell vonzani a továbbiakban olyan kötődéssel rendelkező embereket, akik hasonló gondolkodásúak, és nem kell őket különösebben meggyőzni arról, hogy értékesek ezek az ingatlanok, és helyi formák, anyagok használatával kell őket felújítani.

Mindenképp üdvözlendő az Ilona-völgye Közbirtokosság és az Abásfalváért Kulturális Egyesület hozzáállása, hiszen az általa megvásárolt házak egyike hamarosan új rendeltetést kap, és ennek a revitalizációját máris elkezdték.

Abásfalvi ház – Gyöngyössy János rajza (2016)

Molnár István reklámgrafikus, civil aktivista, abásfalvi lakos azt javasolta, hogy turisztikai és vidék-népszerűsítési célból jó lenne valamelyik faluban egy regionális, vagy akár országossá, nemzetközivé duzzasztható kulturális fesztivált létrehozni, amely a különböző művészeti ágak, a népzene, a néptánc, a kézművesség, a helyi termékek felmutatásával járulhatna hozzá a község és az abban élő közösségek fejlődéséhez.

Ehhez kapcsolódó elképzelés: a homoródszentpáli halastavak területén, vagy ahol alkalmas sík terület kínálkozik, jó lenne tartani évente egy alkalommal ilyen 2-3 napos programot, amelyben a régió népzenéjét, népi viseletét, étkezési kultúráját, gazdaságát mutatnák be a hely emberei, a helyi termelők és mások – a kör bővíthető.

Andorkó Attila felvétele

Néhai Szabó Árpád (1935-2010), korábbi unitárius püspök (Homoródszentpéter szülötte) a két Homoród-mentét Isten völgyének nevezte. Akár ez is jó név lehetne. SZÉP NAPOK ISTEN VÖLGYÉBEN vagy ISTEN VÖLGYE SZÉKELY FESZTIVÁL. Kifejezetten jót tenne, ha valaki kezdeményezné, hogy bekerülhessen a Guiness-rekordok könyvébe a program, azáltal, hogy itt gyűlt össze a legtöbb népviseletbe öltözött székely. Csak akkor úgy kellene beharangozni, hogy legalább a fesztivál egyik napján a vendégek öltözzenek viseletbe. A többi szabad program lehetne. Pénz és fantázia függvénye.

Jó érzés volt látni, hogy épp akkor zajlott egy szakszerű felújítás…

A megye is a szentmártoni elképzelések mellé áll

Biró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke felvetette, hogy a megyei tanács akár tíz százalékkal is tudná növelni azt az összeget, amellyel a községi költségvetéshez járul hozzá, abban az esetben, ha a polgármesteri hivatalok felvállalnák, hogy ezt a pénzt kizárólag a településkép megóvására, annak értéktudatosítására használnák fel konkrétan tárgyiasuló és látható formában. Érdemes ezt a kijelentést megfontolni. És érdemes a községek vezetésének is csatlakozniuk. Biztos, hogy megvan ennek a technikája, megoldják a pénzügyi szakemberek, ha a politikumtól erre megbízást kapnak. Így lehetne segíteni – a javaslattételen túl –, hogy illő kerítések, kapuk, tornácdíszek, kültéri burkolatok készüljenek, megfelelő nyílászárók és cserepek kerüljenek az új és a régi épületekre. Sőt, az ilyen célirányosan hasznosítható összegek pályázati és egyéb forrásokból is növelhetők, hogy a végeredmény még látványosabb legyen. Ebben az esetben az építkezők és a helyi vezetés közt nem származnának konfliktusok a kivitelezések esztétikai elvárásai miatt és a törvényesség is érvényesülne. Az ilyen szintű hagyományőrzés hosszabb távon pozitív eredményeket hozhatna, amelyek jótékonyan sugároznak ki más irányokba is.

Bíró Barna Botond, a Hargita Megyei Tanács alelnöke a Zeteváralján szervezett harmadik találkozón (2019 áprilisában)

Az Élő Székelyföld Egyesület és Munkacsoport mindehhez úgy kíván hozzájárulni, hogy településkép-védelmi táblákat készíttet és helyez ki. Ezeken az eszközökön röviden közlik, hogy melyek az illető helység építészeti értékei, hogyan kell és érdemes azokat védeni és megtartani, jobb oldalon negatív példákat, bal oldalon pedig követendő megoldásokat mutatva fel a Gyöngyössy János mérnök-történeti grafikus által rajzolt ábrákon.

A tájékoztató tábla abásfalvi változata – tervezet

Minden kihelyezett tábla alján jeleznék, hogy ezt a programot támogatja a megyei tanács, a helyi önkormányzat és az építésfelügyelet. Ugyanakkor felsorolnák azokat az építészeket, építészirodákat, kivitelezőket, építőanyag- és gépészeti-eszköz-, nyílászáró-forgalmazókat, amelyek – azáltal, hogy itt fizetett reklámhelyet vásárolnak – helyi szinten részt vesznek a kivitelezésekben, képesek és hajlandók a településkép megfelelő esztétika mentén való alakítására, hiszen az számukra üzlet, s ha valóban időtálló és kiemelkedő értéket teremthetnek, az mindenki számára öröm. Egy-egy ilyen tábla egy évig lenne „érvényes”, hiszen – ábrázolva a pozitív és a negatív példákat, amelyek feltehetően nem az adott helyen, hanem egy távoli településen lennének – kiértékelnék az eltelt időszakot és frissítenék a szereplő információkat.

Miközben jártuk a környéket, a szomszédos Homoródalmáson magánkezdeményezés mentén készült el ez a felújítás – a tulajdonos tervezi a szomszédos ingatlan megvásárlását és rendbetételét is. Az ilyen beavatkozások szemet-lelket gyönyörködtetnek, növelik az adott hely turisztikai és az épületegyüttes valós piaci értékét egyaránt.

Rövid két hónap alatt a huszonegy udvarhelyszéki község önkormányzata közül hármat – Homoródalmás, Zetelaka és Oroszhegy vezetését – sikerült meggyőzniük a projekthez való csatlakozásról. Homoródalmáson és Oroszhegyen két-két, Zetelaka község falvaiban öt ilyen transzparens fog elkészülni a következő hetekben.

A külön meg nem jelölt felvételeket a riport szerzője készítette. Címképen: abásfalvi utca látható.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.