A SZÉKELY ANYAVÁROS KÉPEKBEN

Jól időzített a kolozsvári Projektograph Kiadó azzal a kötettel, amelynek bemutatójára november 22-én, péntek este került sor a székelyudvarhelyi művelődési ház koncerttermében. A kiadvány Székelyudvarhely Megyei Jogú Város önkormányzatának támogatásával, a Haáz Rezső Múzeum partnerségében jelenhetett meg. Tegyük hozzá, hogy azokkal a stíljegyekkel, amelyek a sorozat többi darabját is jellemzik, hiszen a Kincses Képeskönyv Székelyudvarhely illusztrálását is Jánosi Andrea végezte. Úgy küllemben, mint méretben és terjedelemben követték a Zágoni Bálint által ezelőtt tíz évvel kidolgozott formát. Az udvarhelyi kötet szerkesztője az ötletgazda öccse, Zágoni Balázs volt.

A székelyudvarhelyi múzeum igazgatója, Miklós Zoltán Jánosi Andrea illusztrátor, Zágoni Balázs szerkesztő és egy ifjabb Zágoni-csemete társaságában

Miklós Zoltán múzeumigazgató bevezetőjében elmondta, hogy felkérték az intézményben dolgozó régészeket és történészeket is, hogy vegyenek részt a közös munkában. Ily módon Kolumbán Zsuzsanna (7-11. fejezet), Nyárádi Zsolt (I. fejezet), Simon Mária Tímea (12. fejezet), Sófalvi András (2-5. fejezet), Szász Hunor (5-6. fejezet) vált társszerzővé, míg a szaklektorálást Hermann Gusztáv Mihály végezhette el. Az utóbbi évtizedek régészeti eredményei segítették őket a szűkszavú, ám lényegre törő kísérőszövegek elkészítésében, amelyek mentén Jánosi Andrea képzőművész „visszaköltözhetett” a székely anyaváros korábbi évszázadaiba, és a római kortól (2-3. század) haladva közeledhetett a 21. század elején megújuló városhoz.

A kicsik már a bemutató alatt
A kicsik már a bemutató alatt használatba vették a kiadványt

Mivel óvodásoknak és kisiskolásoknak szánják a munkát – hadd tanulják a legfiatalabbak a lokálpatriotizmust az itt látott képek jóvoltából, hadd úgy tanuljanak olvasni, hogy menet közben fedezhessék fel a város letűnt és látható értékeit – közérthető és a tudományos nyelvezet nehézségeitől „megszabadított” könyvet állítottak össze, amelyhez azért rövid szó- és névmagyarázó mellékletet is csatoltak. Ezek segítik az olvasót az eligazodásban, de egyúttal elvezetik őket a történelmi fogalomtár elsajátításához is. Ilyen szavakat, kifejezéseket, neveket találunk, amelyekkel előbb-utóbb minden udvarhelyinek szembesülnie kell: „agyagfalvi székely nemzeti gyűlés”, „céh”, Embery Árpád”, „Haberstunpf-villa”, „Hargita Nándor”, „jezsuiták”, „kazettás mennyezet”, „Orbán Balázs”, „vizigótok”.

A polgármester szorgalmasan jegyzetel – a könyvet személyesen igyekszik eljuttatni az óvodákba

Gálfi Árpád polgármester is nagy megelégedéssel vette kézbe az első példányok egyikét, és elmondta, hogy a következő napokban-hetekben személyesen fogja felkeresni a város óvodáit, iskoláit, hogy az ünnep előtti hangulatban ki-ki kézbe vehesse a könyvet, kapjon kedvet annak forgatására. Nyilván az a megfontolás is vezérli ebben a város vezetőjét, hogy keltse fel a figyelmet erre a munkára, amely fontos és maradandó karácsonyi ajándékként is értelmezhető.

Fennáll a gyanúja annak, hogy valóban sikerkönyvet vehettünk mi is ezúttal a kezünkbe. Hasonlóan pozitív eredményt ért el a Sepsiszentgyörgyről, a Csíkszeredáról szóló könyv is, de mint a nyolc korábbi – Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Segesvárról, illetve Erdélyen kívül Székesfehérvárról és Visegrádról is készült hasonló – szép könyvszakmai eredményt hozott. A sorozat másik nagy értéke, hogy Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről és Segesvárról, Kolozsvárról és Segesvárról angol, Segesvárról pedig német nyelven is adtak ki könyvet. Zágoni Balázs szerkesztő, a kiadó nevében elmondta, hogy tárgyalnak Szeben és Arad, esetleg Temesvár kapcsán egy-egy kiadványról, s ha a közeljövőben nem is tudják Budapestet bevenni, Buda várát azonban mindenképp„elfoglalják” és a magyar főváros I. kerületének történelmi részét a következő egy-két évben igyekeznek majd így megjeleníteni. Együttműködő partner kell, komoly anyagi ráfordítás, hiszen olykor éveket, hosszú hónapokat igényel a kivitelezés. Az udvarhelyi könyvet is két év alatt sikerült megvalósítaniuk.

Udvarhely-kifestő

A könyvbemutató erősen gyerekbarátra sikeredett. A szervezők elhívták Sepsiszentgyörgyről a Mozsikácska együttest – Orbán Ferencet és társait –, akik nagyon hamar megfelelő hangulatot teremtettek. Emellett pedig színes ceruzákat és kifestésre váró lapokat helyeztek el a teremben több kisasztalon – Jánosi Andrea ezeket a rajzokat épp ilyen megfontolásból készítette és sokszorosította – , hadd barátkozzanak a lévendő olvasók a székely anyaváros utcáival, tereivel, házaival ily módon is. Szép ajándék, ragaszkodást fejlesztő szórakozás volt.

Telt ház sok gyerekkel – A szerző felvételei

Míg a felnőttek hallgatták a bácsik és nénik előadását, a kicsik kipirosodott orcával, szorgalmas mozdulatokkal színezhettek. Az sem zavart senkit, ha közben kergetőztek alá-fel a teremben, vagy éppen bújocskát játszottak, kihasználva a ritka alkalmat, hiszen ott álltak a vasárnapi elnökválasztás második fordulójára váró szavazófülkék hosszan, a jobboldali fal mentén.

Simó Márton

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.