FIATAL ERDÉLYI VÁLLALKOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSEIRŐL

Három évtizedet hagytunk magunk mögött a diktatúra bukása óta. Amióta vissza-visszatérő téma az erdélyi magyar társadalom apadása, a romániai életfeltételek romlása. Nem vigasz számunkra, hogy időközben milliós nagyságrendűre ugrott többségi román honfitársaink expatriálása. Amikor 2014-ben a Korunk – elsőként az országban – számba vette a külföldön élő román közösségeket (a hagyományosokat és az új egzisztenciát teremtőkét), még csak négy-öt millióra lehetett becsülni ezt a létszámot. Nemzetközi felmérések szerint ez a szám jelentősen növekedett, s úgy tűnik, a közeljövőben sem fog csökkenni.

Ezzel a megállíthatatlannak látszó folyamattal szembemegy egy másik jól felismerhető és egyre inkább körvonalazódó tendencia: a szülőföldi életfeltételek megteremtésének korszerű lehetősége. A kis- és középvállalkozások beindításának segítségével. Ezekre a – szakszerű pályázásoknak köszönhető – lehetőségekre próbáljuk felhívni a figyelmet ebben a lapszámban.

Azzal a felismeréssel, amit Világablak rovatunk szerzői így fogalmaznak meg: a vállalkozásindítás nem férfiprivilégium. Amit messzemenően alátámaszt Geambaşu Rékának az anyavállalkozókról írt felmérése, Zörgő Noéminek a székelyföldi mikrovállalkozások sajátosságait elemző esszéje, továbbá Molnár Judit Bihari eseményszervezők és Kilyén Barna Parajdi Lepkeház című „közelképe”.

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.