EMBERI SZÍNJÁTÉK – Vajon el tudunk-e igazodni a világban?

Nemrég láttam az A 39-es dandár című, 1959-ben készült magyar filmet. Hiába játszottak benne nagy magyar színészek, a bátorság, a gyávaság (párhuzamosan)  és a tájékozatlanság kiábrándított. Adott esetben fogalmunk sincs arról, hogy hol a helyünk… Úgy elmegy a valóság mellett, hogy csak. Tudatosan rendezték ilyenre, mert csöpög belőle az ideológia és a bizonyítvány magyarázása.

Körülbelül hétszáz éves Dante Alighieri (1265-1321) Isteni színjáték című munkája is. Tulajdonképpen nem lehet és nem szabad azt állítani, hogy éppen hét évszázada keletkezett a mű, hiszen az élete második felében száműzetésben élt szerző ezen a grandiózus költeményen 1307-től haláláig –, azaz nagyjából tizennégy éven át dolgozott.

A legkülönbözőbb folyóiratokban, a nagy látogatottságú intézményekben, közgyűjteményekben mostanság igen gyakran találkozunk Dante főművével, illetve a rá való hivatkozásokkal, amelyek a társművészetekben – zenében, filmben, képzőművészetben – is jelentékenyen megmutatkoznak. A világ igencsak számon tartja ezt a fontos alkotást.

A bevezetővel együtt összesen száz énekből álló „költeményben” – Vergilius társaságában – végigjárja a Poklot, a Purgatóriumot és a Mennyet. „Az emberélet útjának felén/ egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,/ mivel az igaz utat nem lelém” – olvassuk a sokszor idézett bevezetőben, tehát már a Biblia által megadott félútra érkezés pillanatában, 1300-ban foglalkoztatták Dantét az itt „felvázolt” kérdések. A Károli Gáspár-féle Biblia-fordításban ez áll az időről és ama út feléről, mely az emberhalálhoz vezet::„A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatűnik, mintha repülnénk.” Hogyha Virgillel, a nagy római szerzővel és a Szentírással indít, akkor több mint bizonyos, hogy az ókor és a középkor minden elérhető tudományos eredményét igyekszik beleírni a közönséges nyelvezettel, de mégis emelkedetten – in dulce stil nuovo – megszólaló Commediába.

Gy. Szabó Béla – Isteni színjáték, fametszet

„Komédia”ilyen értelemben, mert a tragikumtól a boldogító, sőt vidám végkifejlet, a jó, a paradicsomi állapot iránt halad. Hogyha minden tudományok akkori lényege benne van, akkor nem maradhatott ki belőle a gyávaság és a tájékozatlanság sem, mint olyan. Odüsszeusszal mondatja a Pokol Huszonhetedik énekében a gyávaság ellen: „nem születtettek tengni, mint az állat,/ hanem tudni és haladni előre”, aztán a tájékozatlanság ürügyén: „…A négy fényes csillag már, amelyre/ reggel figyeltél, leszállt odatúlra:/ s ez újak jöttek ím a régi a helyre”. Babits fordítása a hatszáz éves évfordulóra készült el (Pokol –1913, Purgatórium – 1920, Paradicsom – 1922), s tulajdonképpen a nemzeti pokolra szállás alkalmával, Trianon révén vált igen aktuálissá, gyakran hivatkoztak rá a kor szónokai, a költőtársak, a korszak jeles prédikátorai – Prohászka Ottokár, Makkai Sándor, hogy csak kettőt említsünk a sorból –, de később a képzőművészek is felidézik az Isteni színjátékot. Gy. Szabó Béla világra szólóan.

Így, a trianoni többlettel, mínuszosan lehetünk otthon ebben a műben, így valljuk magunkénak a beleolvasható saját kételyek és félelmek által. Idekívánkoznak Faludy György sorai e pillanatban, 1937-ben írta: „Légy férfi. Mondj nemet. Mert nagy bátorság/ kell ma a gyávasághoz.” Tegyük gyorsan hozzá – a 2019. esztendőben –, hogy a tájékozatlanság manapság immár több, mint vakmerőség, végzetes korlátoltság. Nem lesz jó vége a Commediának. De reménykedjünk abban, hogy korlátaink miatt, nem láthatjuk a végét. Amely akár jó is lehet.

A címképről: A Balaton-felvidék legszebb táján, a Káli-medence közepén lévő lefolyástalan területen található a Kornyi tó. A tó melletti kis dombon helyezkedik el Veszprémi Imre acélcsőből és mészkőből készült Emberi komédia című (240, 280, 340 és 360 cm-es) négyalakos kompozíciója. A dombról széttekintve a – pannonkori tenger megkövesedett homokturzására épült – öt falu hét templomtornya látható. A környék Jancsó Miklós kedvelt filmforgatási helyszíne volt.

Simó Márton         

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.