ÉRDEMES MEZŐGAZDASÁGBA FEKTETNI – Látogatóban Tóth Árpád családi gazdaságában – JÁSFALVA

A  Kányád községhez tartozó kis falu határában található Árpádék farmja. Közel hatvan tehenet tartanak a gazdaságban, amelyet családi vállalkozásban négyen működtetnek. Jásfalva mindössze húsz házas település, nagyjából ötven lakossal. A Tóth-házaspár tíz évvel ezelőtt, 2009-ben döntötte el, hogy kiköltöznek Kányádból, és keresnek egy olyan helyet, ami megfelel az állattartásra.

Napra pontosan, 2010. április 7-én fogtak hozzá az építkezéshez, és 2013. december 15-én költöztették be az állatokat az istállóba.

– Az állomány akkor még tizennégy termelő szarvasmarhából és hat növendékből állt, amely aztán évről-évre gyarapodott. Saját magunk szaporítottuk, nem vásároltuk a borjakat. Jelenleg 58 tehenünk van, abból 38 tejelő, a többi növendék, borjú – leltároz a családfő. A farmon – mert mégis lovas nemzet a székely – van egy csikó is, a kisebbik fiúé, amit hobbiból tartanak.

Noha a farm jól felszerelt és minden adott ahhoz, hogy jól működjön a vállalkozás, folyamatos fejlesztésre van szükség. Tavaly ötéves futamra vásároltak egy CLAAS traktort. Önerőből tartják fenn a farmot, keveset pályáztak eddig.

Fontosak a gépek Tóth Árpádéknak, hiszen pótolják a kézi erőt – viszont jó lenne mindenből kettőt beszerezni, hogy meghibásodás esetén ne kelljen leállniuk

– Évekkel ezelőtt mi is igényeltük az 1500 eurós európai uniós támogatást, ami öt évre szólt. Az elején elég nehéz volt, céget kellett alapítani, könyvelést vezetni, s nem igazán értettünk hozzá. Furcsa volt számunkra, hogy a gazdaember cégvezető is egyben, de most már belejöttünk – mondja Árpád.

Saját nevelésű haszonállatok “szolgálnak” – a hozamuk megfelelő

Jelenleg összesen 60 hektáron gazdálkodnak Kányád községben, Jásfalvában és Miklósfalván, amelyből 17 hektár saját, a többit bérlik.

A GORDON VISZI A TEJET

Árpád és felesége, Ildikó nagyobbik fia idén végzett Kolozsváron agrármérnöki szakon, hazajött és mezőgazdasági referensként dolgozik a kányádi önkormányzatnál. Szabadidejében ő is besegít. A kisebbik fiú nyolcadikos, rá is lehet mindenben számítani. A munka nagy részét a szülők végzik, reggel-este kétszer másfél órát vesz igénybe a fejés, a nyári időszakban pedig a takarmánybegyűjtésre kell több időt szakítani.

Az istálló modern felszereltsége megkönnyíti a munkát, például nem kell ganét hányni, a fejőházban egyszerre hat jószágot lehet behajtani, így háromnegyed óra alatt lefejik a harminchat tehenet.

Árpád esküszik arra, hogy kiváló nálunk a hagyományos Simmental típusú Pirostarka szarvasmarha, nem is tart mást.

– Voltak olyan teheneink is, amelyek harminc liter tejet adtak, de ezek a fajták nem a mi terepünkre valók, nem igazán bírják a gyaloglást. Egyrészt gyenge a legelő, másrészt megesik, hogy lesántulnak. A Pirostarkák jól bírják, átlagosan 25 liter tejet adnak naponta, ami egy családi vállalkozásnak ez tökéletes.

A berendezést is erejük függvényében fejlesztették

A tejet a szentléleki Gordon Prod Kft. vásárolja fel, noha Árpád részvényes a keresztúri tejgyárnál is. „Épp akkor építkeztünk és próbáltunk talpra állni, amikor elindult a tejgyár, s akkor volt egy soros a kormányválság is. A támogatások késtek, a keresztúri tejgyár pedig két-három hónapig nem tudott fizetni, ezért muszáj volt döntenünk, ha nem akartunk csődbe menni. Három éve a Gordonnak adjuk a tejet, s havonta mindig ugyanabban az időpontban fizetnek. Van mire számítani. Ez nekünk nagyon fontos, mert nincs más jövedelmünk.”

NEM TERMESZTENEK GABONÁT A VADAK MIATT

Három éve egy fiatal pásztor segít a tehenek őrzésében. Augusztus végén már bekötik a fejősöket, hisz gyengék a legelők, negyedosztályú kategóriába sorolják. Takarmányból csak lucernát vetnek, többször próbálkoztak silóval, de nem tudták megőrözni, a vadak tönkretették. Maros, Kovászna megyékből és Csík környékéről vásárolják fel a gabonát, amennyi szükséges.

– Sajtot nem készítünk, mert a szüleim majorok voltak, juhászattal foglalkoztak, ott nőttünk fel az esztenán, aludtunk eleget a tej mellett, s most örülök, ha elviszik. Ha a gyerekeim felvállalják, melléjük állunk, de nekünk egyelőre nem hiányzik. A kisebbik fiunk 2006-ban született, s mire akkorát nőtt, már nem azt mondta, hogy megyek az istállóba, hanem a farmra. Ő már farmernek született – mondja kacagva Árpád.

Pihenőhely a családnak és a látogatóknak

Házasságuk első tizenöt évében nem nyaraltak, de néhány éve kötelezően egy hetet külföldön pihennek. Ilyenkor a nagyobbik fiú rendezi az állatokat. Azt vallják, az állattartó gazdának is manapság felvilágosultnak kell lennie, hiszen bután lehet dolgozni eleget, de nem érdemes. A családban valakinek meg kell szereznie az alaptudást, informálódnia kell, hogy tudjon eligazodni a pályázatok és támogatások világában – összegzi a gazda.

Nagyálmos Ildikó/ Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.